A január-júniusi időszakban 1,85 millió utast szolgáltak ki, így kétséges, hogy beigazolódik-e a repülőteret üzemeltető állami vállalat előrejelzése, miszerint az év végére elérik a tízmilliós utasforgalmat. A Rundfunk Berlin-Brandenbrug (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság vasárnapi összeállításában kiemelte, hogy a járvány előtti utolsó hasonló időszakban, 2019 első félévében csaknem tízszer nagyobb forgalma, 17,5 millió utasa volt az akkori berlini repülőtereknek, Schönefeldnek és Tegelnek.
Az utóbbi hetekben ugyan egyre többen fordultak meg a BER-en, és júniusban már 650 ezer utast regisztráltak, ami csaknem a duplája a májusi 362 ezernek és hat és félszer több az áprilisi százezernél, de a 2019 júniusában Schönefelden és Tegelen regisztrált 3,3 millió alig 20 százalékát teszi ki.
A nemzetközi légi közlekedés a koronavírus-világjárvánnyal leginkább sújtott ágazatok közé tartozik, és az utasforgalom világszerte meredek visszaesése miatt a BER kihasználtsága is folyamatosan alacsony a tavaly őszi indulás óta.
Az üzemeltető a gyenge forgalom miatt rögtön a nyitáskor 300 millió euró (108 milliárd forint) rendkívüli tőkeinjekciót kapott szorul a tulajdonosoktól - Berlin és Brandenburg tartománytól és a szövetségi kormánytól -, hogy elkerülje a csődöt.
A Schönefeld és a Tegel repülőteret kiváltó, évi 27 millió utas kiszolgálására alkalmas BER-t 2020. október 31-én adták át a forgalomnak, az első tervekhez képest kilenc év és egy nap késéssel. A repülőtér a német újraegyesítés (1990) óta a legnagyobb beruházás az egykori NDK területén. Közpénzből finanszírozták, több mint hétmilliárd euróba került. Befejezésére ötször kellett új időpontot kitűzni sorozatos tervezési és kivitelezési hibák és mulasztások miatt.
