<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p


			
		
		


		
		

Még nincs és valószínűleg soha nem is lesz pontos mérleg arról, hogy mennyibe kerültek az adófizetőknek a május végén kiürített tranzitzónák. Bőven 20 milliárd forint lehet a költségvetési kiadás.

Még nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a röszkei és a tompai tranzitzónáknak, amelyeket a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága május 14-i ítélete miatt kiürített a magyar kormány. A bíróság kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a tranzitzónában, és az őrizet nem haladhatja meg a négy hetet. Hogy mennyire fáj a tranzitzónák bezárása az Orbán-kormánynak, azt jól mutatja, hogy még a legújabb nemzeti konzultációban is feltesznek majd róla egy kérdést a népnek.

Ahhoz, hogy erre válaszolni lehessen, nem árt tudni, hogy a tranzitzónák létezése nem csak jogellenes, hanem rendkívül drága is volt. Azt ugyanakkor nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire volt drága, ugyanis a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet örökös meghosszabbítása miatt gyakorlatilag közbeszerzések nélkül költhetett a határvédelemre, a kerítésre és a tranzitzónákra is a kormány.

Néhány adatot azért lehet tudni, amiből kiderül, hogy a kormány legalább 23 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből arra, hogy 2015. szeptember 15-e óta felépítse, bővítse és jogellenesen működtesse a tarnzitzónákat a szerb-magyar határon. Ami pedig még pikánsabbá teszi az ügyet, hogy mindehhez uniós támogatásokat is felhasznált a magyar költségvetési források mellett. Megnehezíti a mérleg elkészítését, hogy a tranzitzónákra vonatkozó szerződésket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál és a rendőrségnél is lehetne keresgélni.

Az említett 23 milliárd forintos összeget még 2018. januárjából lehet tudni, amikor Harangozó Tamás szocialista képviselő a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumtól és 19 állami szervtől kérdezte meg, hogy pontosan mire és mennyit költöttek. Ekkor kapta azt a választ, hogy 

  • a rendőrség 16,7 milliárd forintot
  • a büntetés-végrehajtás 1,7, majd még 1,9 milliárd forintot
  • a bevándorlási hivatal pedig 2,66 milliárd forintot költött.

A legnagyobb költéseken ekkor már túl volt a kormány, hiszen a röszkei tranzitzóna eleinte csak néhány lakókonténerből állt, de 2017-ben jelentős bővítés volt, és megnyílt a tompai intézmény is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 márciusában beszélt arról egy Kormányinfón, hogy 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése, és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából. Ehhez kellett Áder János köztársasági elnök is, aki 2017. március 15-én írta alá a szigorított jogi határzárról szóló törvénymódosítást. Áprilisban pedig már Pintér Sándor belügyminiszter személyesen tekintette meg a kibővített tompai tranzitzónát.

Sok kicsi szerződés

A közbeszerzések között alig található néhány szerződés a tranzitzónákkal kapcsolatban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányág 2018-ban 24 hónapos keretszerződést kötött 120 millió forint értékben szennyvízszállításra a röszkei tranzitból, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2017-ben egy 500 millió forintos közbeszerzést bonyolított, amiből főleg a röszkei és a tompai tranzitból szállították a menekülteket busszal Vámosszabadiba, Bicskére vagy Fótra, a gyermekotthonba.

Szintén a csongrádi rendőrség szerződései között lehet egészen minimális költéseket is megtaláni, ilyen egy hatmillió forintos, egészségügyi ellátásra vonatkozó szerződés a 2017-2020-as időszakra. Ha pedig még a tranzitzónákban évekig szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrség bérezését is beleszámolnánk a mérlegbe, akkor még többe kerülhetett az Orbán-kormánynak a jogellenes tranzitzónák működtetése.

Sikeresen pályáztak

A tranzitzónák fejlesztéséhez a kormány uniós pénzeket is felhasznált. A Belügyminisztériumhoz tartozó Belügyi Alapok portálról ugyanis kiderült: az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira legalább háromszor sikeresen pályázott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, legutóbb éppen a 2019. április 30. napján közzétett pályázaton nyertek 371,6 millió forintot a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Hasonló pályázatokon 2016-ban és 2018-ban is nyertek 368 millió forint, illetve 143 millió forint támogatást. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Mostanra viszont már üresek a tranzitzónák és nincs hír arról, hogy mikor bontják el a konténereket. Az is pénzbe fog kerülni. A menedékkérőket átszállították például az osztrák határhoz közeli Vámosszabadiba, ahol egy nyílt tábor működik. Ez egy viszonylag jó állapotban lévő épületet jelent. A település évek óta szeretné, ha az eredetileg ideiglenesnek mondott létesítményt is bezárnák. A tranzitzónák bezárásával jelenleg még kiforratlan, hogy a jövőben hogyan fog működni Magyarországon a menekültügyi eljárás, ellenben biztos nem véletlen, hogy egy nappal az Európai Unió Bíróságának ítélete után Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én már Belgrádban tárgyalt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.