<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Nem vethetnek ki új adókat, a meglévőket pedig nem emelhetik egy tegnapi kormányrendelet értelmében.

Mintha Parragh László kottájából játszana mostanában a kormány: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elmúlt időben elég drasztikus intézkedéseket szorgalmazott a kormánynál, melyekkel könnyíteni lehet a vállalkozások terhein a járványidőszak alatt, ugyanakkor komoly összegektől fosztja meg a települési önkormányzatokat. Ezek közül most azt fogadta meg a kormány, hogy a helyhatóságok ne emelhessék a helyben kivetett adókat, és ne változtathassanak a kedvezményeken. Magyarul befagyasztották a helyi adózást. Azzal az indokkal, hogy levegőhöz kell juttatni a vállalkozásokat.

Vegetatív funkcióVegetatív funkció

Természetesen el lehet gondolkodni azon, hogy ezek az ötletek valóban a kamarai elnök fejében születtek-e meg, vagy csak szinkronhangként funkcionál, és általa viszik be a közbeszédbe ezeket a témákat, mielőtt kormánydöntés születne, mindenesetre tény, hogy a kamarai elnök javaslatai közül nem egyet fogadott már el a kormány. Lapunk írta meg elsőként, hogy Parragh a vendéglátóhelyek, szállásadók kieső bevételeinek pótlását kérte a kormánytól, tekintettel a járvány miatt megcsappant forgalomra. A bértámogatást, foglalási díj részbeni pótlását célzó kormányzati csomagról aztán cikkünk megjelenése után pár órával már maga a miniszterelnök, Orbán Viktor számolt be. 

Parragh egy másik nyilatkozatában pedig a helyi adók befagyasztásának szükségessége mellett érvelt, miszerint a kis- és középvállalkozások túlélésének ez az egyik eszköze. És láss csodát, a tegnapi Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet:

  • A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak az  e  rendelet hatálybalépése napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
  • Az  önkormányzatnak az  e  rendelet hatálybalépése napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell.
  • A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.

Azon túl, hogy befagyasztják az adókat, és érintetlenül kell hagyni a mentességeket, kedvezményeket, még azt is tartalmazza a rendelet, hogy új adó kivetésével sem lehet pótolni a kieső összegeket. Márpedig erre megvolt az esély: a járvány fékezi a gazdaságot, a cégek kevesebb bevételhez jutnak, így csökken az adóalapjuk is, ami alapján fizetik a közterheket.

Egy nagy, de eddig beteljesítetlen kérése volt még Parraghnak, ez pedig az iparűzési adófizetési kötelezettség felfüggesztése 2021-re, sőt, már az idei évre is. Utóbbi úgy oldható meg, hogy a már teljesített befizetéseket a 2021 után keletkező adókötelezettségben lehetne elszámolni. Erről a javaslatról még nem született kormánydöntés, sőt, kormányzati illetékesek szerint nem is tárgyalta azt a kormányt, bár a kamarai elnök szerint "gondolkodás folyik" arról. Az biztos, hogy ez lenne a legnagyobb horderejű változás a helyi adózásban: mintegy 800-1000 milliárd forinttól esnének el a települések. De nem csak azok, mivel egy idei törvénymódosítás értelmében az iparűzési adó a megyei önkormányzatokhoz folyik be a kormány által kijelölt kiemelt fejlesztési térségekben.

A helyi adókról szóló törvény szabályozza, hogy milye adókat vethetnek ki az önkormányzatok. A generális szabály a következő:

A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó.

A törvény egyben rögzíti a vagyoni, illetve kommunális jellegű adófajtákat. Az előbbi kategóriába tartozik az építményadó, a telekadó, az utóbbiba a magánszemély által fizetendő kommunális adó és az idegenforgalmi adó. Mindezeken túl pedig ki lehet vetni iparűzési adót is.

A jogszabály az adó mértékéről is rendelkezik. Az építményadónál azt írja elő, hogy a négyzetméter alapon megállapított adó mértékének felső határa 1100 forint, a korrigált forgalmi értéknél pedig annak 3,6 százaléka. A telekadónál 200 forintban, illetve 3 százaléknál húzza meg a határt. A kommunális adónál évi 17 000 forint a limit adótárgyanként, az idegenforgalmi adónál személyenként és vendégéjszakánként 300 forint, illetve a szállásdíj alapú számításnál az adóalap 4 százaléka. Az iparűzési adó esetében pedig az adóalap 2 százaléka, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén pedig napi 5000 forint a határ.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden település minden adót kivet, és a maximumot próbálja beszedni az adóalanyoktól, de például az iparűzési adó esetében elmondható, hogy a legtöbb önkormányzat 2 százalékot szed be.

