<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Az Európai Unió Bíróságának elsőfokú ítélete alapján nyilvánosságra kell hozni az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést. De mi lett mára a botrány legfontosabb cégeivel?

Mire a hazai és a nemzetközi igazságszolgáltatás eljut odáig, hogy az Elios-ügy valamennyi dokumentuma, adata, jelentése nyilvános lesz, addigra az ügyben érintett cégek már bőven túl lesznek a fénykorukon, illetve a végelszámolás felé araszolnak. Még szeptember 1-jén döntött úgy az Európai Unió Bírósága, hogy az Európai Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által az Elios-ügyben készített jelentést.

A kép csak illusztráció (Fotó: Pixabay)A kép csak illusztráció (Fotó: Pixabay)

Az OLAF ezt eddig megtagadta, arra hivatkozva, hogy sérülne a vizsgálat érdeke, de a bíróság végül a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Hüttl Tivadar által képviselt felperesnek, az Eleven Gyál civil szerveződésnek adott igazat. Így az Európai Bizottság szervezetén belül működő OLAF-nak a személyes adatokat kitakarva, de elérhetővé kell tennie a jelentést, amit eredetileg csak a magyar ügyészség láthatott. A per pikantériája, hogy az Európai Bizottság (Brüsszel) fő kifogása Magyarországgal szemben éppen a jogállamisági problémák és a korrupció, de csak hosszadalmas pereskedéssel lehetett elérni, hogy nyilvános lehessen az egyik legnagyobb hazai korrupció-gyanús ügyről készített jelentésük.

Az még kérdéses, hogy a jelentés pontosan mikor lesz publikus, hiszen a pervesztes Bizottság még fellebbezhet, és azt sem lehet tudni, hogy ki fog-e derülni a dokumentumból olyan új információ az Elios-ügyről, ami eddig titkos volt. Az viszont biztos, hogy ennyi idő bőven elég volt ahhoz, hogy az Elios-ügy két legfontosabb cégénél jelentős pénzügyi változások történjenek.

Remek összhang

Emlékezetes: az Elios-botrány lényege, hogy Hamar Endre cége, a Sistrade fideszes polgármesterek által vezett önkormányzatoknak készített energetikai, közvilágítási tanulmányokat, amelyek meghatározták a további ügymenetet, ezzel aztán lényegében eldőltek a feltételek a későbbi tenderkiírásokhoz, amelyekkel kivitelezőt kerestek az önkormányzatok. Rendre az Elios Zrt.-t találták meg.

Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. 2013-ban az Elios Innovatív Zrt. részvényein fele-fele arányban osztozott a Green Universe Kft. és a Green Investments & Solutions Kft. Ez utóbbi tulajdonosa a pécsi illetőségű Hamar Endre volt, de 2014. április 30-án Tiborcz megvásárolta Hamartól a Green Investments-t, így ötven százaléknyi tulajdona lett az Elios Zrt.-ben.

Megnéztük, hogy most mi a helyzet az Elios Zrt.vel. Nos, a 2017-ben még 4,9 milliárd forintos forgalmat elkönyvelő cég 2020-ban már csak 56,5 millió forint bevételt szerzett. A korábbi százmillió forintos profitok is köddé váltak, tavaly már csak 594 ezer forint nyereség jött össze a tulajdonosnak. Aki már nem a miniszterelnök veje, hanem 2015 óta a WHB-csoport tagja. A WHB az ismert győri vállalkozó, Paár Attila érdekeltsége, a fél országot ők építik, sorra nyerik el a kormányzati megbízásokat, de közös cégük is van Tiborcz Istvánnal (BPA116 Vagyonkezelő Kft.)

A COVID-19 koronavírus világjárvány okozta helyzet az Elios Innovatív Energetikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság gazdálkodására is hatást gyakorol, de az a gazdálkodás folytatásával kapcsolatban lényeges ismert bizonytalanságot nem jelent

- olvasható a cég beszámolójában.

Arról pedig lapunk számolt be, hogy hamarosan nyoma sem maradhat a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy öt hónapja már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. A cég korábban 200 millió forint környéki forgalmat bonyolított évente, ez 2020-ban 47 millió forintra csökkent, és veszteséggel is zártak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.