<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Egyelőre az üzengetésnél tartanak a felek, még nincs is időpontja Orbán Viktor kormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester tárgyalásának. A miniszterelnök szerint Budapest gazdag, az önkormányzat ellenben novemberi csődöt vizionál.

Miközben Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára és Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója hetente jelenthet be valamilyen örömteli és nagyívű budapesti fejlesztést (például, hogy a kormány folytatja a budai fonódó villamoshálózat építését), addig a budapesti városvezetés azt kénytelen számolgatni, hogy októberben vagy novemberben fog csődbe menni a fővárosi önkormányzat a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és a kormányzati megszorítások miatt.

Karácsony Gergely és Gulyás Gergely a Karmelita Kolostor előtt fotó:MTIKarácsony Gergely és Gulyás Gergely a Karmelita Kolostor előtt fotó:MTI

Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédéből ugyanakkor az világlik ki, hogy a kormány szerint Budapest nemhogy csődbe menni nem fog, hanem dúskál a pénzben. 

2020. december 31-én a főváros számláján összesen 122 milliárd forint volt. 74, 9 milliárd állampapírban, 36,7 készpénzben, és 10,4 milliárd pedig a Kincstárban. Kevés olyan önkormányzat van, aki nem cserélne ezzel az önkormányzattal. Ez a kivéreztetés, kedves barátaim?

- hangzott a miniszterelnöki beszéd.

Az ügy pikantériája, hogy a 25 ezer fő feletti települések polgármesterei éppen a napokban kénytelenek tárgyalásokat kezdeni a kormányzattal az állami támogatások mértékéről. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések egyike, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére (1 százalékra) csökkentették. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb.

A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány automatikus kompenzációt ad két részletben (júniusban és októberben), de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintik át. A 25 ezer fő feletti településeket képviselő Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) már túl van egy konkrétumok nélküli tárgyaláson, a megyei jogú városok polgármestereit is fogadta ma a kormányzat (március végéig településenként külön-külön egyeztetnek), ellenben Karácsony Gergely főpolgármesternek egyelőre még nincs időpontja.

Nem tudjuk, hogy mikor tárgyalhatunk a kormányzattal, és azt sem tudjuk, hogy a kerületi önkormányzatoknak is külön tárgyalniuk kell-e. Az biztos, hogy teljes kompenzációt fogunk kérni, ami a fővárost és a kerületekkel együtt mostani becsléseim szerint mintegy 35 milliárd forintot jelent. Ha nem kapjuk meg, akkor novemberre csődbe megy a város

- mondta lapunknak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. A miniszterelnök szavaira reagálva pedig elmondta: január 1-jén 80 milliárd forint nem kötött felhasználású forrás volt a számlájukon. Ellenben ennek az összegnek is megvolt már a helye a 2021-es költségvetésben, amit éppen 79,6 milliárd forintos hiánnyal terveztek (folyó évi bevételek és a kiadások közötti különbség ennyi). Az iparűzési adó kormányzati megfelezéséről viszont csak később született döntés. A budapesti városvezetés szerint az adócsökkentés 15-20 milliárd forint kiesést jelent, ebből Kiss Ambrus szerint már látszik is 8 milliárd forintos csökkenés.

A főpolgármester-helyettes szerint nincs sok mozgásterük: az biztos, hogy tömeges létszámleépítésre nem készülnek a fővárosi cégeknél, de béremelés nem lesz - ahogy azt már lapunknak tavaly októberben adott interjújában már kilátásba helyezte. Ez 28 ezer embert jelent, akik így 2021-ben garantáltan reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni. Az önkormányzat adót nem emelhet (a kormány adóstopot is hirdetett), működési hitelt pedig nem vehet fel. Így a kormányzati kompenzáción kívül csak a koronavírus-járvány végében és a gyors gazdasági növekedésben lehetne bízni 2021-ben, de Kiss Ambrus szerint az utóbbi is csak 2022-ben éreztetné hatását.

Bár a járvány végét még mindig nem látni, sőt, egyre rosszabb a helyzet, Budapest így is újraindítási csomaggal segítené a vendéglátósokat. 

A csomag részesei például a következő intézkedések:

  • a teraszbérleti díjak elengedésének kiterjesztése
  • a közterületek használatának növelése, ahol a kitelepülő vendéglátósok különböző bérleti díjaktól mentesen árulhatnak
  • a helyiségbérleti díjak maximális kedvezményének kiterjesztése 2021. december 31-ig.

Kiss Ambrus a csomag forintosított mértékét nem mondta ugyan el, hiszen ez a pénz egy válság ideje alatt nem becsülhető, és tisztában van vele, hogy ezek a döntések önmagukban nem elegendők egy vendéglátós túléléséhez, de abban reménykedik, hogy ezen is múlhat az újranyitás. 

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke pedig korábban lapunknak elmondta: a 25 ezer lakos alatti mintegy 3100 települést kompenzálja a kormány, ez mintegy 50 milliárd forint lehet összesen, de a nagyobb városok a tárgyalásos eljárással a kieső bevételeik felét kaphatják vissza. Szerinte arra lehet számítani, hogy a tehetősebb nagyvállalatokkal jobban álló Győr vagy Székesfehérvár arányaiban kisebb kompenzációra számíthat, mint például Kaposvár.

A városaink kifosztása nemcsak, hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is - írta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebook-oldalán a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése ügyében hozott alkotmánybírósági döntésre reagálva. A testület szerint ugyan nem alkotmányellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése, de a kormányzat még a veszélyhelyzetre hivatkozva sem vonhatja el kompenzáció nélkül a helyi adóbevételeket úgy, hogy azzal az önkormányzati feladatellátást, a közszolgáltatások nyújtását veszélyeztesse - olvasható a főpolgármester bejegyzésében. Kiemelte, immár az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatnak: "a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését". A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége sürgette az erről szóló tárgyalások megkezdését, de még csak választ sem kapott - írta Karácsony Gergely. Hozzátette: a pénteki döntés alapján minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat éppúgy átláthatóan és teljeskörűen kell kompenzálnia a kormánynak, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen. A főpolgármester közölte azt is, hogy a budapesti városvezetés meghívót kapott Gulyás Gergelyhez, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, ahol - mint fogalmazott - "remélhetőleg megkezdődik a párbeszéd a főváros kompenzációjáról".

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.