Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Ha csak egy hajszállal is, de ismét távolabb kerültünk az Európa 2020 stratégiában rögzített céltól a korai iskolaelhagyók arányát tekintve.

 

Tovább rontottunk a statisztikán a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2017-ben - derül ki az Eurostat nemrég frissített adataiból.

A 2016-os 12,4 százalék után 2017-ben már a 18-24 év közöttieknek a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait valamilyen okból kifolyólag. Legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet, vagyis a friss statisztika 11 éves mélypontot jelent.

Az előző évtizedben, 2005-ben és 2006-ban is egyaránt a fiatalok 12,5 százaléka hagyta ott a tanulmányait, 2004-ben ennél is rosszabb volt a helyzet, 12,6 százalék volt az arányuk.

Idő előtt kikopnak a a gyerekek az iskolábólIdő előtt kikopnak a a gyerekek az iskolából

Ezzel a friss adattal az unión belül egyáltalán nem állunk előkelő helyen, hiszen a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. Mögöttünk:

  • Portugália 12,6 százalékkal,
  • Bulgária 12,7,
  • Olaszország 14,
  • Málta 17,7,
  • Izland 17,8,
  • Románia 18,1,
  • és Spanyolország 18,3 százalékkal.

Már ez alapján is sejthető, hogy kilógunk a régióból, és ezt igazolják is az adatok: nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi országoktól fényévekkel vagyunk elmaradva.

 

A cseheknél a fiatalok 6,7, a lengyeleknél 5, a szlovákoknál pedig 9,3 százaléka hagyta ott idő előtt a tanulmányait. A régió a trendet tekintve azonban kettészakadt: míg nálunk és a szlovákoknál romlott a helyzet, addig a cseheknél, lengyeleknél, románoknál és a bolgároknál is javuló tendencia mutatkozik.

 

A korai iskolaelhagyás hátterében összetett okok állnak: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják a jelenséget. Főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti a probléma, ugyanakkor az oktatás minősége is befolyásoló tényező lehet. Másfelől minden bizonnyal nagy szerepe volt az arány növekedésében annak a ténynek is, hogy a kormány 2012 őszétől 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, így sokkal könnyebbé vált a lemorzsolódás.

Nehéz lesz teljesíteni a célt

Éppen ezért az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése is a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése. Magyarország esetében 10 százalékra kellene levinni az arányt, ám az, hogy 2014 óta emelkedő trend van érvényben, igencsak kétségessé teszi a vállalás teljesítését. (Ezt egyébként a kormány is belátja, mint az kiderül ebből a jelentésből, melyet lapunk közölt elsőként két éve nyáron.)

Az egész EU-ban a közösség mellett 27 tagállam esetében is meghatározták a 2020-as célt; közülük 14 tagállam már teljesítette is az előírást. A legjobb helyzetben Luxemburg van, hiszen a meghatározott 10 százalékos arány helyett a legfrissebb statisztika szerint 7,3 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A lista másik végén, a rá szabott céltól a többi tagállamhoz képest leginkább elmaradva Málta található, ahol szintén 10 százalékra kellene csökkenteni az arányt, ám jelenleg 17,7 százalékot mutat a statisztika.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.