Ha azt vesszük, nem lephette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőit, hogy az éves infláció szeptemberben 5,5 százalékot ért el, amely az idén a legmagasabb érték (az eddigi 2021-es csúcsot a júniusi 5,3 százalék tartotta, melyet követően júliusban 4,6, augusztusban viszont már megint magasabb, 4,9 százalékos fogyasztóiár-indexet publikált a Központi Statisztikai Hivatal).
A Monetáris Tanács tagjai ugyanis a legutóbbi, szeptember 21-ei ülésükön „megjegyezték, hogy az őszi hónapokban az infláció újbóli megugrására kell számítani, így a fogyasztóiár-index az év hátralévő részében 5 százalék felett alakul” – derül ki az összejövetelről az MNB honlapjára feltett, rövidített jegyzőkönyvből.
Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt – olvasható a pénteki inflációs adat megismerését követően publikált MNB-elemzésben. S ami a jövő szempontjából cseppet sem biztató, nemcsak az infláció és maginfláció emelkedett szeptemberben augusztushoz képest jelentősebb mértékben, 0,6, illetve 0,4 százalékponttal, hanem a jegybank tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatói – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – is. Míg azonban a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása enyhén nőtt, addig az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz – mint azt a kutakon is megtapasztalhattuk.
Az MNB elemzőinek megállapítása szerint, míg az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, addig áprilistól – a gazdaság nyitásával párhuzamosan – már magasabb átárazás valósult meg. Szeptemberben a korábbi éveket meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott. Az iparcikkek éves inflációja tovább emelkedett szeptemberben, a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. Ez az éves árnövekedés magasabb a korábbi évek átlagánál, amihez a jegybanki szakértők szerint hozzájárult, hogy a globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. Az élelmiszerek inflációja is nőtt augusztushoz képest. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedését főként a szezonális termékek drágulása magyarázta, míg a feldolgozott élelmiszerek árindexének növekedéséhez több tétel járult hozzá (ezeket az MNB elemzése nem részletezi).
A mérleg másik serpenyőjében találhatók – vagyis tompították az infláció emelkedését – a piaci szolgáltatások árai, amelyek az előző hónaphoz képest, ha csak hajszállal is, de 0,1 százalékkal mérséklődtek. Ezt a negatív havi árdinamikát a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése okozta.
A szabályozott termékek árai semleges hatást fejtettek ki, lévén, hogy azok augusztushoz képest nem mutattak változást.
Az MNB elemzői még azt is megállapították, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi, igaz, azok szeptemberben az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak.
Ezzel már át is eveztünk arra, vajon hogyan reagálhat a Monetáris Tanács a szeptemberi kiugró inflációs adatra a következő, október 19-én esedékes kamatdöntő ülésén. S nem is feltétlenül az 5,5 százalékos fogyasztóiár-indexre, hanem arra, hogy a maginfláció szeptemberben elérte a 4 százalékot. Ez azért lényeges fejlemény, mert a tanács e mutató alapján szokott dönteni a jegybanki alapkamatról, s a szeptember 21-ei szeánszán még úgy vélekedett, „a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzés is megerősítette, hogy a maginfláció az év végéig 4 százalék közelébe emelkedik”. Ehelyett már most elérte azt.
Csak viszonyításként: a maginfláció 2008 októbere, vagyis a globális pénzügyi válság kirobbanása óta csak kétszer, tavaly júliusban és augusztusban volt a mostaninál magasabb, 4 százalékot meghaladó.
A kérdés tehát az, hogyan reagálnak az MNB döntéshozói a vártnál magasabb maginflációs adatra, magyarul, mennyivel emelik az alapkamatot. Merthogy emelik, az nem kérdés. A legutóbbi közleményükben is kijelentették ugyanis, hogy mivel – mint fogalmaztak – „a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat”, folytatják a kamatemelési ciklust. Amit június végén kezdtek el, mely során eddig négy lépésben, összesen már 1,05 százalékponttal, 1,65 százalékra srófolták a jegybanki alapkamatot.
Ezen belül az első három alkalommal 30-30 bázisponttal szigorítottak, szeptemberben viszont már csak 15-tel, s kilátásba helyezték, hogy ez lesz az irányadó mérték októberben és novemberben is. Hogy aztán majd decemberben újra áttekintsék a helyzetet, az akkor már ismertté váló újabb inflációs jelentés alapján.
Már az előző hónapoknál feleakkora mértékű monetáris szigorítás kivágta a biztosítékot a piaci szereplőknél, mivel nem értették, ha az MNB vezetői az inflációs kockázatok emelkedésére számítanak, akkor miért fogják lazábbra a gyeplőt. Ez a meghökkenés tükröződött a forint jelentősebb, az euróval szemben két egységnyi gyors gyengülésében. Amit visszahozott Virág Barnabás – a kamatdöntés után egy órával adott – magyarázata.
Ám mint kiderült, ez csak tűzoltás volt, hiszen azóta a hazai fizetőeszköz gyengülő pályára állt, s a pénteki inflációs adat közzétele után az euróval szemben a szeptember 21-ei 353-mal szemben már a 360-as szintet is átlépte.
A Monetáris Tanács helyzetét nehezíti, hogy a legutóbbi ülését követően jött ki a kormány azokkal az intézkedésekkel, amelyek egyértelműen a jövő tavasszal esedékes választások megnyerésének ágyazhatnak meg, miután több mint ezer milliárd forint többletpénzt juttatnak a lakosságnak. Ha ugyanis ezt, de ha ennek csak egy részét elköltik, akkor ez kétségtelenül tovább fokozhatja az inflációt.
Ugyanakkor a kormánynak is lehet teendője az 5,5 százalékos infláció kapcsán. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a 2019 júniusi bevezetésétől kezdve mondhatni ez év tavaszáig hódító, az öt éven át évi közel 5 százalékos átlagkamata miatt nemes egyszerűséggel csak szupernek nevezett államkötvény, a Magyar Állampapír Plusz tartói már nemhogy nem tartják a lépést az inflációval, hanem a negatív reálkamat miatt már pénzük egyenesen veszít az értékéből.
