Évek óta erre várt Magyarország

Megérkezett a legfrissebb, szeptemberi inflációs adat, amely lassulásról tanúskodik. A részletes adatok alapján azért még nincs minden rendben. 

A tizenkét hónapra visszatekintő infláció 3 százalékos lett, szemben az augusztusi 3,4, illetve az idei csúcspontot jelentő júliusi 4,1 százalékkal. A szeptemberi eredmény papíron egyúttal megfelel a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának is. Erre 2021 eleje óta először volt példa.

Ugyanakkor a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginflációnál még nem látható olyan lassulás, mint a főmutatónál. Az ugyanis szeptemberben 4,8 százalékkal nőtt éves szinten. Ez pedig minimális gyorsulást jelent az augusztusi 4,6, illetve a júliusi 4,7 százalékhoz viszonyítva. Márpedig a maginfláció különösen fontos a jövőbeni pálya alakulása szempontjából. 

A 3 százalékos szeptemberi adat nem jelent meglepetést, erre számítani lehetett. Virovácz Péter, az ING közgazdásza erről a kommentárjában azt írta, hogy a piaci konszenzushoz képest minimálisan lefelé mutató meglepetést okozott, miközben megfelelt az ING Bank várakozásának. Az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi alapú 0,1 százalékos csökkenéséből és a tavalyi évi magas bázisból adódott.

A negatív havi átárazás két fontos komponensre vezethető vissza. Egyrészt az üzemanyagok esetében szeptemberben volt egy markáns, 3,7 százalékos áresés, ami önmagában 0,2 százalékponttal fékezte a havi inflációt. Másrész pedig a szolgáltatások esetében – részben szezonális, részben egyedi hatásokra visszavezetve – látható egy 0,8 százalékos árcsökkenés. Az üdülési szolgáltatások ára esett jelentősen, ez megfelel a szeptemberi szokásos forgatókönyvnek. "Bár talán a lanyhább forgalom miatt az árcsökkenés is nagyobb volt a megszokottnál. Másrészt pedig a közlekedési szolgáltatásoknál volt egy komoly áresés a távolsági utak esetén. Ezzel szemben felfelé mutató meglepetést okozott az élelmiszerek árának egyhavi alakulása, hiszen itt 1 százalékos havi áremelkedés volt látható. Ez részben már a nyári aszályos időjárás eredménye lehet, részben pedig a tejtermékek markáns drágulásához köthető" - tette hozzá Virovácz Péter. 

A szakember is kiemeli, hogy a maginfláció szintje még bőven meghaladja az átlagos infláció mértékét. Ebben fontos szerepet játszik, hogy bár lassult a szolgáltatások inflációja, még így is éves szinten 8 százalék felett volt, ami nagyon magas érték. Az éves bázison számított 3 százalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. "Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása" - mutatott rá egy fontos kockázatra Virovácz Péter. 

A Magyar Nemzeti Bank inflációs gyorselemzése azt írja, hogy a jegybanki módszertannal mérve a piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe változatlanul 9,6 százalékon alakult. Havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek az árak. A havi átárazáshoz a lakbérek és az étkezéshez kötődő szolgáltatások árának emelkedése járult hozzá legnagyobb mértékben, melyet a belföldi üdülési szolgáltatások nyári szezon végével összefüggő árcsökkenése részben ellensúlyozott. A jegybanki elemzésből egyebek mellett kiderül az is, hogy a lakossági inflációs várakozások tavaly év eleje óta csökkenő trendet követnek a historikusnál nagyobb változékonyság mellett. A szolgáltatásokra és a kiskereskedelmi értékesítési árakra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek, továbbra is érdemben a 2022-es értékek alatt alakul mindkét mutató.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza a következő hónapokban az infláció gyorsulására számít, mondván, a bázishatások, illetve a közel-keleti háborús helyzet miatt emelkedő olajárak éreztetni fogják hatásukat az inflációban. "Ugyanakkor míg sokáig az volt a kérdés, hogy év végére meghaladjuk-e az 5 százalékos szintet a bázishatások miatt és az egyes havi adatok alapján mindig valamilyen 5 százalék körüli becslés jött ki decemberre, most már ennek a valószínűsége jelentősen csökkent. Az év egészét tekintve az infláció 3,7-3,8 százalékon alakulhat, míg jövőre szinten a jegybanki célsávban maradhat, kicsivel a célsáv teteje alatt. A jövő évi inflációs kilátásokat ugyanakkor továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok övezik" - derül ki Regős Gábor értékeléséből. 

Virovácz Péter előrejelzése szintén gyorsulással számol az év hátralévő hónapjaiban. Egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt vélhetően ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások. Az üzemanyagok a következő hónapokban felfelé mozdítják a mutatót és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás. Pont ezen két tétel áremelkedése pedig az érzékelhető inflációt is nagyban felerősíti, így hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé. "Sőt, decemberre ismét 4,5-5,0
százalék közelébe ugorhat a fő inflációs mutató és a maginfláció 5 százalék fölé is mozdulhat" - írja az ING szakértője. Jövőre sokasodó kockázatot lát Virovácz Péter, a
beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz
áremelések formájában 2025 folyamán. Összességében 2024-re az ING 3,8, jövőre pedig 4 százalékos éves átlagos inflációval számol. 

A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a bázishatások miatt a tavaly év végén tapasztalt havi árcsökkenések kikerülnek az éves indexből, így pedig átmenetileg gyorsulást mutathat majd a pénzromlás üteme. Ennek mértéke azonban várhatóan nem lesz jelentős, év végéig is érdemben 5 százalék alatt maradhat az infláció mértéke. Az éves ráta ezt követően a jövő év elejétől ismét lassulhat, az idén megfigyelt, a szolgáltató szektort jellemző árazási gyakorlatok jövőre már nem fogják felfelé hajtani az áremelkedés ütemét, amelynek köszönhetően az várhatóan 2025 nyarára érheti majd el ismét a jegybanki célt.

Belefér-e a lazítás?

Az infláció alakulása alapvetően befolyásolja a monetáris politikát. Virovácz Péter szerint ebből a szempontól kedvező a mostani 3 százalékos infláció.  

"Októberben nem várunk tehát kamatvágást, bár, ha fennmaradna a szolgáltatások esetében a most látott kedvező dinamika, az egyértelműen megnyithatja az utat egy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt. Leghamarabb vélhetően decemberben, ha a piaci hangulat javul és a forint újra erősödik" - fogalmazott a szakember. 

Regős Gábor pedig arról írt, hogy a mostani forintárfolyam mellett teljesen kizárt, hogy a jegybank lazítani tudjon. Erre utalt, hogy a forint védelmében még verbális intervencióra is szükség volt a jegybank részéről.