Mészáros Lőrinc a Konzum Nyrt. révén gyakorlatilag monopolizálta a Balaton környéki kempingeket, de több szállodája és borháza is van itt. Emellett a médiában gyakran szereplő miniszterelnöki vő, Tiborcz István is igen aktív volt az utóbbi időben, hiszen több szállodát is megszereztek az érdekeltségi körébe tartozó vállalatok. Tiborczék ezen kívül egy kikötőben is tulajdonosok. A K-Monitor gyűjtötte össze a közelmúltban az érdekeltségeiket, amely az alábbi ábrán tanulmányozható.
Ezek az üzleti körök valószínűsíthetően többféle csatornán keresztül juthatnak pénzhez (pl. uniós források), az idegenforgalom, ami egy balaton parti hotel vagy kemping alapvető bevételi forrása lenne ugyanakkor nem tudott érdemben tovább nőni az utolsó nyári hónapban. A KSH jelentése szerint 2018. augusztusában a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 0,2 százalékkal mérséklődött, a belföldi vendégek által eltöltötteké 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 12 százalékkal emelkedett. 2018. január–augusztusban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 4, bruttó bevétele 9,2 százalékkal volt több, mint 2017 azonos időszakában.
A külföldiek voltak kevesebben a Balatonnál
A fent említett balatoni régiót egyébként a visszaeső külföldi vendégforgalom kifejezetten rosszul érintette, hiszen míg egy évvel korábban 437 ezer vendégéjszakát regisztrált a statisztikai hivatal, addig idén az utolsó nyári hónapban 397 ezret. Ezen csak kis mértékben tudott javítani a hazai közönség, a magyarok ugyanis idén 873 ezer vendégéjszakát töltöttek a tó környékén, míg tavaly augusztusban 866 ezret.
Ha megnézzük, hogy honnan jött az egy évvel korábbinál kevesebb turista, akkor két olyan nációt látunk, akiknek tagjai nyáron egyébként többnyire a Balatont veszik célba. Kevesebben érkeztek ugyanis Németországból, de az orosz turisták száma is csökkent. Emellett érdemes kiemelni, hogy a tavalyi év abszolút kellemes meglepetését jelentő lengyel vendégek dömpingje is megtorpant, miközben Csehországból idén augusztusban is többen érkeztek, mint 2017-ben.
Mi a helyzet a magyarokkal?
A belföldi vendégek száma 5,6 százalékkal bővült, és meghaladta a 870 ezret. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,7 százalékkal nőtt, megközelítette a 2,5 milliót. A vendégéjszakák száma mindegyik szállástípusban és a Tisza-tó kivételével mindegyik turisztikai régióban emelkedett. A legnépszerűbb régióban, a Balatonnál, 0,8 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek.
A visszaeső külföldi vendégforgalom ellenére komoly panaszra mégsem lehet oka a szektornak, hiszen az összes bruttó árbevétel folyó áron 12 százalékkal, 63 milliárd forintra nőtt, ezen belül a szállásdíjbevétel 11 százalékkal, 40 milliárd forintra emelkedett. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy az áremelést leginkább a budapesti egységek tudták érvényesíteni, ahogy azt a KSH ábrája is jelzi.
Az sem mellékes egyébként, hogy az elmúlt évek bérkiáramlása egyértelműen tükröződik a turizmusban is, hiszen ahogy fent említettük, augusztusban a hazai vendégforgalom húzta a szektort. Ráadásul ezt az emberek „zsebből rendezték”, hiszen Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 1,4 százalékkal kevesebbet, 3,2 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken.
