A közoktatásban tanulók számára az elkövetkezendő időszak következő nagy megmérettetései a középiskolai írásbeli felvételi vizsga, majd az érettségi vizsga lesznek. Mindkét esetben voltak olyan hangok, melyek a vizsgák esetleges módosítását, vagy éppen eltörlését követelték, hivatkozva a vizsgák megszervezésének nehézségeire, vagy éppen a digitális oktatás kevéssé hatékony (egyes vélemények szerint elégtelen) mivoltára.
Az érettségi vizsgával kapcsolatban csaknem harmincezren írták alá azt a végzős diák által indított (és végül visszavont) petíciót, mely az érettségizők év végi jegyek segítségével történő lezárását, és a vizsgák eltörlését indítványozta. Az EMMI azonban bejelentette, hogy nem változtatnak az érettségi vizsga szabályain, mivel már az ősszel is mintegy 30 ezer diák érettségizett le úgy, hogy nem alakult ki egyetlenegy fertőzési gócpont sem. Ez azért is érdekes lehet, mert a járványhelyzet miatt hasonló szabályok mentén bonyolítják le a középiskolai írásbeli felvételiket, mint az előző tanév végén az írásbeli érettségi vizsgákat: maszkviselés, korlátozott létszám (10 fő) a tantermekben, távolságtartás, fertőtlenítés.
A digitális oktatást ért kritika lényege ebben a helyzetben az, hogy a 2020. március közepétől június közepéig tartó 3 hónapos időszak, majd a középiskolások esetében a novembertől mai napig tartó időszak online oktatása nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a vizsgákra.
Ezt a meglehetősen sommás kijelentést csak utólag lehet alátámasztani, vagy éppen megcáfolni, most azonban nézzünk néhány szempontot azért, hogy a jövő évben az eredményeket megalapozottan össze tudjuk hasonlítani a korábbi esztendők eredményeivel!
Vizsgálatunkat először a január 23-án következő középiskolai felvételikkel kapcsolatban végezzük el.
A középiskolába történő felvételiken a jelentkezők központi írásbeli feladatlapot töltenek ki magyar és matematika tantárgyakból. Ezek időtartama 45-45 perc, a két feladatlap között 15 perc szünettel. Mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet elérni, összesen tehát 100 pont a maximum. Ilyen rendszerű felvételit írnak a 8. osztályosok a 9. osztályba lépéshez, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba pályázó 6. és 4. osztályosok is. (A szóbeli vizsgák már nem központi szervezésűek, az intézmények maguk döntenek arról, hogy rendeznek-e ilyet, így azokról ilyen eredménysor nem áll rendelkezésre.)
Bontás osztályonként
A 8. osztályosok a 2015-2020-as időszakban évente 47-51 ezer fő közötti létszámban írták meg a felvételit. Magyarból eredményeik ekkor átlagban 26,81 és 32,86 pont között voltak, míg matematikából 18,34 és 22,98 pont közötti átlageredményeik voltak. A vizsgált időszak összesített átlageredményei 47,56 – 52,68 pont között alakultak.
A 6. osztályosok 2015-2020 között 6550 – 9171 fő közötti létszámban írtak felvételit. Magyarból eredményeik ekkor átlagban 29,11 és 35,88 pont között voltak, míg matematikából 19,72 és 33,84 pont közötti átlageredményeik voltak. A vizsgált időszak összesített átlageredményei 49,01 – 64,47 pont között alakultak.
A 4. osztályosok 2015-2020 között 5224 – 5702 fő közötti létszámban írtak felvételit. Magyarból eredményeik ekkor átlagban 29,13 és 37,59 pont között voltak, míg matematikából 24 és 34,61 pont közötti átlageredményeik voltak. A vizsgált időszak összesített átlageredményei 55,3 – 69,59 pont között alakultak.
Amint látszik, legnagyobb számban a 8. osztályosok írták meg a felvételit: eredményeik átlagosan magyarból 30, matematikából 20 pont körül voltak. (A 6. és 4. osztályosok jóval kevesebben felvételiztek, eredményeik szórása viszont nagyobb matematikából.) Ha feltételezzük tehát, hogy a mostani felvételin is az előző időszakokhoz hasonló erősségű feladatlapokat kell megoldaniuk a diákoknak, akkor
a digitális oktatással kapcsolatos kritikákat abban az esetben támasztják alá az eredmények, ha azok átlagosan jelentősen az említett 30, illetve 20 pont alatt maradnak.
Erről természetesen előzetesen nem lehet biztosat mondani, de mivel az feltételezhető, hogy a kiesett időszak tananyagának átismétlésére az új tanévben minden iskolában jelentős energiákat mozgósítottak, illetve tudjuk, hogy jóval hosszabb időszak tananyagából írják meg felvételijüket a diákok, így valószínűnek tűnhet, hogy nem lesz komoly különbség az idei és az előző évek eredményei között. Az is tény, hogy az előző tanév utolsó három hónapjának digitális oktatása minden felvételizőt egyformán érintett – ez is azt támaszthatja alá, hogy mindenki hasonló helyzetből indul. Ez azonban nem teljesen állja meg a helyét – és nem csupán a digitális oktatás helyenként eltérő színvonala miatt.
Magyar és matematika szakos pedagógusokkal beszélgetve eltérő tapasztalatok és nézőpontok fogalmazódtak meg. Míg magyarból a szaktanárok véleménye az volt, hogy az ismétlés és a pótlás decemberre sikeresen befejeződött, addig a matematika szakosok inkább azt emelték ki, hogy a 7. osztály második félévében átvett témakörök egy részénél (algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek, síkidomok, testek) érezhető a bizonytalanság a mostani végzősök esetében, így számukra az ilyen típusú feladatok nagyobb nehézséget jelentenek majd. Ráadásul ezen anyagrészek sok esetben egymásra épülnek, így biztos alapok nélkül a továbbhaladás is nehézkes volt.
Érdekes módon mégsem fogalmazódott meg könnyítéssel vagy feladattípusok kihagyásával kapcsolatos igény részükről: bár az esetleges gyengébb matematika eredményeken nem csodálkoznának,
összességében mégis összemérhetőnek tartják az elmúlt évek és a mostani időszak eredményeit. Ezen vélemények alapján tehát inkább matematikából valószínűsíthető az átlageredmények visszaesése, de ott sem jelentős mértékben, míg magyarból – az előző tanév nehézségei ellenére - nem várnak lényegesen gyengébb eredményeket a szaktanárok. Ez persze nem jelenti azt, hogy alaptalanok a digitális oktatást ért kritikák, de annyit mindenképpen, hogy felesleges előre riogatni diákokat, szülőket egyaránt.
