Tavaly az országos primerenergia-termelés 486 246 TJ volt, amely 2,2 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. Ezen belül a nukleáris energiaforrásból származó termelés 0,5 százalékkal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 4,4 százalékkal csökkent.
A megújuló energiahordozókból és hulladékokból származó primerenergia-termelés együttesen 9,3 százalékkal bővült. A megújuló energiaforrások közül az éghető megújulók és hulladékok termelése 8,1 százalékkal, a napenergiáé 16,2 százalékkal, a vízenergiáé 6,9 százalékkal, a geotermikus energiáé pedig 3,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben a szélenergia-termelés 11,2 százalékkal csökkent.
A fenti számokat érdemes annyival kiegészíteni, hogy a napenergia-termelés többek között azért tudott ilyen dinamikusan növekedni, mert a kapacitások is látványosan bővültek. (Lásd az alábbi grafikont!) Ezzel szemben más energiaforrás esetén minimális volt a kapacitások növekedése, így érdemben a termelés sem tudott bővülni.
A fosszilis energiaforrások közül a földgáztermelés 0,7 százalékkal, a hazai széntermelést teljes egészében kitevő lignittermelés pedig 44 százalékkal csökkent, a kőolaj és az elsődleges kőolajtermékek termelésének 11,7 százalékkos növekedése mellett.
Talán nem lep meg senkit, hogy Magyarország a szénhidrogénekből nem önellátó, hanem óriási mennyiséget importálunk. Igaz, a fent jelzett, növekvő olajtermelés az importadatokban is tükröződött. A MEKH által készített statisztika szerint a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgáz-behozatala együttesen a primer belföldi felhasználás 49,3 százalékát fedezte, mennyisége 503 058 TJ volt. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy az elmúlt években nagyon jelentős volt az egyébként is nagyfokú orosz függőség erősödése, ez pedig energiabiztonsági kérdéseket is felvet. Varázsütésre a hazai termelést persze nem lehet ennyivel növelni, így a jövőben is importőr marad Magyarország. Ugyanakkor a szakemberek már régóta szorgalmazzák a beszállítók diverzifikálását, ami hozzájárulhat az energiabiztonság növeléséhez.
A statisztika szerint a kőolaj nettó importja 4 543 ezer tonnát tett ki, ami 20,2 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ezzel szemben a földgáz nettó importja energiamennyiségben számítva 20,3 százalékkal nőtt, és elérte a 234 687 TJ-t. Az összes energiahordozóra vonatkozó importfüggőség így a 2024. évi 48,7 százalékról 50,9 százalékra nőtt. Az energiaimport Magyarország esetében továbbra is kulcskérdés, mert a teljes energiarendszer importfüggősége historikusan magas. Az új kormány ugyan megfogalmazott ezzel kapcsolatos célokat, de azok megvalósulása jó esetben is majd csak a következő évi adatokban látszódik majd.
Több energiát fogyasztott az ország
A korábbi évek mérséklődését követően a primer belföldi felhasználás 2025-ben 1 020 926 TJ-t tett ki, amely 1,1 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A primer belföldi felhasználásban a fosszilis energiahordozók részaránya 0,6 százalékponttal mérséklődött az elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok 1,4 százalékpontos növekedése mellett, míg a nukleáris forrás részesedése alig változott.
Az elsődleges fosszilis energiahordozókból származó felhasználás kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A fosszilis energiahordozókon belül a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 0,7 százalékkal elmaradt az előző évitől, míg a földgáz felhasználása 5,4 százalékkal meghaladta azt.
Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a korábbi éveknél hidegebb téli időjárás, amire reagálva az előző kormány (választási mézesmadzagként) a növekvő fogyasztásra még jóváírást is adott a fogyasztóknak.
