8p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A Bizottság által javasolt 7,5 milliárd eurós forráselvonás óriási, az agrárkifizetéseken kívül szinte mindent érinthet, mondta lapunknak Feledy Botond külpolitikai szakértő. De miért történelmi lépés a Brüsszel által tervezett szankció Magyarország elllen, és mi kell ahhoz, hogy az mégse következzen be? Ennek hátterét világítjuk meg.

Kétségkívül történelmi döntést hozott idén április végén az Európai Bizottság, amikor megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (más néven kondicionalitási) eljárást. Ezzel ugyanis hazánk lett az első olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel beveti az uniós pénzek relatív gyors befagyasztását lehetővé tévő mechanizmust.

Tényleg bevetették a csodafegyvert

Az eljárásról még 2020 végén döntött az Európai Tanács emlékezetes viták után, hatályba lépését ugyanakkor a magyar és a lengyel kormány egy évig sikerrel elodázta azáltal, hogy megtámadta azt az Európai Unió Bíróságán. Az uniós testület idén februárban végül elutasította a beadványt, és kimondta: az nem sért uniós jogot, így életbe léphet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig április ötödikén – tehát két nappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel végződött parlamenti választások után – bejelentette, hogy hamarosan meg is indítják az eljárást Magyarországgal szemben.

Több kell Brüsszelnek az ígéreteknél. Orbán Viktor köszönti Ursula von der Leyent a Karmelita kolostor előtt 2022. május 9-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Több kell Brüsszelnek az ígéreteknél. Orbán Viktor köszönti Ursula von der Leyent a Karmelita kolostor előtt 2022. május 9-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

De pontosan mi annak lényege?

Az eljárás fő erőssége (és újdonsága) Brüsszel szempontjából a gyors lehetőség a szankcionálásra.

Míg az EU fegyvertárában korábban szinte "csak" olyan büntetési módok voltak a problémásnak ítélt tagállamokkal szemben, amelyek esetében az eljárások hosszú évekig elhúzódhatnak és maximum pénzbüntetéssel járhatnak (lásd kötelezettségszegési eljárások), vagy amelyek esetében a vétójog miatt gyakorlatilag lehetetlen eljutni a szankcióig (a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen 2018 óta zajlik, és gyakorlatilag megrekedt), addig a jogállamisági mechanizmus esetében reális esély van arra, hogy a vétkesnek ítélt tagállamot 6-9 hónapon belül szankcionálják – és ne "csak" pénzbüntetéssel sújtsák, hanem jelentős uniós forrásokat vonjanak meg tőle.

Ez a mechanizmus már valóban hatékonyan összekapcsolja a jogállamisági normák érvényesülését az uniós pénzek kifizetésével, ugyanakkor a pénz befagyasztáshoz nem elég annak megállapítása, hogy az adott tagállamban sérül a jogállam vagy demokratikus hiányosságok vannak.

Szükséges az is, hogy azok veszélyeztessék az uniós pénzek hatékony és eredményes elköltését: Brüsszel akkor vetheti be ezt a fegyvert, ha pénzügyi érdekeit veszélyben látja.

Minden jel szerint tehát – ellentétben azzal, amit a magyar kormány rendszeresen sugall – nem arról van szó, hogy Brüsszel politikai vagy ideológiai feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését.  

Az EU pénzét védi Brüsszel 

Ezt látszik megerősíteni a Bizottság tegnapi, szintén történelminek tekinthető bejelentése is, amelyben szankciók kivetését (uniós források befagyasztását) javasolja az Európai Tanácsnak hazánkkal szemben. A testület ugyanis közleményében kiemeli: "az uniós költségvetés védelme érdekében" javasol intézkedéseket a Tanácsnak, amelyek célja "az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek megvédése a jogállamiság elveinek magyarországi megsértéseivel szemben”.

A testület "a kötelezettségvállalások 65 százalékának" felfüggesztését javasolja "három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében". Ez bizottsági közlések szerint mintegy 7,5 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3 ezer milliárd forint, az éves GDP közel 5 százaléka – a szerk.) – a Magyarországnak járó kohéziós pénzek több mint harmada. 

Ez az elvonás óriási, az agrárkifizetéseken kívül szinte mindent érinthet, ha hatályba lép, értékelte lapunknak a döntést Feledy Botond külpolitikai szakértő.

