Több mint egy éves csúszással, de a közelmúltban elindult az ország egyik legjelentősebb élelmiszeripari beruházása. A zöldmezős „megapékséget” Hatvanban, az M3-as autópálya mellett hozta létre Tóth Péter, közismert nevén a Lipóti Pék. A 2020 nyarán indult beruházás tervezett önköltsége akkor még 16,5 milliárd forint volt – ebből 6,75 milliárd forint az állami támogatás – de a végösszeg már 20 milliárd forint körül alakult. A 20 ezer négyzetméteres gyárépület megépítésére és berendezésére egy kedvező időszakban, a Covid berobbanása után kezdtek tárgyalásokat, így akkor a költségek még jóval alacsonyabbak voltak, mint ezt követően – tekint vissza Tóth Péter. A tulajdonos becslése szerint az elmúlt másfél-két év áremelkedései után ma már minimum 30 milliárd forintba kerülne ugyanez.
Az évi 70 ezer tonnás kapacitású sütőüzem célja az ország 3200 településének „lefedése” friss pékáruval. A Lipóti Pékség már működő, 350 mintaboltból álló hálózatára építve jön létre az új országos értékesítési hálózat, amely a magyar tulajdonban levő kereskedelmi egységekre fókuszál – termékekkel és szolgáltatásokkal. Elsőként a Coop hálózattal írtak alá szerződést, ami egyszeriben 800 üzlettel bővítheti a terjesztési láncot. Az első 18 bolt már belépett az értékesítési hálózatba, ezt követően hetente 30-50 egységgel bővülnek.
A gyártás és az értékesítés központja a hatvani üzem, amely egyben logisztikai központként is funkcionál. Ehhez kapcsolódik tucatnyi szatellit pékség, vagy ha úgy tetszik, kenyérgyár szerte az országban Ajkától Kecskemétig. A skála 45-50 féle terméket fog át, amelyek három vonalon érik el fogyasztókat. A hatvani üzemben készülő, kőlapon sült kenyerek szeletelve és csomagolva kerülnek a boltokba, míg a szintén itt készülő félkilós rozs- és burgonyás kenyereket, valamint bagetteket félkészen, fagyasztva szállítják a lokális péküzemekbe, ahol készre sütik ezeket. A harmadik terméktípus, a félkész nosztalgia kiflik, leveles tészták és pogácsák pedig szintén fagyasztva kerülnek a boltokba, és a vevők ezeket otthon tudják készre sütni. Ezek együttes mennyisége napi 1,5 millió darab lehet.
Az új üzem és termékskála árban és szolgáltatásban is versenyképes lesz országszerte – ígéri Tóth Péter. A kiskereskedők a hatékonyabb termelés miatt a jelenleginél olcsóbban jutnak pékáruhoz, és ennek következtében a fogyasztók is érezhetnek majd árcsökkenést. A regionális logisztikai lánc és termelés miatt a boltokban délután is lesz majd friss pékáru – ezt eddig a kisvárosokban és falvakban egyaránt hiányolták a vevők. A tucatnyi szatellit péküzem mindegyike 200-250 települést lát majd el pékáruval – a kiegészítő termékeket (kifli, zsemle, kalács) pedig helyben gyártják majd. A gyártás kiterjed majd az egészséges és bio termékekre is, ráadásul ezek is olcsóbbak lehetnek a mai árszintnél. A hazai gyártású lisztből készült teljes kiőrlésű kifli például 110 forintba kerül, a mostani 250-300 forint helyett.
A Lipóti Pékség hatvani gyára hamarosan teljes kapacitással működik majd. Az idei árbevétel 13 milliárd forint körül alakul, jövőre viszont már 30-35 milliárdos forgalommal számolnak. A beruházást 30 százalékos állami támogatás és 25 százalékos önerő mellett banki hitelekből finanszírozták. Ennek 90 százaléka kedvező kamatozású és 10 éves futamidejű kölcsön. Az üzemben résztulajdonosként megjelent Paár Attila, a WHB-csoport – ők építették a gyárépületet is – tulajdonosa. A beruházás befejeződésével egy időben Paár Attila üzletrészét eladja Tóth Péternek, a Lipóti Pékség tulajdonosának.