<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az 5,5 százalékos szeptemberi infláció ismeretében az a kérdés, elég lesz-e a Monetáris Tanácsnak 15 bázisponttal – ahogy azt korábban kilátásba helyezte – emelnie a jegybanki alapkamatot ahhoz, hogy tompítsa a pénzromlás ütemét. Egy kisebb házi feladat azért Varga Mihályéknak is maradt: a szupernek kikiáltott állampapír reálkamata már negatív, s látva a kormány választási célból végrehajtott intézkedéseit, nem lennénk meglepve, ha e téren is valamilyen lépést sürgetne Orbán Viktor.

Ha azt vesszük, nem lephette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőit, hogy az éves infláció szeptemberben 5,5 százalékot ért el, amely az idén a legmagasabb érték (az eddigi 2021-es csúcsot a júniusi 5,3 százalék tartotta, melyet követően júliusban 4,6, augusztusban viszont már megint magasabb, 4,9 százalékos fogyasztóiár-indexet publikált a Központi Statisztikai Hivatal).

A Monetáris Tanács tagjai ugyanis a legutóbbi, szeptember 21-ei ülésükön „megjegyezték, hogy az őszi hónapokban az infláció újbóli megugrására kell számítani, így a fogyasztóiár-index az év hátralévő részében 5 százalék felett alakul” – derül ki az összejövetelről az MNB honlapjára feltett, rövidített jegyzőkönyvből. 

Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt – olvasható a pénteki inflációs adat megismerését követően publikált MNB-elemzésben. S ami a jövő szempontjából cseppet sem biztató, nemcsak az infláció és maginfláció emelkedett szeptemberben augusztushoz képest jelentősebb mértékben, 0,6, illetve 0,4 százalékponttal, hanem a jegybank tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatói – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – is. Míg azonban a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása enyhén nőtt, addig az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz – mint azt a kutakon is megtapasztalhattuk.

Az MNB elemzőinek megállapítása szerint, míg az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, addig áprilistól – a gazdaság nyitásával párhuzamosan – már magasabb átárazás valósult meg. Szeptemberben a korábbi éveket meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott. Az iparcikkek éves inflációja tovább emelkedett szeptemberben, a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. Ez az éves árnövekedés magasabb a korábbi évek átlagánál, amihez a jegybanki szakértők szerint hozzájárult, hogy a globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. Az élelmiszerek inflációja is nőtt augusztushoz képest. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedését főként a szezonális termékek drágulása magyarázta, míg a feldolgozott élelmiszerek árindexének növekedéséhez több tétel járult hozzá (ezeket az MNB elemzése nem részletezi).

A mérleg másik serpenyőjében találhatók – vagyis tompították az infláció emelkedését – a piaci szolgáltatások árai, amelyek az előző hónaphoz képest, ha csak hajszállal is, de 0,1 százalékkal mérséklődtek. Ezt a negatív havi árdinamikát a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése okozta. 

szabályozott termékek árai semleges hatást fejtettek ki, lévén, hogy azok augusztushoz képest nem mutattak változást.

Az MNB elemzői még azt is megállapították, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi, igaz, azok szeptemberben az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak.

Vigyázó szemek a Monetáris Tanácson. Fotó: MTIVigyázó szemek a Monetáris Tanácson. Fotó: MTI

Ezzel már át is eveztünk arra, vajon hogyan reagálhat a Monetáris Tanács a szeptemberi kiugró inflációs adatra a következő, október 19-én esedékes kamatdöntő ülésén. S nem is feltétlenül az 5,5 százalékos fogyasztóiár-indexre, hanem arra, hogy a maginfláció szeptemberben elérte a 4 százalékot. Ez azért lényeges fejlemény, mert a tanács e mutató alapján szokott dönteni a jegybanki alapkamatról, s a szeptember 21-ei szeánszán még úgy vélekedett, „a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzés is megerősítette, hogy a maginfláció az év végéig 4 százalék közelébe emelkedik”. Ehelyett már most elérte azt.

Csak viszonyításként: a maginfláció 2008 októbere, vagyis a globális pénzügyi válság kirobbanása óta csak kétszer, tavaly júliusban és augusztusban volt a mostaninál magasabb, 4 százalékot meghaladó.

A kérdés tehát az, hogyan reagálnak az MNB döntéshozói a vártnál magasabb maginflációs adatra, magyarul, mennyivel emelik az alapkamatot. Merthogy emelik, az nem kérdés. A legutóbbi közleményükben is kijelentették ugyanis, hogy mivel – mint fogalmaztak – „a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat”, folytatják a kamatemelési ciklust. Amit június végén kezdtek el, mely során eddig négy lépésben, összesen már 1,05 százalékponttal, 1,65 százalékra srófolták a jegybanki alapkamatot.

Ezen belül az első három alkalommal 30-30 bázisponttal szigorítottak, szeptemberben viszont már csak 15-tel, s kilátásba helyezték, hogy ez lesz az irányadó mérték októberben és novemberben is. Hogy aztán majd decemberben újra áttekintsék a helyzetet, az akkor már ismertté váló újabb inflációs jelentés alapján.

Már az előző hónapoknál feleakkora mértékű monetáris szigorítás kivágta a biztosítékot a piaci szereplőknél, mivel nem értették, ha az MNB vezetői az inflációs kockázatok emelkedésére számítanak, akkor miért fogják lazábbra a gyeplőt. Ez a meghökkenés tükröződött a forint jelentősebb, az euróval szemben két egységnyi gyors gyengülésében. Amit visszahozott Virág Barnabás – a kamatdöntés után egy órával adott – magyarázata.

Ám mint kiderült, ez csak tűzoltás volt, hiszen azóta a hazai fizetőeszköz gyengülő pályára állt, s a pénteki inflációs adat közzétele után az euróval szemben a szeptember 21-ei 353-mal szemben már a 360-as szintet is átlépte.

A Monetáris Tanács helyzetét nehezíti, hogy a legutóbbi ülését követően jött ki a kormány azokkal az intézkedésekkel, amelyek egyértelműen a jövő tavasszal esedékes választások megnyerésének ágyazhatnak meg, miután több mint ezer milliárd forint többletpénzt juttatnak a lakosságnak. Ha ugyanis ezt, de ha ennek csak egy részét elköltik, akkor ez kétségtelenül tovább fokozhatja az inflációt.

Ugyanakkor a kormánynak is lehet teendője az 5,5 százalékos infláció kapcsán. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a 2019 júniusi bevezetésétől kezdve mondhatni ez év tavaszáig hódító, az öt éven át évi közel 5 százalékos átlagkamata miatt nemes egyszerűséggel csak szupernek nevezett államkötvény, a Magyar Állampapír Plusz tartói már nemhogy nem tartják a lépést az inflációval, hanem a negatív reálkamat miatt már pénzük egyenesen veszít az értékéből.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.