Kétségkívül történelmi döntést hozott idén április végén az Európai Bizottság, amikor megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (más néven kondicionalitási) eljárást. Ezzel ugyanis hazánk lett az első olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel beveti az uniós pénzek relatív gyors befagyasztását lehetővé tévő mechanizmust.
Tényleg bevetették a csodafegyvert
Az eljárásról még 2020 végén döntött az Európai Tanács emlékezetes viták után, hatályba lépését ugyanakkor a magyar és a lengyel kormány egy évig sikerrel elodázta azáltal, hogy megtámadta azt az Európai Unió Bíróságán. Az uniós testület idén februárban végül elutasította a beadványt, és kimondta: az nem sért uniós jogot, így életbe léphet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig április ötödikén – tehát két nappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel végződött parlamenti választások után – bejelentette, hogy hamarosan meg is indítják az eljárást Magyarországgal szemben.
De pontosan mi annak lényege?
Az eljárás fő erőssége (és újdonsága) Brüsszel szempontjából a gyors lehetőség a szankcionálásra.
Míg az EU fegyvertárában korábban szinte "csak" olyan büntetési módok voltak a problémásnak ítélt tagállamokkal szemben, amelyek esetében az eljárások hosszú évekig elhúzódhatnak és maximum pénzbüntetéssel járhatnak (lásd kötelezettségszegési eljárások), vagy amelyek esetében a vétójog miatt gyakorlatilag lehetetlen eljutni a szankcióig (a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen 2018 óta zajlik, és gyakorlatilag megrekedt), addig a jogállamisági mechanizmus esetében reális esély van arra, hogy a vétkesnek ítélt tagállamot 6-9 hónapon belül szankcionálják – és ne "csak" pénzbüntetéssel sújtsák, hanem jelentős uniós forrásokat vonjanak meg tőle.
Ez a mechanizmus már valóban hatékonyan összekapcsolja a jogállamisági normák érvényesülését az uniós pénzek kifizetésével, ugyanakkor a pénz befagyasztáshoz nem elég annak megállapítása, hogy az adott tagállamban sérül a jogállam vagy demokratikus hiányosságok vannak.
Szükséges az is, hogy azok veszélyeztessék az uniós pénzek hatékony és eredményes elköltését: Brüsszel akkor vetheti be ezt a fegyvert, ha pénzügyi érdekeit veszélyben látja.
Minden jel szerint tehát – ellentétben azzal, amit a magyar kormány rendszeresen sugall – nem arról van szó, hogy Brüsszel politikai vagy ideológiai feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését.
Az EU pénzét védi Brüsszel
Ezt látszik megerősíteni a Bizottság tegnapi, szintén történelminek tekinthető bejelentése is, amelyben szankciók kivetését (uniós források befagyasztását) javasolja az Európai Tanácsnak hazánkkal szemben. A testület ugyanis közleményében kiemeli: "az uniós költségvetés védelme érdekében" javasol intézkedéseket a Tanácsnak, amelyek célja "az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek megvédése a jogállamiság elveinek magyarországi megsértéseivel szemben”.
A testület "a kötelezettségvállalások 65 százalékának" felfüggesztését javasolja "három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében". Ez bizottsági közlések szerint mintegy 7,5 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3 ezer milliárd forint, az éves GDP közel 5 százaléka – a szerk.) – a Magyarországnak járó kohéziós pénzek több mint harmada.
Ez az elvonás óriási, az agrárkifizetéseken kívül szinte mindent érinthet, ha hatályba lép, értékelte lapunknak a döntést Feledy Botond külpolitikai szakértő.
A Bizottság alapvetően korrupciós problémát lát Magyarországon, főleg a közbeszerzéseket tekintve. Az aggályokat a testület április végén, az eljárás megindításakor jelezte is a magyar kormánynak (sőt, tavaly novemberben is történt már egy hasonló jelzés), és az elmúlt hónapokban "intenzív párbeszéd"-et folytatott a magyar hatóságokkal.
