2023 októberében az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), akik hozzáteszik, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 szeptemberéhez mérten 0,6 százalékkal mérséklődött – áll a hivatal gyorstájékoztatójában.
Mint írják, a legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene. (Ezek részletezésére a jövő szerdán közzétételre esedékes második becslésben kerül majd sor – a szerk.)
Az ipari termelés az év első tíz hónapjában 4,7 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkent – zárul a KSH tájékoztatása.
Októberre a Beszerzési Menedzser Index (BMI) értékét ismét konjunktív, azaz 50 pont feletti tartományban mérte a mutatót közlő Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Az 50,5 pontos érték egy enyhe fellendülést vetített előre, ennek ellenére továbbra is recesszióban van a magyar ipar, igaz, kisebb mértékben, mint az előző két hónapban.
Novemberre a BMI mértékét 52,2 pontra mérte a logisztikai ernyőszervezet, kíváncsian várjuk, a KSH milyen adattal rukkol elő a tizenegyedik hónapra.
A hazai ipar az idei évben eddig csak februárban, májusban, júliusban és szeptemberben tudott növekedni az előző hónaphoz képest, az előző év azonos időszakához képest viszont minden hónapban bőven mínuszban zárt.
ING: 2023-ban 5-6 százalék körül lesz az ipar visszaesése
„Az ipar teljesítménye októberben érdemben elmaradt a várakozásoktól. Bár éves összevetésben a termelés 2,8 százalékkal maradt már csak el az egy évvel korábbitól a naptárhatással kiigazított adatok alapján, ez mégis összességében gyenge teljesítménynek számít, ugyanis a tavalyi évi alacsony bázis okozta ezt a javulást. Ezt abból láthatjuk, hogy havi alapon ismét zsugorodott a termelés volumene, méghozzá 0,6 százalékkal” – értékelte a KSH ipari adatokra vonatkozó tájékoztatását Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza úgy látja, továbbra sem tapasztalható semmilyen trendszerű változás az ipar teljesítményében: 2022 ősze óta folyamatos a lejtmenet és a termelés összvolumene továbbra sem tudja meghaladni a Covid-válság utáni, vagyis a 2021 elején regisztrált kibocsátási szintet.
A szakértő megjegyzi, hogy bár részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes közlése szerint érdemi változás nem volt az ipari termelés szerkezetében. Rámutat, hogy miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. Úgy tűnik tehát, hogy a nyári leállásokat követő szeptemberi felpattanás után októberben stabilizálódott a kapacitáskihasználtság szintje az iparban – véli. Virovácz mindezt annak fényében látja meglepőnek, hogy új ipari kapacitások is beléptek a termelésbe (Denso – Székesfehérvár), bár lehetséges, hogy októberben még csupán próbaüzemben, minimális termeléssel indult a gyártás.
Virovácz meglátása szerint amíg a gazdasági környezet tartós változást nem mutat, addig az év eleje óta megfigyelt termelési szint körül ingadozik majd az ipari termelés, némi felfelé mutató kockázattal karöltve, amennyiben az új kapacitások képesek áttörni az „üvegplafont”. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év egészét nézve nincs okunk változtatni az ipar teljesítményére vonatkozó előrejelzésükön.
„Továbbra is 5-6 százalék körüli ipari visszaesésre számítunk 2023 egészében”
– jósolja az ING szakértője.
Ami a 2024. évi várakozásokat illeti, Virovácz az elmúlt egy hónapban összességében némi romlást tapasztal a kilátásokat illetően. Felhívja a figyelmet, hogy a külső kereslet – vagyis az exportra termelő ágazatok oldalán – egyre erősebben gyülekeznek a felhők, ugyanis az európai ipari teljesítmény továbbra sem képes magára találni. Különösen a magyar gazdaság számára fontos német ipar teljesít gyengén – emeli ki a közgazdász, majd hozzáteszi, emellett a kínai gazdaság növekedése is inkább befelé forduló, ami nem igazán segíti a világkereskedelem élénkülését. Az ING szakértője a gyengülő külső konjunktúra jeleként értékeli, hogy a harmadik negyedév végén az ipar összes rendelésállománya már csupán 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Úgy látja, hogy amennyiben elmaradoznak az új megrendelések, úgy a jövő évben nem számíthatunk az exportszektorok további jelentős bővülésére. Szerinte ennek ellensúlyozására a belső gazdasági folyamatok tehetnek kísérletet. Habár egyelőre nem látszódik olyan tényező, amely a belső piacra termelő ágazatok kibocsátásának hamarosan beinduló, gyors növekedését vetítenék előre rövid távon,
a jövő év második felében az új beruházások és a lassan felkapaszkodó fogyasztás már segítheti a belső kereslet helyreállását
– vázolja a lehetséges forgatókönyvet Virovácz Péter.
