Mint megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint januárban 4,6 százalék volt a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint számolt infláció. A járandóságokat 3,5 százalékkal emelték az év elején - ebből 2,8 százalék volt a parlament által jóvhagyott növekmény, további 0,7 százalék pedig a tervezettnél magasabb tavalyi infláció miatt rakódott év végén a nyugdíjakra azoknak, aki részesültek kompenzációban novemberben.
Vagyis reálértékben nagy elmaradás alakult ki, ráadásul ez az átlagra vonatkozik. Akinek a fogyasztói kosarában ennél nagyobb arányban szerepelnek például az élelmiszerek, még rosszabbul járt, mert ennek a termékkörnek az inflációja 6,9 százalékos volt az év első hónapjában.
Az elemzők szerint az év eleji magasabb infláció csillapodni fog, az év második felében visszatérhet a 3 százalék körüli tartományba. Mindazonáltal a tegnapi adat mindenkit meglepett, ezért nem lenne váratlan, ha a szakértők kicsit feljebb emelnék a mostani évre vonatkozó előrejelzésükben szereplő számot.
Adódik a kérdés, hogy a kormány szokás szerint megvárja-e a szeptembert, hogy eldöntse, ad-e nyugdíjkiegészítést az időseknek, kompenzálva őket a magasabb infláció miatt, vagy már hamarabb sor kerülhet erre. Az e heti Kormányinfón Gulyás Gergelynél érdeklődtünk a kormány álláspontja felől. A miniszter válaszából pedig az derült ki, hogy a kormány nem zárkózik el a korábbi kifizetés elől, de ennek van egy feltétel: éspedig az, hogy időben rendelkezésükre álljon minden adat, információ, amely segít megbecsülni az idei éves gazdasági folyamatokat.
"Eddig a november azért volt november - hozzáteszem, évtizedek óta - mert addigra volt egy teljes képe a gazdaságnak, hogy milyen az infláció. Hogyha ezt a képet előbb hitelesen bárki nekünk ábrázolni tudja, fel tudja rajzolni, és a KSH az ilyen szempontból az oda bejövő adatokat gyorsabban dolgozza föl vagy gyorsabban érkeznek be, akkor mi szívesen előbbre hozzuk, de eddig nem azért volt november, mert ne tettük volna meg ezt örömmel júliusban, hanem mert teljes pénzügyi konszenzus volt abban, hogy novemberre mondható meg, hogy van-e eltérés a tervezett és a valós infláció között" - mondta a miniszter a Kormányinfón.
Cikkünk nyomán egyébként az egyik parlamenti párt áprilisi nyugdíjkorrekciót követel, egyben törvényjavaslatot nyújt be a parlamenthez. A Lehet Más a Politika szerint a fogyasztó árak januárban 4,7 százalékkal nőttek, miközben a kormány a nyugdíjakat csak 2,8 százalékkal emelte. A közleményükben így fogalmaznak: ha a kormány nem tudja az inflációt megfelelő mértékben előrejelezni, akkor a novemberi nyugdíjkorrekciót már áprilisban tegye meg!
A párt arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány azt állítja, megőrzi az idősek juttatásának reálértékét azzal, hogy a nyugdíjemelés az infláció mértékét követi. Ez azonban egyáltalán nincs így: a nyugdíjasok azt érzik, hogy nyugdíjuk egyre kevesebbet ér. Ennek egyik oka, hogy a bérek négyszer olyan gyorsan nőttek az elmúlt négy évben, mint a nyugdíjak, így a nyugdíjasok egyre jobban elszegényedtek a társadalmon belül.
A másik problémát az infláció elmúlt hónapokban tapasztalható ugrásszerű növekedése okozza. Míg a nyugdíjak csupán 2,8 százalékkal növekedtek, addig januárban az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal nőttek. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában az élelmiszerek aránya magasabb az átlagnál, emellett ők sokkal árérzékenyebbek is. Így nem nehéz belátni, hogy a gyümölcsök árának 21, a felvágottak árának 17 százalékos növekedése mekkora problémát okoz nekik. A kormány rossz tervezési gyakorlata egy átlagnyugdíjasnak havi 2565 forintos kiesést jelent a novemberi nyugdíjkorrekcióig. Az LMP törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány a nyugdíjkorrekciót már áprilisban tegye meg, és ne használja az idősek pénzét majdnem egy éven keresztül - áll a közleményben.