Azt a brüsszeli testület is elismeri, hogy "Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot" az aggályok eloszlatása érdekében, "augusztus 22-én megküldte a javasolt korrekciós intézkedések leírását, szeptember 13-án pedig további felvilágosítással szolgált”. (A kormány már döntött egy korrupcióellenes hatóság és egy munkacsoport létrehozásáról, valamint a közbeszerzések költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer megalkotásáról.)
Tetteket akarnak
A Bizottság szerint a magyar kormány javaslatai "elvben alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak akkor, ha megfelelő módon és kellően részletesen bekerülnek a törvényi és rendeleti szabályozásba, és megfelelő módon végre is hajtják őket”.
Hozzáteszik: "a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéig az uniós költségvetéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is fennállnak".
Magyarul: a Bizottság konkrét tetteket, változásokat akar látni, ezek megvalósulásáig fenntartja a szankciós fenyegetést.
A döntés elvileg most már a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács kezében van, amely minősített többséggel határozhat a bizottsági ajánlásról (erre egy hónapja van, a határidőt kivételes esetben két hónappal ki lehet tolni).
A tanácsi szavazásoknál a minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.
Ugyanakkor a Bizottság is rajta tartja szemét az ügyön: "tájékoztatja a Tanácsot minden olyan lényeges kérdésről, amely érintheti az értékelését," Magyarország pedig "kötelezettséget vállalt arra, hogy november 19-ig mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéről", áll a brüsszeli testület közleményében.
A magyar kormány abban bízik, hogy végül nem is kerül a Tanács asztalára az ügy.
"A Bizottságnak "lehetősége van rá, hogy ha meggyőződik arról, hogy teljesítjük a vállalásokat, akkor saját hatáskörben visszavonhatja a határozati javaslatot. Azaz megszüntetheti az eljárást. Tehát jó esély van rá, hogy a Tanács elé sem kerül ez a történet" - mondta a Válasz Online-nak adott interjúban Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter.
Hozzátette: "Minden pozíciót kinyitottunk, minden javaslatot megfontoltunk és mindenhol megpróbáltunk kompromisszumot elérni. Érzésem szerint elég jó találati aránnyal, ami azt jelenti, hogy év végéig meg is tudjuk kötni a megállapodásokat."
Még minden lehet
Az uniós Helyreállítási Alapból (RRF) Magyarországnak járó pénzeket – mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és többmilliárd euró hitel – Brüsszel már tavaly nyár óta visszatartja. Azaz a mostani játszma tétje, hogy lesz-e újabb, hasonló nagyságrendű pénzbefagyasztás.
Ez a kérdés ma még teljesen nyitott.
"A Bizottság olyan javaslatot tett le a Tanács asztalára, amiből még bármi lehet: teljes, az uniós költségvetést - és nem is csak az RRF-et - érintő közvetlen kifizetések megvonásától az ügy lezárásáig. A Bizottság tehát nem akarta szűkíteni a Tanács döntési lehetőségét: bármit dönthetnek, minősített többséggel. Egyelőre a politikai szándék az, hogy Magyarország teljesítsen: először a kondicionalitás mentén” - véli Feledy Botond.
Ha ez megtörténik és megússzuk a szankciókat, akkor jön a Helyreállítási Alap ügye, amelyben "szintén rengeteg kondíciót kell majd teljesíteni folyamatosan, minden egyes részlet kifizetés előtt ezt ellenőrzik - minden tagállammal így van ez, amúgy, tette hozzá a külpolitikai szakértő.
Feledy Botond szintén úgy véli, hogy uniós szinten történelmi eljárás zajlik Magyarország ellen:
„Történelmi volt már a kondicionalitás bevezetése is, majd Magyarország lett az első ország, amellyel szemben elindult, és most az utolsó szakaszba fordult ez a vita, mert a tanácsnak erről döntést kell hoznia, nem halogatható, mint a 7-es cikkely szerinti eljárás, amely 4 éve húzódik.”
Magyarul: még idén eldől, hogy Magyarországot sújtják-e újabb, nagyon komoly forrásmegvonással, vagy mégis sikerül visszatáncolnia a szakadék széléről.
