2018. december 6. 05:31

A napokban jelent meg a sajtóban a Honvédkórház koraszülött osztályának átmeneti bezárásáról szóló hír. A megjelent írások azonban nem mutatják be mélységükben a háttérben zajló folyamatokat.

"Nem egyszerű dolog a történteket egy közlemény formájában kommunikálni, érthetővé tenni a nyilvánosság számára, hiszen a koraszülött osztályon történteknek is - mint mindennek - két oldala van" - mondta egy névtelenséget kérő forrásunk a Honvédkórházból. A helyzet kialakulásához egyaránt vezettek a bérproblémák és a speciális szakemberek hiánya. Eltérő érdekek feszülnek egymásnak, miközben a vezetők és a fenntartó a lehető legjobb megoldásra és annak kidolgozására törekszik - derült ki a beszélgetésünk során. A problémák - főként a bérjellegűek - nem most, hanem már hónapokkal ezelőtt megmutatkoztak, viszont csak mostanra csúcsosodtak ki, amikor kiütközött a szakemberhiány.

Forrásunk egyébként cáfolta azt, ami a koraszülött osztály bezárásakor megjelent a sajtóban a dolgozók megbecsülésének hiányáról. Elmondása szerint

a folyamatosan zajló bértárgyalások során olyan feltételeket ajánlottak a dolgozóknak, melyek révén a jelenleginél akár másfélszer magasabb bérért végezhetnék a munkájukat, a fiatal orvosoktól, a főorvosokig. Például a duplájára emelték az ügyeleti díjat, bevezették a speciális bérpótlékot és külön ösztönző keretet vezettek be az ügyeletet vállalók számára. Azonban úgy tűnik, a másfélszeres bér - aminek eredményeként sokan akár jóval a milliós feletti fizetésben részesülhetnének - nem elég.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Azt azonban kihangsúlyozta forrásunk, hogy a magyar állami egészségügyben van egy bizonyos fizetési határ, ami fölé nem tudnak elmenni. Ráadásul a vezetők is tisztában vannak azzal, hogy a bértárgyalások eredményeként nem születhet olyan megoldás, amivel bérfeszültséget generálnának intézményen belül. Amennyit viszont tud adni a kórház az Emberi Erőforrások Minisztériumával egyeztetve, azt meg is adja a dolgozóknak.

A másik probléma: a létszámhiány

Nyilatkozónk elmondása szerint a Honvédkórház az ágazatban jellemző munkaerőhiány ellenére jól áll, a működőképességet biztosítani lehet a rendelkezésre álló rezidensekkel, gyakornokokkal és szakorvosokkal. Megfelelő képzettséggel rendelkező, speciális szakorvosból azonban kevés van. Ilyen problémával küzd a koraszülött osztály is, hiszen egyszerre 7 neonatológus (speciális szakképzettségű gyermekorvos) került olyan helyzetbe, hogy nem tudnak tovább részt venni a munkában. Ám esetükben a kórházon kívül álló okok vezettek a távozáshoz. Három dolgozó szülési szabadságra ment, de volt, akinél a családi körülmények változtak úgy, hogy a szakember a távozás mellett döntött.

A létszámhiány miatt az osztályon nem tudják kiadni megfelelően az ügyeleteket, csak több ügyelet vállalásával, ráadásul törvény írja elő, hogy az osztályt hány neonatológussal lehet működtetni. Mivel ennek a kritériumnak jelenleg nem felelnek meg, az osztály működésének szüneteltetése mellett döntöttek.

Azt azonban nehezen tudja elképzelni forrásunk, hogy a kismamák átirányításával a János Kórház kerülne nehéz helyzetbe.

"A Honvédkórházban a PIC 14 ágyas, a Semmelweis Egyetem klinikáján 80 ágyas ez az osztály, és emellett még ott lesz a János Kórház kapacitása is". Az ellátás tehát az átmeneti időszakban is megoldható problémamentesen, együttműködve a szakminisztériummal, az EMMI-vel.

Hangsúlyozta: mindenki azon dolgozik, hogy januárban újra tudják nyitni a koraszülött osztályt. Ha ez mégsem történne meg, az óriási csalódás és kudarc lenne mindenki számára, hiszen Budapest legnagyobb intézményéről van szó.

Mindenesetre az eset felveti a kérdést, hogy a fővárosban meglévő szakorvos, szakdolgozó állomány mellett hol és mekkora ágyszámmal kell, vagy lehet koraszülött intenzív osztályt működtetni - tette hozzá.