Az üzemanyagok esetén is növekvő felhasználás volt megfigyelhető. A legfontosabb közúti üzemanyagok együttes felhasználása az előző évhez viszonyítva növekedett: a motorbenzin forgalma 2,5 százalékkal, a közlekedési célú gázolajé pedig 2,7 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket. A nemzetközi légi közlekedés kerozinfelhasználása 520 ezer tonna volt, amely jelentősen, 36,1 százalékkal emelkedett.
Elektromos áramnál javult a helyzet
Miközben a teljes energiatermelésnél továbbra is nagyon ki van szolgáltatva az ország a beszállítóknak, az elektromos áram tekintetében érdemben javult a helyzet annak ellenére, hogy az energiafogyasztás tovább bővült.
A nettó áramimport aránya a hazai felhasználáson belül 18,5 százalékra esett, ami 13 éve nem látott alacsony szint. Ez azért jelentős, mert az áramimport visszaesése közvetlenül mérsékli az ellátási sérülékenységet, különösen akkor, ha a regionális árampiaci helyzet ingadozó vagy a szomszédos rendszerekben is nő a kereslet. A belső termelés nagyobb súlya általában jobb rendszerstabilitást és kisebb piaci kiszolgáltatottságot eredményez.
Számokban kifejezve a bruttó villamosenergia-termelés a 2024. évihez képest 4,6 százalékkal, 39 723 GWh-ra emelkedett. A termelt villamos energia 75,6 százaléka karbonsemleges forrásból származott, amelyen belül 40,5 százaléka nukleáris, 35,1 százaléka pedig megújuló eredetű volt. A fosszilis energiahordozók a bruttó villamosenergia-termelés 23,3 százalékát biztosították, míg az egyéb forrás 1,1 százalékot tett ki.
A nukleáris alapú villamosenergia-termelés kismértékben, 0,5 százalékkal, a megújuló forrásból származó termelés pedig 16,7 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest.
A megújuló energiatermelés 2025-ben tovább erősödött, és ez a villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb strukturális változásának tekinthető. A megtermelt villamos energia 35,1 százaléka megújuló forrásból származott, miközben a fosszilis termelés részaránya 23,3 százalékra mérséklődött. Ez a szerkezeti elmozdulás nemcsak klímavédelmi szempontból kedvező, hanem ellátásbiztonsági értelemben is javítja az ország helyzetét, mivel a belföldi megújuló kapacitások csökkentik az importfüggő fosszilis termelés szerepét.
A megújuló termelésen belül különösen a napenergia szerepe vált meghatározóvá. A 2025-ös elemzések szerint a napenergia már a hazai villamosenergia-termelés egyik legfontosabb pillérévé vált, és a teljes villamosenergia-mixben a nukleáris energia mögött a második legjelentősebb forrássá lépett elő. Ezzel párhuzamosan a szén- és lignitalapú termelés történelmi mélypontra süllyedt, ami jól jelzi a magyar villamosenergia-rendszer dekarbonizációját. A megújulók bővülése így kettős hasznot hoz: egyszerre csökkenti a kibocsátást és az importkitettséget.
A napenergia térnyerésével még inkább felértékelődik az energiatárolás kérdése. Az akkumulátoros energiatároló kapacitás rövid idő alatt látványosan emelkedett ugyan, de nominálisan még mindig viszonylag alacsony kapacitásról beszélhetünk. Ennek növelése, ahogy arról korábban egy elemzésünkben részletesen beszámoltunk, azért is kulcsfontosságú, mert a napszaki és időjárási ingadozásokat csak így lehet nagyobb arányban a rendszerben kezelni. A tárolás fejlődése közvetlenül javítja az energiabiztonságot, mert segít kisimítani a termelési ingadozásokat, csökkenti a csúcsidei importigényt, és jobban kihasználhatóvá teszi a hazai megújuló kapacitásokat. Ráadásul a megújuló energia tárolásával jelentős mennyiségű fosszilis energia lenne megspórolható, ami a fent említett energiabiztonsági szempont mellett azért is fontos lenne, mert ez a magyar gazdaság egyensúlyát is segítené, hiszen csökkenne az importra kifizetett összeg is.
