<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aligha van ma bárki, aki ne azt latolgatná, vajon szerdán tényleg megtámadják-e az oroszok Ukrajnát. Ennek politikai, társadalmi hatásai beláthatatlanok, egy esetleges háború gazdasági következményei már inkább felmérhetők. Egyebek mellett például jókorát rúghatna az inflációba, amely amúgy is sokéves csúcsokat döntöget. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk a Trend FM-ben.

Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője a Trend FM hétfő reggeli műsorában aktuális gazdasági történésekről beszélt.

Mindenekelőtt arról, hogy mekkora esélye van annak, Oroszország február 16-án valóban megtámadja Ukrajnát, ahogyan azt már számos helyen lehetett olvasni, s amelyre olyan jelek utalnak, mint például, hogy több ország is kérte az Ukrajnában lévő állampolgárait, a saját érdekükben szerdáig lehetőleg hagyják el keleti szomszédunkat.

Persze a hírek és rémhírek terjesztése bevett szokás, amikor a kívülállók információhiányban szenvednek, vagy nem tudják megítélni, a politikusok komolyan gondolják-e az esetleg fenyegető szavaikat. Sokan a félelmüket - ezúttal a háborúval kapcsolatost - vetítik ki, érthetően. Egy biztos, ha az oroszok bevonulnának Ukrajnába, akkor Európa a II. világháború óta nem látott katonai támadás szemtanúja lenne. Amelynek politikai, társadalmi következményei beláthatatlanok.

Orosz katonák az orosz-ukrán határon fekvő Rosztovi területen tartott hadgyakorlaton 2021. december 14-én. (Fotó: MTI/AP)
Orosz katonák az orosz-ukrán határon fekvő Rosztovi területen tartott hadgyakorlaton 2021. december 14-én. (Fotó: MTI/AP)

A gazdasági hatások már jobban körvonalazhatók. Magyarország számára például mindenekelőtt az energiaellátás zavartalansága kerülhet veszélybe, minekutána a nálunk felhasznált földgáz több mint 90 százaléka érkezik Oroszországból. A támadás miatt Ukrajna felől bizonyosan meginduló exodus pedig a hazai munkaerőpiacon okozhatna feszültségeket. S akkor még nem beszéltünk a hazai vállalatok oroszországi és ukrajnai kitettségéről, ez a Richter esetében közel 20, míg az OTP Bank esetében 15-16 százalékosra tehető.

Végül, de nem utolsósorban, a háború miatt valószínűsíthetően kialakuló ellátási gondok, vagyis a kínálat szűkülése az inflációt növelhetik, amely már így is sokéves csúcsokat döntöget világszerte. Idehaza például éppen januárban futott fel 14 és fél éve nem látott szintre, 7,9 százalékra, noha az elemzők arra számítottak, hogy a tavaly novemberi 7,4 százalékról feljebb már nem kúszik.

De kúszott. Így a Magyar Nemzeti Bank újabb fogós kérdés előtt áll: maradjon az előre bejelentett forgatókönyvénél, miszerint havonta emelgeti az alap- és az egyhetes betéti kamatát (előbbi jelenleg 2,9, az utóbbi 4,3 százalék), vagy már most beavatkozzon.

A beszélgetés itt hallgatható meg: