<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A koronavírus nem csak Magyarországon veti vissza az elektromosenergia-igényt, de az egyes európai országok fogyasztásbeli csökkenése között egyelőre nagy különbségek vannak. Megszületett egy új probléma is: vannak olyan berendezések a hazai erőművekben, melyeket csak külföldi szakemberek tudnak karbantartani - akik most nem tudnak bejönni az országba a határzár miatt.

Mióta Orbán Viktor bejelentette a koronavírus miatti kijárási korlátozást, csökkenni kezdett Magyarország áramfogyasztása. Bár tavasszal amúgy is rendre mérséklődik az ország áramigénye - hiszen beköszön a jó idő, és emellkedni kezd a napos órák száma, szóval se fűteni, se világítani nem kell annyit, mint télen -, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) hónap eleji közlése szerint az áramfogyasztás mostani csökkenése egyértelműen a koronavírus-járvány hatása.

Az index cikke szerint már február utolsó hetétől fogva minden héten egyre kevesebb áramot fogyasztott az ország, de a mérséklődés a korlátozás bejelentése után vett igazán látványosan lendületet, és végül öt hét alatt összesen 12,25 százalékkal csökkent a heti felhasználás. A csökkenés oroszlánrészét március utolsó hetében regisztrálták.

Forrás: DepositphotosForrás: Depositphotos

Igaz, volt is honnan csökkenni, hiszen az ország március első heteiben - a folyamatos csökkenés ellenére is - felette volt az átlagos áramfogyasztásnak (a 2015-2018-as időjárásra kalibrálva), ezért is volt látványosabb az azután következő visszaesés a kijárási korlátozástól számítva. A teljes hónapot nézve a 2020. márciusi fogyasztásunk még így is magasabb lett, mint a megelőző, 2019. év márciusi fogyasztás. Sőt, a MAVIR adatait böngészve az is látható, hogy az elmúlt hat évben csak 2018. márciusában használtunk több áramot, mint most.

A magyar villamosenergia rendszer bruttó felhasználása márciusban, idén és az elmúlt öt évben:

 

  • 2020: 3,93 terawattóra
  • 2019: 3,85 terawattóra
  • 2018: 4,04 terawattóra
  • 2017: 3,8  terawattóra
  • 2016: 3,74 terawattóra
  • 2015: 3,77 terawattóra

Egyébként a kijárási korlátozással szemben a meteorológiai tényezők hatását erősíti, hogy napos időben a napelemek is többet tudtak dolgozni. Közel 500 megawatt összkapacitású háztartási méretű kiseőrmű napelem van az országban háztetőkön, és bár ez termelésként nem jelenik meg egészében, de a fogyasztáscsökkentéshez hozzájárul.

Európában is lecsavarták a villanykörtét

A magyar fogyasztás-visszaesésre rímel az is, amit Nyugat-Európában látunk - mondja Katona Zoltán, a Gönyűi Erőművet üzemeltető és tulajdonló Uniper Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember érdeklődésünkre összeállított egy határon túli kitekintést. A március elseje és április hetedike közötti időszak napi átlag áramfogyasztása a 2015-2018 évek azonos időszakáéval összevetve és időjárási adatokra kalibrálva a következőképpen alakult néhány európai országban:

  • Olaszország -28%
  • Spanyolország -19-23%
  • Belgium -17-19%
  • Németország -10-11%
  • Franciaország -10-14%
  • Svédország -2-3%

Mint látszik, jelentős különbségek vannak a visszaesések mértéke között, de az egész mezőnyből kirí Svédország - természetesen azért, mert ők különutasan igyekeznek kezelni a járványt. Náluk nincsenek igazi korlátozások, nincs jelentős termelés-visszafogás, és ez a számokon is jól látszik.

A többieknél a visszaesések mértékét több tényező együttesen befolyásolhatja, melyek között fontos lehet, hogy az egyes országok gazdaságában mekkora hangsúlya van az iparnak és a szolgáltatói szektornak (a leállások miatt), hogy mikor vezették be a kijárási korlátozásokat, és itt sem lehet elhanyagolni az időjárásbeli tényezőket.

Katona Zoltán (Forrás: Uniper Hungary Kft.)Katona Zoltán (Forrás: Uniper Hungary Kft.)

