Számos cikk született az elmúlt napokban az élelmiszerárak szárnyalásakor, többek között laptársunk, a Privátbankár árkosara is megdöbbentő adatokról számolt be. A felmérés 15 éves történetében még sosem mértek 20 százalék fölötti éves drágulást, ám ezúttal ilyen mértékű volt az élelmiszerárak megugrása. Ehhez képest a KSH „csak” 15,6 százalékos drágulást mért ennél a termékkategóriánál. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok a jövedelmük jelentős hányadát költik élelmiszerre, ez a legelesettebbek számára óriási érvágás.
Az élelmiszereken belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,0, ezen belül a szeszes italok 6,7 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nyomasztó áremelkedés a sok százmilliárd adóforintba kerülő rezsicsökkentés és az árstopok nélkül még ennél is sokkal nagyobb lenne. A kormány által a közelmúltban frissített konvergenciaprogramban azt írták, hogy az intézkedések 5 százalékponttal csökkentették az infláció mértékét.
