- Vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét.
"Ma a szabad világ arca Ukrajna arca" - hangoztatta Duda. - "Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét" - szögezte le a lengyel államfő.
Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.
- A lengyel államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta:
az Európai Uniónak meg kell nyitnia kapuit Ukrajna előtt, és tagjelölti státust kell neki adnia a júniusi EU-csúcson.
Szerinte az Európai Unióba törekvő országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy az EU kapui nyitva vannak.
- Az ukrán parlament mai ülésen meghosszabbította a hadiállapotot az ország egész területén augusztus 23-ig. Az indítványt 320 képviselő fogadta el a 450 fős törvényhozásban.
A képviselők - 315 támogatószavazattal - ugyancsak jóváhagyták az általános mozgósítás augusztus 23-ig történő meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet.
- Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz 15-20 évig is tarthat - jelentette ki vasárnap a Radio J rádióban Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia miniszter.
Őszintének kell lenni. Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna 6 hónapon, egy vagy két éven belül belép az EU-ba, akkor hazudunk. Ez nem igaz. 15-20 évig fog tartani, nagyon hosszú lesz
- fogalmazott Beaune.
Nem szeretném, hogy illúziókkal és hazugságokkal hitegessük az ukránokat. Ha azt mondjuk nekik, hogy ’Isten hozott benneteket az EU-ban!’, de nem olvassák el a szerződés alján az apróbetűs részt, hogy ’Hahó, majd 15 év múlva!’, akkor azzal ukránok egész nemzedékeit vezetjük félre
- tette hozzá Beaune az MTI szerint.
A miniszter ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy olyan politikai közösséget kell kínálni az ukránoknak, amelyhez előbb csatlakozhatnak, amiről korábban Emmanuel Macron francia elnök is beszélt már.
Ez a közösség kiegészítené az EU-t, és konkrét politikai projekt lehetne olyan országok számára, melyek nem Európa "szívében" találhatók, de szeretnének közeledni az unióhoz.
Clément Beaune szerint az ebben részt vevő országok részesedhetnének a szabad mozgás lehetőségéből Európában, és az uniós költségvetés is kínálhatna Ukrajnának ezen keresztül újjáépítési támogatást.
Olaf Scholz német kancellár szintén nem támogatja, hogy Ukrajna rövid úton felvételt nyerjen az unióba. Macron a május 9-i Európa-napon vázolta fel elképzelését a leendő európai politikai közösségről, és ő is arról beszélt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása akár évtizedekig is tarthat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont erre reagálva világossá tette, hogy országának nem ilyen alternatív megoldásokra van szüksége.
- A huszonegy országot tömörítő Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) hat tagállama, köztük Dél-Korea és az Egyesült Államok közös közleményben ítélte el Oroszországot, amiért megtámadta Ukrajnát - jelentette be vasárnap a dél-koreai ipari miniszter a szervezet tanácskozásán.
A közlemény aláíró országai - az Egyesült Államok és Dél-Korea mellett Japán, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland - egyúttal aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai humanitárius helyzet, valamint az élelmiszer- és energiapiac válsága miatt, és azonnali csapatkivonásra szólították fel Moszkvát.
Szombaton - a háború elleni tiltakozásként - az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Japán és Ausztrália képviselője kivonult az APEC kereskedelmi tanácskozásáról az orosz gazdasági miniszter, Makszim Resetnyikov felszólalása idején.
- A háború kezdete óta 216 települést "szabadított fel" és vont ellenőrzése alá a donyecki és luhanszki "népi milícia" az orosz fegyveres erők tűztámogatásával a szakadár "Donyecki Népköztársaság" területén - közölte vasárnap az entitás területvédelmi parancsnoksága, írja az MTI.
- A donyecki területvédelmi törzs közölte, hogy az elmúlt nap folyamán újabb 313 embert, köztük 55 gyereket evakuáltak Mariupolból a bezimennojei segélyközpontba. Március 5. óta a létesítménybe 35 247 embert szállítottak át az Azovi-tenger partján fekvő, a harcok során súlyos károkat elszenvedett városból. Az elmúlt nap folyamán a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" területéről több, polgári objektumok ellen nehézfegyverekkel végrehajtott ukrán támadásról érkezett jelentés.
