Az ígéretek ellenére nem tartották meg áprilisban a munkabeszüntetéssel járó demonstrációjukat az önkormányzati dolgozók bérhelyzetének rendezéséért küzdő érdekképviseletek, élükön a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ). Pedig azt vállalták, hogy amíg a kormány nem teljesíti a követeléseiket, januártól kezdődően minden hónapban, egyre hosszabb időre sztrájkba lépnek.
Az áprilisi választás közeledtével azonban egyre bizonytalanabbá vált, hogy megtartják-e soron következő demonstrációjukat a dolgozók. A legutolsó állításuk az volt, hogy rögtön a választás után újból sztrájkba lépnek.
Azóta több hét telt el, de a hivatali munkarendet nem borította fel munkabeszüntetés.
Friss információink szerint egy időre lekerül a napirendről az önkormányzati sztrájk. Ennek nem az az oka, hogy haszontalannak bizonyult a nyomásgyakorlás e módja. Hanem az, hogy az érdekképviseletek egy új bérfejlesztési javaslaton dolgoznak. Az idő vasfoga ugyanis megrágta a korábbi javaslatukat, ma már nem tartják elégségesnek a köztisztviselői illetményalap 60 ezer forintra emelését.
Új javaslatuk szerint a mindenkori minimálbér határozná meg az illetménytáblát. A teljes munkaidőben adható legkisebb összeg lenne az alap, de feljebb lépve is a minimálbér-rendszer lenne a viszonyítási pont, például a garantált minimálbér is referenciául szolgálna. Sőt, a szakszervezet javaslata alapján egy diplomás minimálbér-szintet is megállapítanának, amelyhez szintén igazodna egy pont felett a bérskála. Mindezt pedig már nem csak az önkormányzati hivatali alkalmazottakra lenne érvényes, hanem jóval szélesebb körre.
A javaslat még nem nevezhető teljesen kiforrottnak, de bőven túl van már a kezdetleges állapoton is: már megkezdődtek a háttérben a szakértői egyeztetések. Hivatalos formáját tudomásunk szerint májusban nyerheti el a tervezet.
Mivel úgy tárgyalási alapról van szó, ráadásul átalakulóban van a kormányzati struktúra is, ezért a szakszervezet átmeneti időre leállt a sztrájkok meghirdetésével. De a türelmük nem végtelen, és ha a kormány - amelynek munkája folytonosnak tekinthető, hiszen megint a Fidesz-KDNP nyerte a választást - belátható időn belül nem reagál a javaslatra, akkor megint munkabeszüntetések következhetnek. Tudomásunk szerint a nyár folyamán jöhetnek az újabb sztrájkok, ha az érdekképviseletek addig nem tapasztalnak előrelépést az egyeztetéseken.
A magyar kormány által Brüsszelnek küldött konvergencia programban szerepel, hogy 2019-től azoknál az állami tisztviselőknél is megtörténik a béremelés, akiknél még nem került sor erre. Ez szintén új helyzetet jelent a bértárgyalásoknál, de az még nyitott kérdés, hogy a kormány ajánlatával elégedettek lesznek-e a szakszervezetek.
