Mintha Parragh László kottájából játszana mostanában a kormány: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elmúlt időben elég drasztikus intézkedéseket szorgalmazott a kormánynál, melyekkel könnyíteni lehet a vállalkozások terhein a járványidőszak alatt, ugyanakkor komoly összegektől fosztja meg a települési önkormányzatokat. Ezek közül most azt fogadta meg a kormány, hogy a helyhatóságok ne emelhessék a helyben kivetett adókat, és ne változtathassanak a kedvezményeken. Magyarul befagyasztották a helyi adózást. Azzal az indokkal, hogy levegőhöz kell juttatni a vállalkozásokat.
Természetesen el lehet gondolkodni azon, hogy ezek az ötletek valóban a kamarai elnök fejében születtek-e meg, vagy csak szinkronhangként funkcionál, és általa viszik be a közbeszédbe ezeket a témákat, mielőtt kormánydöntés születne, mindenesetre tény, hogy a kamarai elnök javaslatai közül nem egyet fogadott már el a kormány. Lapunk írta meg elsőként, hogy Parragh a vendéglátóhelyek, szállásadók kieső bevételeinek pótlását kérte a kormánytól, tekintettel a járvány miatt megcsappant forgalomra. A bértámogatást, foglalási díj részbeni pótlását célzó kormányzati csomagról aztán cikkünk megjelenése után pár órával már maga a miniszterelnök, Orbán Viktor számolt be.
Parragh egy másik nyilatkozatában pedig a helyi adók befagyasztásának szükségessége mellett érvelt, miszerint a kis- és középvállalkozások túlélésének ez az egyik eszköze. És láss csodát, a tegnapi Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet:
- A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
- Az önkormányzatnak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell.
- A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.
Azon túl, hogy befagyasztják az adókat, és érintetlenül kell hagyni a mentességeket, kedvezményeket, még azt is tartalmazza a rendelet, hogy új adó kivetésével sem lehet pótolni a kieső összegeket. Márpedig erre megvolt az esély: a járvány fékezi a gazdaságot, a cégek kevesebb bevételhez jutnak, így csökken az adóalapjuk is, ami alapján fizetik a közterheket.
Egy nagy, de eddig beteljesítetlen kérése volt még Parraghnak, ez pedig az iparűzési adófizetési kötelezettség felfüggesztése 2021-re, sőt, már az idei évre is. Utóbbi úgy oldható meg, hogy a már teljesített befizetéseket a 2021 után keletkező adókötelezettségben lehetne elszámolni. Erről a javaslatról még nem született kormánydöntés, sőt, kormányzati illetékesek szerint nem is tárgyalta azt a kormányt, bár a kamarai elnök szerint "gondolkodás folyik" arról. Az biztos, hogy ez lenne a legnagyobb horderejű változás a helyi adózásban: mintegy 800-1000 milliárd forinttól esnének el a települések. De nem csak azok, mivel egy idei törvénymódosítás értelmében az iparűzési adó a megyei önkormányzatokhoz folyik be a kormány által kijelölt kiemelt fejlesztési térségekben.
A helyi adókról szóló törvény szabályozza, hogy milye adókat vethetnek ki az önkormányzatok. A generális szabály a következő:
A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó.
A törvény egyben rögzíti a vagyoni, illetve kommunális jellegű adófajtákat. Az előbbi kategóriába tartozik az építményadó, a telekadó, az utóbbiba a magánszemély által fizetendő kommunális adó és az idegenforgalmi adó. Mindezeken túl pedig ki lehet vetni iparűzési adót is.
A jogszabály az adó mértékéről is rendelkezik. Az építményadónál azt írja elő, hogy a négyzetméter alapon megállapított adó mértékének felső határa 1100 forint, a korrigált forgalmi értéknél pedig annak 3,6 százaléka. A telekadónál 200 forintban, illetve 3 százaléknál húzza meg a határt. A kommunális adónál évi 17 000 forint a limit adótárgyanként, az idegenforgalmi adónál személyenként és vendégéjszakánként 300 forint, illetve a szállásdíj alapú számításnál az adóalap 4 százaléka. Az iparűzési adó esetében pedig az adóalap 2 százaléka, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén pedig napi 5000 forint a határ.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden település minden adót kivet, és a maximumot próbálja beszedni az adóalanyoktól, de például az iparűzési adó esetében elmondható, hogy a legtöbb önkormányzat 2 százalékot szed be.
