Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Vég Márton Vég Márton

Még nincs és valószínűleg soha nem is lesz pontos mérleg arról, hogy mennyibe kerültek az adófizetőknek a május végén kiürített tranzitzónák. Bőven 20 milliárd forint lehet a költségvetési kiadás.

Még nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a röszkei és a tompai tranzitzónáknak, amelyeket a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága május 14-i ítélete miatt kiürített a magyar kormány. A bíróság kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a tranzitzónában, és az őrizet nem haladhatja meg a négy hetet. Hogy mennyire fáj a tranzitzónák bezárása az Orbán-kormánynak, azt jól mutatja, hogy még a legújabb nemzeti konzultációban is feltesznek majd róla egy kérdést a népnek.

Ahhoz, hogy erre válaszolni lehessen, nem árt tudni, hogy a tranzitzónák létezése nem csak jogellenes, hanem rendkívül drága is volt. Azt ugyanakkor nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire volt drága, ugyanis a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet örökös meghosszabbítása miatt gyakorlatilag közbeszerzések nélkül költhetett a határvédelemre, a kerítésre és a tranzitzónákra is a kormány.

Néhány adatot azért lehet tudni, amiből kiderül, hogy a kormány legalább 23 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből arra, hogy 2015. szeptember 15-e óta felépítse, bővítse és jogellenesen működtesse a tarnzitzónákat a szerb-magyar határon. Ami pedig még pikánsabbá teszi az ügyet, hogy mindehhez uniós támogatásokat is felhasznált a magyar költségvetési források mellett. Megnehezíti a mérleg elkészítését, hogy a tranzitzónákra vonatkozó szerződésket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál és a rendőrségnél is lehetne keresgélni.

Az említett 23 milliárd forintos összeget még 2018. januárjából lehet tudni, amikor Harangozó Tamás szocialista képviselő a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumtól és 19 állami szervtől kérdezte meg, hogy pontosan mire és mennyit költöttek. Ekkor kapta azt a választ, hogy 

  • a rendőrség 16,7 milliárd forintot
  • a büntetés-végrehajtás 1,7, majd még 1,9 milliárd forintot
  • a bevándorlási hivatal pedig 2,66 milliárd forintot költött.

A legnagyobb költéseken ekkor már túl volt a kormány, hiszen a röszkei tranzitzóna eleinte csak néhány lakókonténerből állt, de 2017-ben jelentős bővítés volt, és megnyílt a tompai intézmény is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 márciusában beszélt arról egy Kormányinfón, hogy 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése, és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából. Ehhez kellett Áder János köztársasági elnök is, aki 2017. március 15-én írta alá a szigorított jogi határzárról szóló törvénymódosítást. Áprilisban pedig már Pintér Sándor belügyminiszter személyesen tekintette meg a kibővített tompai tranzitzónát.

Sok kicsi szerződés

A közbeszerzések között alig található néhány szerződés a tranzitzónákkal kapcsolatban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányág 2018-ban 24 hónapos keretszerződést kötött 120 millió forint értékben szennyvízszállításra a röszkei tranzitból, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2017-ben egy 500 millió forintos közbeszerzést bonyolított, amiből főleg a röszkei és a tompai tranzitból szállították a menekülteket busszal Vámosszabadiba, Bicskére vagy Fótra, a gyermekotthonba.

Szintén a csongrádi rendőrség szerződései között lehet egészen minimális költéseket is megtaláni, ilyen egy hatmillió forintos, egészségügyi ellátásra vonatkozó szerződés a 2017-2020-as időszakra. Ha pedig még a tranzitzónákban évekig szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrség bérezését is beleszámolnánk a mérlegbe, akkor még többe kerülhetett az Orbán-kormánynak a jogellenes tranzitzónák működtetése.

Sikeresen pályáztak

A tranzitzónák fejlesztéséhez a kormány uniós pénzeket is felhasznált. A Belügyminisztériumhoz tartozó Belügyi Alapok portálról ugyanis kiderült: az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira legalább háromszor sikeresen pályázott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, legutóbb éppen a 2019. április 30. napján közzétett pályázaton nyertek 371,6 millió forintot a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Hasonló pályázatokon 2016-ban és 2018-ban is nyertek 368 millió forint, illetve 143 millió forint támogatást. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Mostanra viszont már üresek a tranzitzónák és nincs hír arról, hogy mikor bontják el a konténereket. Az is pénzbe fog kerülni. A menedékkérőket átszállították például az osztrák határhoz közeli Vámosszabadiba, ahol egy nyílt tábor működik. Ez egy viszonylag jó állapotban lévő épületet jelent. A település évek óta szeretné, ha az eredetileg ideiglenesnek mondott létesítményt is bezárnák. A tranzitzónák bezárásával jelenleg még kiforratlan, hogy a jövőben hogyan fog működni Magyarországon a menekültügyi eljárás, ellenben biztos nem véletlen, hogy egy nappal az Európai Unió Bíróságának ítélete után Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én már Belgrádban tárgyalt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.