Az uniós vezetők két héttel ezelőtt egész éjszakán át tartó csúcstalálkozón, hosszas huzavona után megállapodtak abban, hogy az Európai Bizottságot (EB) bízzák meg, tegyen javaslatot egy ideiglenes gázárplafonra az energiatermelésben és egy ideiglenes árfolyosóra a fogyasztók költségeinek csökkentése érdekében.
Az árplafont szorgalmazó legalább tíz állam, köztük Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Belgium, valamint az azt ellenző tábor, mint például Németország, Hollandia és Magyarország közötti kompromisszum részeként további feltételeket kötöttek ki. Jelesül olyanokat, hogy a plafon nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, nem vezethet a gázfogyasztás növekedéséhez, és nem késztetheti a termelőket és kereskedőket arra, hogy máshová irányítsák át a szállítást.
Az EB most azt állítja, hogy lehetetlen olyan árplafont kialakítani, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak – közölték diplomáciai források a Reuters hírügynökséggel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az árplafonra törekvő országok nyomására levelet írt a bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, amelyben felszólította, hogy „a lehető leghamarabb” terjessze elő a szükséges javaslatokat. Az ügyről a Politico számolt be részletesebben. A Financial Times sokat sejtetően arra is felhívja a figyelmet, hogy von der Leyen német, Charles Michel pedig belga származású, azaz nemzeteik ellentétes tábort támogatnak.
A szembenálló felek kölcsönösen a megállapodások továbbvitelének akadályozásával zsarolják egymást. Így az importált gáz árának felső határát szorgalmazó országok mindaddig nem hajlandók támogatni más intézkedéseket, például a közös beszerzéseket, amíg az Európai Bizottság nem ismerteti a felső határra vonatkozó további részleteket. Eközben például Németország – amely úgy véli, hogy az árplafon a fogyasztás növekedéséhez, eközben pedig a gáz fizikai hiányához vezethet, hisz a kereskedők majd máshová viszik azt –, azzal fenyeget, hogy blokkolni fog minden gyakorlati kivitelezésre vonatkozó brüsszeli javaslatot.
Brüsszel hétfőn kerekasztal-beszélgetést hívott össze az energiaszolgáltatók, a szabályozó hatóságok és a fogyasztói szövetségek részvételével, hogy megvitassák az árak csökkentésének lehetőségeit.
A patthelyzet feloldása érdekében az EB az árplafon helyett egy új, halasztott fizetési mechanizmussal lépne fel a gázárak csökkentéséért, amely úgy korlátozná a túlzott kiugrásokat, hogy egy bizonyos ár felett a kifizetéseket későbbi időpontra halasztaná
– értesült a Bloomberg.
Ez az elképzelés azonban a gázár felső határának megszabását követelő országok számára még mindig túl gyenge javaslat, amely nem képes hatékonyan korlátozni az árkiugrásokat – mondta egy diplomata a Reutersnek. Arról azonban nem árultak el részleteket, hogy pontosan hogyan működne a mechanizmus.
A halasztott fizetés azonban feltehetően nagyon hasonlít majd ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a Gazprom és az MVM Csoport kötött október elején. Ennek lényege, hogy kiugró gázár esetén, a megállapodott - nyilvánosságra nem hozott szintű - küszöbár feletti részt nem azonnal kell kifizetnünk a Gazpromnak, hanem három évvel halasztva, három egyenlő részben.
A magyar módszerhez minden bizonnyal nagyon hasonló új, EU-s mechanizmust a Bloomberg forrásai szerint az árplafont ellenző Németország és Hollandia erősen támogatja.
A Financial Timesnak nyilatkozó magas rangú uniós diplomata azt is megjegyezte, hogy a gázárak közelmúltbeli csökkenését (a meleg időjárás mellett) részben az okozta, hogy az unió eddig hitelesen fenn tudta tartani annak látszatát, hogy halad az árplafon ügyében. Véleménye szerint az árak csak addig maradnak viszonylag kezelhetőek, amíg ez a látszat fennmarad, hiszen az önmagában is hasznos elrettentő eszköz. Eközben ő és munkatársai egyáltalán nem gondolják azt, hogy az árak korlátozása valaha is életbe lép.
A piacok azonban arra is reagálnak, ha az egyeztetések befagynak. Ez azt jelenti, hogy az uniós nagykövetek pénteki, várhatóan heves hangulatú brüsszeli találkozóját követően a blokk energiaügyi minisztereinek november 24-én tartandó tárgyalása akár fiaskó is lehet. Azaz, ha nem születik megállapodás, a gáz ára ismét emelkedhet.
Ebben az esetben a téma ismét az uniós csúcsra kerül, ami legközelebb december 15-16-án lesz.