A Bizottság alapvetően korrupciós problémát lát Magyarországon, főleg a közbeszerzéseket tekintve. Az aggályokat a testület április végén, az eljárás megindításakor jelezte is a magyar kormánynak (sőt, tavaly novemberben is történt már egy hasonló jelzés), és az elmúlt hónapokban "intenzív párbeszéd"-et folytatott a magyar hatóságokkal.

Azt a brüsszeli testület is elismeri, hogy "Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot" az aggályok eloszlatása érdekében, "augusztus 22-én megküldte a javasolt korrekciós intézkedések leírását, szeptember 13-án pedig további felvilágosítással szolgált”. (A kormány már döntött egy korrupcióellenes hatóság és egy munkacsoport létrehozásáról, valamint a közbeszerzések költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer megalkotásáról.)

Tetteket akarnak

A Bizottság szerint a magyar kormány javaslatai "elvben alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak akkor, ha megfelelő módon és kellően részletesen bekerülnek a törvényi és rendeleti szabályozásba, és megfelelő módon végre is hajtják őket”.

Hozzáteszik: "a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéig az uniós költségvetéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is fennállnak".

Magyarul: a Bizottság konkrét tetteket, változásokat akar látni, ezek megvalósulásáig fenntartja a szankciós fenyegetést.

A döntés elvileg most már a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács kezében van, amely minősített többséggel határozhat a bizottsági ajánlásról (erre egy hónapja van, a határidőt kivételes esetben két hónappal ki lehet tolni).

A tanácsi szavazásoknál a minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.            

Ugyanakkor a Bizottság is rajta tartja szemét az ügyön: "tájékoztatja a Tanácsot minden olyan lényeges kérdésről, amely érintheti az értékelését," Magyarország pedig "kötelezettséget vállalt arra, hogy november 19-ig mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéről", áll a brüsszeli testület közleményében.

A magyar kormány abban bízik, hogy végül nem is kerül a Tanács asztalára az ügy.

"A Bizottságnak "lehetősége van rá, hogy ha meggyőződik arról, hogy teljesítjük a vállalásokat, akkor saját hatáskörben visszavonhatja a határozati javaslatot. Azaz megszüntetheti az eljárást. Tehát jó esély van rá, hogy a Tanács elé sem kerül ez a történet" - mondta a Válasz Online-nak adott interjúban Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter.

Hozzátette: "Minden pozíciót kinyitottunk, minden javaslatot megfontoltunk és mindenhol megpróbáltunk kompromisszumot elérni. Érzésem szerint elég jó találati aránnyal, ami azt jelenti, hogy év végéig meg is tudjuk kötni a megállapodásokat."

Még minden lehet

Az uniós Helyreállítási Alapból (RRF) Magyarországnak járó pénzeket – mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és többmilliárd euró hitel – Brüsszel már tavaly nyár óta visszatartja. Azaz a mostani játszma tétje, hogy lesz-e újabb, hasonló nagyságrendű pénzbefagyasztás.

Ez a kérdés ma még teljesen nyitott.       

"A Bizottság olyan javaslatot tett le a Tanács asztalára, amiből még bármi lehet: teljes, az uniós költségvetést - és nem is csak az RRF-et - érintő közvetlen kifizetések megvonásától az ügy lezárásáig. A Bizottság tehát nem akarta szűkíteni a Tanács döntési lehetőségét: bármit dönthetnek, minősített többséggel. Egyelőre a politikai szándék az, hogy Magyarország teljesítsen: először a kondicionalitás mentén” - véli Feledy Botond.

Ha ez megtörténik és megússzuk a szankciókat, akkor jön a Helyreállítási Alap ügye,  amelyben "szintén rengeteg kondíciót kell majd teljesíteni folyamatosan, minden egyes részlet kifizetés előtt ezt ellenőrzik - minden tagállammal így van ez, amúgy, tette hozzá a külpolitikai szakértő.

Feledy Botond szintén úgy véli, hogy uniós szinten történelmi eljárás zajlik Magyarország ellen:     

„Történelmi volt már a kondicionalitás bevezetése is, majd Magyarország lett az első ország, amellyel szemben elindult, és most az utolsó szakaszba fordult ez a vita, mert a tanácsnak erről döntést kell hoznia, nem halogatható, mint a 7-es cikkely szerinti eljárás, amely 4 éve húzódik.”

Magyarul: még idén eldől, hogy Magyarországot sújtják-e újabb, nagyon komoly forrásmegvonással, vagy mégis sikerül visszatáncolnia a szakadék széléről.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!