Erste Bank: globális konjunktúra nélkül nem áll talpra a hazai ipar sem
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH járműgyártásra, valamint villamos berendezés gyártására vonatkozó bővülésnek megjegyzését úgy kommentálja, hogy
az elmúlt hónapokban alapvetően az autóipar és az akkumulátorgyártás kedvező teljesítménye nem tudta ellensúlyozni a többi, részben energiaintenzív feldolgozóipari alág sokszor két számjegyű kibocsátás-visszaesését.
Kedvezőtlenül hat a hazai kibocsátásra az általánosan gyenge európai konjunktúra is – teszi hozzá az elemző.
Nagy szerint a termelési kilátások rövid távon továbbra is meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak minimális életjeleket mutatnak. Az Erste közgazdásza is kiemeli a német gazdaság gyengélkedését: bár az elmúlt években lazult az együttmozgás erőssége, továbbra is meghatározó tényező a magyar exportkereslet tekintetében. Ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a múlt héten kijött magyar BMI újra a fellendülést jelző tartományba emelkedett. Nagy hangsúlyozza, hogy a legfrissebb hírek szerint az iváncsai akkumulátorgyár november elején kezdte meg a termelést hivatalosan, amely teljes kapacitáson szabad szemmel is jól látható hatást fejthet ki a magyar ipari kibocsátásra.
Továbbá középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések (főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén) a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik – véli, ám az elemző továbbra sem optimista a belső fellendülést tekintve, szerinte a kedvező hatások kiaknázása változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz.
Makronóm Intézet: nem látszik bővülés
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a KSH adatai jelentik, hogy az iparban a havi indexek esetében a növekedés és a mérséklődés egymást felváltva követik, nem rajzolódik ki egységes kép arról, hogy az ipari termelés milyen irányba mozdul el, nem látszik bővülés a havi adatok alapján sem.
A szakember rámutat, az ipari termelésen belül továbbra is vegyes a kép: vannak olyan alágazatok, ahol a termelés nő (például járműgyártás, villamos berendezés gyártása), ugyanakkor az iparágak többségét visszaesés jellemezte. Kiemeli, azok az ágazatok, amelyekben növekedés történt, exportra termelő és jelentős beruházási volument produkáló ágazatok, így a belföldi gyenge kereslet nem érinti őket, ellenben azon ágazatokban, ahol a belföldi kereslet szerepe a döntő (például élelmiszeripar), továbbra is a mérséklődés a jellemző.
Regős szerint az export kapcsán is óvatosnak kell lenni: a külső piacaink teljesítményében sem látható emelkedés, és ő is hangsúlyozza hangsúlyozza, legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország ipara is gyengélkedik: a rendelésállomány egy hónap alatt 3,7 százalékkal csökkent a szerdai adatok szerint.
Regős úgy látja, az ipar jövője szempontjából jó hír a beruházások magas szintje: a harmadik negyedévben a feldolgozóipar beruházásai 6,3 százalékkal növekedtek – szemben a nemzetgazdasági szintű, 12,1 százalékos visszaeséssel. Mint írja, ezen beruházások kapcsán kérdés lesz, hogy termőre fordulásukkor mekkora lesz bennük a hazai hozzáadott érték, azaz mennyire tudnak hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.
A következő hónapokban az iparban lassú emelkedésre számít a Makronóm Intézet elemzője, ennek okaként azt jelöli meg, hogy a reálbérek Magyarországon növekedésnek indultak, aminek pedig előbb-utóbb látszódnia kell a belső keresletben is. A beruházások hatásának szintén meg kell jelennie a termelési volumenben, tehát a jövőben ez is a bővülés irányába kell, hogy mutasson – zárul Regős Gábor kommentárja.
A minisztérium bízik a mi fényes jövőnkben
Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az adatok kapcsán aláhúzta, hogy az ipari teljesítmény elmaradása – a beruházásokhoz hasonlóan – szorosan összefügg a belföldi fogyasztás alakulásával. A politikus úgy véli, hogy a fogyasztás helyreállásával az ipari teljesítmény is vissza fog rendeződni. A tárca államtitkára közleményében biztatónak nevezi, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó, jövőorientált ágazatokban, mint a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás, folyamatosan emelkedik a kibocsátás volumene.
A gazdasági növekedés helyreállítását, a magyar vállalkozások versenyképességének és teljesítményének megerősítését, továbbá a beszállítói láncokban való térnyerését a kormány többek közt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, valamint a járműipari beszállító-fejlesztési programmal támogatja – zárul a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kommünikéje.
A tárca persze nem feledkezik meg a sikerpropagandáról, így megemlíti a csökkenő inflációt, a végre-valahára újra emelkedő reálbéreket, illetve a munkavállalók és munkaadók közti megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.