Ezek mellett van még egy jelentős tényező, ami a különböző fogyasztás-csökkenéseket alakíthatta. Európa nyugati felén már 2019 végén látszott a gazdasági növekedés visszaesése, a villamos fogyasztás is visszaesett, míg a mi régiónkban a gazdasági és villamos fogyasztás növekedése is végig masszív volt, így most a COVID-19 miatti visszaesés is kisebb a korábbi évek átlagához képest. Ott egy hanyatló trendet megerősített, itt pedig a növekedést torpantotta meg - véli Katona.

Karbantartás koronavírus idején

Járvány esetén kritikus terület az áramtermelés üzemeltetésének a folytonossága, mert az áram az egyetlen olyan energia, amit ipari méretekben egy pillanatra sem lehet tárolni. Hiába a koronavírus, fel sem merülhet a teljes rendszer leállása, mint például az autógyáraknál, olyan meg pláne nem, hogy minden termelő egyszerre álljon le - a fogyasztói igényt minden tizedmásorpercben el kell látni. A most igazán kritikus ágazattá vált egészségügy szempontjából is életbe vágóan fontos, hogy folyamatos legyen az áramellátás.

Viszont a folyamatos, biztonságos működéshez meghatározott időközönként az erőművekben is karbantartást kell végezni, ami jelen helyzetben új kihívásokat teremt. A Gönyűi Erőműben például áprilisban lett volna esedékes a Siemens-gázturbina karbantartása, melyet csak a gyártó vállalat német szakemberei tudnak elvégezni, akik most a veszélyhelyzeti intézkedések miatt nem tudnak átjönni a határon.

A Gönyűi Erőművet üzemeltető és tulajdonló Uniper Magyarország Kft. ezért a távvizsgálat mellett döntött, ennek kezdete éppen az elmúlt hétre volt betervezve. Ez egy több napig tartó procedúra, jelenleg is folyik. Maga a táv-inspekció úgy néz ki, hogy egy magyar szakember testkamerával és headsettel felszerelve bemászik a turbinába, a német kollégák pedig otthonról instruálják, a kamerakép alapján a fülébe mondják, merre mozduljon, mit vizsgáljon meg.

Fontos hangsúlyozni viszont, hogy ez csak vizsgálat, a valódi karbantartást továbbra is csak a német szakemberek tudják elvégezni, személyesen. Viszont a vizsgálat nyomán meghozhatják a döntést, hogy hány órát üzemelhet tovább az erőmű, vagyis mennyi plusz időt kap a Uniper a valódi karbantartásig, mert a mostani táv-inspekció nélkül már csak néhány hétig üzemelhetne tovább az erőmű, mivel elérné az előírt maximális üzemóraszámot.

Torlódás jöhet

És a gönyűi csak egy erőmű, a koronavírus viszont az ország minden további erőművének számításait is keresztülhúzta. Pontosan abban a tavaszi időszakban forgatta fel ugyanis a világot, és zárta le a határokat, amikor az erőművek saját döntésük és a kereskedők választása alapján jellemzően a karbantartásokat szokták intézni. A magas terhelésű téli és nyári hónapok között az őszi hónapok még ilyenek egyébként.

Most szükségszerűen minden erőmű-vezetés azt saccolgatja, mikor ér véget a határzár, mikor lehet a külföldi szakemberek jelenlétét igénylő karbantartásokat végrehajtani. Katona szerint az egyfelé gondolkodás miatt fennáll a veszélye, hogy akár több erőmű is egy időre tervezi a karbantartást.

Az egyidejűséget a MAVIR feladata elhárítani. Az erőműveknek ugyanis, hogy ne lehessen semmiféle, a versenyt gyengítő összejátszás, amint megszületett a döntés a karbantartás időpontjáról, azt azonnal fel kell tölteni a REMIT (Regulation on Wholesale Energy Market Integrity and Transparency) transzparencia felületre, a MAVIR pedig elrendelheti, hogy módosítsanak az időponton, ha ütközés lenne.

Megkerestük a MAVIR-t, kérdésünkre válaszolva azt írták, hogy a jelenlegi járványhelyzet valóban megnehezíti egyes tervezett karbantartások elvégzését. Átütemezésre van mód, ez mindig a műszaki állapot és az üzembiztonság függvénye. Ami az új tervezett időpontokat illeti, azokat a helyzet bizonytalansága miatt még a MAVIR sem ismeri teljes körűen. A cég és az érintett erőművek folyamatosan egyeztetnek a lehetséges megoldásról a hatályos ellátási szabályzatoknak megfelelően, az ellátásbiztonság elsődlegességének a figyelembe vételével - írták.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.