Az Átlátszó cikke szerint a megállapodásokkal kapcsolatban 2024. május 14-én fordult közérdekű adatigényléssel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA). A közmédiát állami finanszírozásból működtető szervezet a kérésnek nem tett eleget, ezt követően az ügy a bíróságon folytatódott tovább.
Az elsőfokú bíróság a portál szerkesztőségének javára döntött. Az MTVA megfellebbezte az ítéletet, többek között azzal érvelve, hogy a közmédia szerződéskezelő nyilvántartása nem alkalmas arra, hogy meg lehessen találni általa a kínai szervezetekkel kötött szerződéseket.
Fotó: MTI
A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú határozatban szereplő indoklás szerint elképzelhetetlennek tartja, hogy az MTVA-nak ne állna rendelkezésére az elektronikus iratkezelés.
A Xinhua kínai állami hírügynökség, közvetlenül Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően egy 18 elemből álló listát közölt, amelyben beszámolnak a találkozó eredményeképpen kötött megállapodásokról.
A listán három olyan pont is található, amely összefüggésbe hozható az MTVA-val:
- hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között,
- memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között,
- együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között.
A kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group, amellyel már 2023 óta együttműködik a közmédia, részben nemzetközi rádió- és televíziócsatornákat tömörít. A Zsenmin Zsipao nevű, több nyelven is működő napilap szintén a párthoz köthető.