Legutolsó információnk az önkormányzati adóbevételekről a 2019-es költségvetésről szóló zárszámadásból származik. Abban az évben a települések helyi adókból 971,5 milliárd forint bevételre tettek szert, az eredetileg tervezett 913,3 milliárdhoz képest. Előtte évben 891 milliárd forint folyt be. A gépjárműadót külön soron tartják nyilván, ebből tavaly 33,7 milliárdot könyveltek el - de mint jeleztük, ez a bevétel már teljes egészében a központi büdzsét gazdagítja.

A funkcionális megoszlás szerinti költségvetési mérleg pedig azt mutatja, hogy 2019-ben a vagyoni típusú adókból 166,5 milliárd forint bevételük származott.

Még egy fontos megállapítást idézünk a zárszámadásból:

Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerének 2019. évi pénzforgalmi hiánya 76,3 milliárd forintot tett ki, mely 122,3 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 198,6 milliárd forintos hiányhoz képest. A javulás többek között a vártnál magasabb helyi iparűzési adóbevétellel magyarázható.

Ez is azt támasztja alá, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának alappillére a helyiadó-bevétel. Így van ezzel a főváros is. Cikkünk készültekor a budapesti városvezetés még nem reagált a kormányrendeletre, Karácsony Gergely főpolgármester legfrissebb bejegyzése a közösségi oldalán két nappal ezelőtti, mégis idézhető, mert kapcsolódik a témánkhoz:

Egyetlen térségbeli kormány sem vont el forrásokat az önkormányzatoktól. Sem a Visegrádi 4-ek, sem Ausztria. Sőt, Csehországban és Ausztriában még plusz támogatást is nyújtott a kormány a járványhelyzet miatt bajba került önkormányzatoknak. Ezzel szemben az Orbán-kormány forrásokat von el, adókat emel, közben pedig a propagandamédia teljes erejét bevetve szidja az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. A városok kivéreztetése nem kormányzás!

Egyetlen térségbeli kormány sem vont el forrásokat az önkormányzatoktól. Sem a Visegrádi 4-ek, sem Ausztria. Sőt,...

Közzétette: Karácsony Gergely – 2020. november 30., hétfő

A budapesti önkormányzat amúgy tavaly iparűzési adóból - amely a kerületek és a főváros közti megosztás alapján kerül be a költségvetésbe - csaknem 164 milliárd forintot kapott. Az építményadó soron 76,7 millió forint szerepel, idegenforgalmi adóból pedig 130 millió forinthoz jutottak.

A kormány Parraghtól függetlenül is lelkesen babrálja a helyi adóztatás rendszerét. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényben törölték el például az adófeltöltési kötelezettséget, amivel az önkormányzatok likviditását befolyásolták érdemben, mivel december helyett csak májusban látnak leghamarabb pénzt a gazdasági társaságoktól, amelyeknek 100 millió forint feletti a nettó árbevételük. Cserébe a jogalkotó lazított az önkormányzati likviditási hitel felvételének szabályozásán.

Azzal is odacsaptak a településeknek, hogy az addig megosztott gépjárműadót teljes egészében a központi költségvetésbe irányították. A szolidaritási hozzájárulás (amellyel a nagyobb adóerőt képviselő települések finanszírozzák törvényileg a kisebbeket) emelése is része az önkormányzati források átrendezésének. Érzékeltetjük, hogy mit jelent mindez: a jövő évi költségvetésben a helyi önkormányzatok befizetése soron 160 milliárd forint szerepel (és ezt az összeget tüntetik fel a további évekre is), míg idén még csak 43 milliárd forint mozgott ezen a jogcímen.

Vélemény:

A kormány gazdasági érvekkel igyekszik alátámasztani az önkormányzatiság újabb korlátozását, de napnál is világosabb, hogy politikai szándék is meghúzódik a háttérben: az autonómia csorbítása. A tavalyi önkormányzati választás figyelmeztetés volt a kormánypártok számára, hogy az ellenzéki erők összefogása aktivitásra sarkallja az ellenzéki szavazókat. A nagyvárosok kivéreztetése azonban elbizonytalaníthatja a közszolgáltatások színvonalának romlását tapasztaló állampolgárokat, akik a helyi vezetésen kérhetik számon a romló életminőséget. Legalábbis ezt hiszik a kormányzatban, ám a választó lelkivilága ennél bonyolultabb. Kíváncsian várjuk az újabb intézkedéseket, amelyekkel még jobban a sarokba szorítják a városvezetőket.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.