Legutolsó információnk az önkormányzati adóbevételekről a 2019-es költségvetésről szóló zárszámadásból származik. Abban az évben a települések helyi adókból 971,5 milliárd forint bevételre tettek szert, az eredetileg tervezett 913,3 milliárdhoz képest. Előtte évben 891 milliárd forint folyt be. A gépjárműadót külön soron tartják nyilván, ebből tavaly 33,7 milliárdot könyveltek el - de mint jeleztük, ez a bevétel már teljes egészében a központi büdzsét gazdagítja.
A funkcionális megoszlás szerinti költségvetési mérleg pedig azt mutatja, hogy 2019-ben a vagyoni típusú adókból 166,5 milliárd forint bevételük származott.
Még egy fontos megállapítást idézünk a zárszámadásból:
Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerének 2019. évi pénzforgalmi hiánya 76,3 milliárd forintot tett ki, mely 122,3 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 198,6 milliárd forintos hiányhoz képest. A javulás többek között a vártnál magasabb helyi iparűzési adóbevétellel magyarázható.
Ez is azt támasztja alá, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának alappillére a helyiadó-bevétel. Így van ezzel a főváros is. Cikkünk készültekor a budapesti városvezetés még nem reagált a kormányrendeletre, Karácsony Gergely főpolgármester legfrissebb bejegyzése a közösségi oldalán két nappal ezelőtti, mégis idézhető, mert kapcsolódik a témánkhoz:
Egyetlen térségbeli kormány sem vont el forrásokat az önkormányzatoktól. Sem a Visegrádi 4-ek, sem Ausztria. Sőt, Csehországban és Ausztriában még plusz támogatást is nyújtott a kormány a járványhelyzet miatt bajba került önkormányzatoknak. Ezzel szemben az Orbán-kormány forrásokat von el, adókat emel, közben pedig a propagandamédia teljes erejét bevetve szidja az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. A városok kivéreztetése nem kormányzás!
Egyetlen térségbeli kormány sem vont el forrásokat az önkormányzatoktól. Sem a Visegrádi 4-ek, sem Ausztria. Sőt,...
Közzétette: Karácsony Gergely – 2020. november 30., hétfő
A budapesti önkormányzat amúgy tavaly iparűzési adóból - amely a kerületek és a főváros közti megosztás alapján kerül be a költségvetésbe - csaknem 164 milliárd forintot kapott. Az építményadó soron 76,7 millió forint szerepel, idegenforgalmi adóból pedig 130 millió forinthoz jutottak.
A kormány Parraghtól függetlenül is lelkesen babrálja a helyi adóztatás rendszerét. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényben törölték el például az adófeltöltési kötelezettséget, amivel az önkormányzatok likviditását befolyásolták érdemben, mivel december helyett csak májusban látnak leghamarabb pénzt a gazdasági társaságoktól, amelyeknek 100 millió forint feletti a nettó árbevételük. Cserébe a jogalkotó lazított az önkormányzati likviditási hitel felvételének szabályozásán.
Azzal is odacsaptak a településeknek, hogy az addig megosztott gépjárműadót teljes egészében a központi költségvetésbe irányították. A szolidaritási hozzájárulás (amellyel a nagyobb adóerőt képviselő települések finanszírozzák törvényileg a kisebbeket) emelése is része az önkormányzati források átrendezésének. Érzékeltetjük, hogy mit jelent mindez: a jövő évi költségvetésben a helyi önkormányzatok befizetése soron 160 milliárd forint szerepel (és ezt az összeget tüntetik fel a további évekre is), míg idén még csak 43 milliárd forint mozgott ezen a jogcímen.
Vélemény:
A kormány gazdasági érvekkel igyekszik alátámasztani az önkormányzatiság újabb korlátozását, de napnál is világosabb, hogy politikai szándék is meghúzódik a háttérben: az autonómia csorbítása. A tavalyi önkormányzati választás figyelmeztetés volt a kormánypártok számára, hogy az ellenzéki erők összefogása aktivitásra sarkallja az ellenzéki szavazókat. A nagyvárosok kivéreztetése azonban elbizonytalaníthatja a közszolgáltatások színvonalának romlását tapasztaló állampolgárokat, akik a helyi vezetésen kérhetik számon a romló életminőséget. Legalábbis ezt hiszik a kormányzatban, ám a választó lelkivilága ennél bonyolultabb. Kíváncsian várjuk az újabb intézkedéseket, amelyekkel még jobban a sarokba szorítják a városvezetőket.
