Meglehetősen feszült a helyzet a Magyar Postánál, ahol még mindig nem született meg a bérmegállapodás. Az állami vállalat vezetése, a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ) kedden ülnek le újra a tárgyalóasztalhoz. Nagy a nyomás a szakszervezeteken, mert az elszabadult infláció miatt a korábbi évekhez képest is elégedetlenebbek a dolgozók.
Már a végénél járunk, megállapodás közeli a tárgyalás állása, tehát van esély az egyezségre. Reméljük, hogy jó megállapodás lesz, mert érezzük a feszültséget
- mondta lapunknak Andrássy Tiborné, a MAPÉSZ elnöke.
Nem lehet ott a tárgyaláson a Kézbesítők Szakszervezete, pedig éppen a kézbesítők között az egyik legnagyobb az elégedetlenség. Tusz Ferenc elnök elmondta: nagy a biztonytalanság, mert már február végén jelentette be a Magyar Posta, hogy 1200 embert elbocsátanak, de még mindig nincs konkrét tájékoztatás, hogy pontosan kiket érint a leépítés. Felháborítónak nevezte, hogy a több mint 24 ezer postai dolgozó fele csak a garantált bérminimumot viszi haza fizetésként, a hivatalokban pedig méltatlanok a körülmények.
Legutóbb március elején tartottak demonstrációt, akkor azonnali, inflációkövető, január 1-ig visszamenőleges béremelést követeltek. Tusz Ferenc szerint az eredeti három éves bérmegállapodás 2023-ra mindössze 2 százalékos emelést irányzott előre, azóta ezt 3 százalékra, majd 10 százalékra növelték a tiltakozások hírére, de ez még mindig messze van az inflációkövető szinttől.
Kérdés persze, hogy mire van pénz. Orbán Viktor kormányfő legutóbb februárban beszélt arról, hogy a posta egy veszteséges vállalat, melynek problémájával régóta küszködnek, és tavaly is az állam vette meg a bélyeggyűjteményét, hogy törvényes módon tudjon pénzt juttatni neki az uniós szabályok miatt. A miniszterelnök szerint a postát mindenképpen belül át kell alakítani, ellenkező esetben a szolgáltatásainak színvonala tovább hanyatlik.
Ennek ellenére persze a szakszervezetek megint írtak egy segítségkérő levelet a kormányfőnek, aki azonban elhárította a problémát.
Orbán Viktor miniszterelnök úrnak címzett levelét, amelyben támogató közbenjárását kéri a postai alkalmazottak bérmegállapodásának mielőbbi megkötésében és az alapbér növelése érdekében, köszönettel megkaptuk. Ezúton tájékoztatom Önt arról, hogy megkeresését illetékességből továbbítottuk a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felé, Nagy Márton miniszter úr részére, hogy az abban foglaltakat áttekintsék
- szól a Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza, amely a Postás Szakszervezet oldalán jelent meg. A minisztériumban persze már mindenről rég tudnak, hiszen a márciusi tüntetők is nekik adták át a petíciójukat.
A híreket követve az állami vállalatnál nagy változások vannak, amelyek leginkább a kiszervezés és a leépítés szavakkal jellemezhetők. Például napról napra egyre több az olyan kis falu, ahol a posta kiszervezte a tevékenységét, vagyis már nem a saját hivatalában, hanem a helyi ABC valamelyik szegletében elhelyezett pult mögött működik. A társaság október végén jelentette be, hogy az energiaárak drasztikus drágulása miatt 364 posta működésének szüneteltetésére kényszerült, azóta 45 posta újra kinyitott. Az 1200 fős leépítést pedig februárban jelentették be, amitől azt remélik, hogy segít megőrizni a "működés stabilitását".
Az egyik nyereséges leányvállalatát viszont éppen mostanában adta el a Magyar Posta: a Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és egyben volt üzlettársa, Tasnádi László által igazgatott Civil Biztonsági Zrt. lett az MPT Security Zrt. kizárólagos tulajdonosa. Hatalmas üzletről van szó, hiszen az MPT Security a Magyar Posta pénzszállító cége volt, és évi 100-300 millió forintos nyereséget termelt.
Az állami vállalat vezetése korábban közölte: elkötelezettek abban, hogy az érdekképviseletekkel együttműködve minél előbb olyan bérmegállapodást dolgozzanak ki, amely megfelel a Magyar Posta Zrt. teherviselőképességének, és a munkavállalók is elfogadják.
