Újra kell tervezniük az év végét azoknak, akiknek adófizetési kötelezettségük a minimálbértől, illetve a garantált bérminimumtól függ. Mint arról beszámoltunk, a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, mely a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása következtében a minimálbér összegét 15 százalékkal, 232 ezer forintról 266 800 forintra, a köznyelvben pedig „diplomás minimálbérként” emlegetett garantált bérminimumot pedig 10 százalékkal, 296 400 forintról 326 ezer forintra emeli – már december 1-jével.
A rendelkezés elsősorban az átalányadózókat érinti, hiszen az ő tevékenységükhöz kapcsolódóan több adózási tényező is a minimálbértől vagy épp a garantált bérminimumtól függ.
A személyi jövedelemadó (szja) tekintetében a minimálbértől függ az átalányadózás választásának értékhatára, illetve az ő szja-mentes bevételi korlátuk is. Ám az szja törvény értelmező rendelkezése azt mondja ki, hogy
a minimálbér ilyen esetben „az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege”, vagyis 232 ezer forint.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki egyszer kiesett az átalányadózói körből a bevételi határ átlépése miatt, hiába férne bele a megemelt minimálbér adta korlátba, nincs lehetősége újratervezésre. Másrészt azt is jelenti, hogy az éves minimálbér feléig terjedő szja-mentes jövedelmi határ sem emelkedik decemberre, az továbbra is 1 millió 392 ezer forint.
Más a helyzet az átalányadózók társadalombiztosítási járulékával (tb) és a szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az ezekre vonatkozó törvények ugyanis
rögzítik, hogy – egyéni vállalkozók esetében – e két közteher kiszámításánál minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes összeget kell tekinteni.
A tb alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum, míg a szocho alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 százaléka. A negyedéves bevallások során alkalmazandó göngyölítéses módszer alkalmazása miatt „szerencsére” a rendelet szerinti emelkedés csupán annyival kavarja meg a dolgokat, hogy csak az utolsó negyedévet kell az előre eltervezetthez képest újraszámítani.
Így az év egészét tekintve a tb-t legalább 2 millió 818 ezer 800 forint, a szochót pedig 3 millió 171 ezer 150 forint után kell megfizetni. Vagyis a főállású átalányadózónak 2023-ra fő szabályként legalább 521 478 forint tb-t és 412 250 forint szochót kell fizetnie. Azoknak, akiknek főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (azaz a garantált bérminimum után fizetik a tb-t és a szochót), 2023-ra a tb-minimumalapja 3 millió 586 ezer 400 forintra, a szocho minimumalapja pedig 4 millió 34 ezer 700 forintra emelkedik. Vagyis – ha nem jogosult kedvezményre – nekik a kötelezően fizetendő tb legalacsonyabb összege 663 484 forint, míg a szochokasszába legalább 524 511 forintot kell fizetniük ebben az évben.
És mi lesz 2024-ben?
Mint azt korábban írtuk, szja esetében az adóév első napján érvényes minimálbér alapján kell számolni az átalányadózásra vonatkozó bevételi korlátokat. A december 1-jétől érvényes emelés azt jelenti, hogy 2024-ben az átalányadózásra vonatkozó bevételi értékhatár általános esetben 32 millió 16 ezer forintra nő, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók esetében ennek a korlátnak az összege 160 millió 80 ezer forint lesz.
Ezzel párhuzamosan megemelkedik az átalányadózókra vonatkozó szja-mentes jövedelem korlátja is. Ennek összege az éves minimálbér fele, azaz 1 millió 600 ezer 800 forint lesz. Vagyis az szja-mentes bevételi határok így alakulnak:
- 40 százalékos (általános) költségátalány esetén 2 millió 668 ezer forint,
- 80 százalékos költségátalány esetén 8 millió 4 ezer forint,
- 90 százalékos költségátalány (azaz a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők) esetében 16 millió 8 ezer forint.
2024-ben a minimális tb-járulékalap 3 millió 201 ezer 600 forint, míg a szocho minimális alapja 3 millió 601 ezer 800 forint lesz, vagyis a tb-kasszába legalább 576 288 forintot, míg szocho címén legalább 468 234 forintot kell majd befizetni. Akinek pedig garantált bérminimum alapján kell a tb-t és a szochót fizetnie, annak a legalacsonyabb tb-alapja 3 millió 912 ezer forint, míg a minimális szochóalapja 4 millió 401 ezer forintra nő. Vagyis legalább 704 160 forint tb-járulékot és 572 130 forint szochót kell majd fizetnie.
Az átalányadózók tb- és szochoszámításában ez a cikkünk nyújthat segítséget:
