Az EU 27 tagállama hetek óta patthelyzetben van abban a kérdésben, hogy az energiaárak emelkedésének megfékezésére tett erőfeszítések részeként meg kell-e szabni a gázárak felső határát, és ha igen, hogyan, miközben szűkül az orosz gázexport, a megélhetési költségek drasztikusan emelkednek, az unió pedig könnyen lehet, hogy recesszióba zuhan a télen.
A gázárak az egekbe szöktek, mivel Oroszország az ukrajnai inváziót és az ellene bevezetett nyugati szankciókat követően jelentősen csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat. Az uniós országok többsége ezért gázárplafon bevezetését szorgalmazza a vezetéken keresztül, elsősorban Oroszországból importált földgázra vonatkozóan, bár a plafon kialakításában nem értenek egyet. Néhány ország, köztük Németország és Magyarország pedig egyáltalán nem támogatja a terveket.
Németország – Európa legnagyobb fogyasztója – azzal érvel, hogy az árak maximalizálása a gáz iránti kereslet növekedését okozhatja, ezzel párhuzamosan jelentősen megnehezíti a gáz más forrásokból történő beszerzését is. Robert Habeck német gazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában a többi között közös uniós gázvásárlásra szólított fel az árak csökkentése érdekében. Véleménye szerint az EU-nak „bölcsen kell használnia piaci erejét”, és összehangoltan kell eljárnia a harmadik országoktól történő gázbeszerzés során.
Magyarországon, ahol a lakossági üzemanyagár-stop bevezetése az üzemanyag-felhasználás jelentős, közel 20 százalékos emelkedését okozta az előző évvel összevetve – tovább mélyítve az amúgy is tarthatatlan szintekre duzzadó külkereskedelmi deficitet – nem jelenik meg a keresletnövekedés szempontja a gáz szankcionálása elleni érvek sorában. Ezzel szemben a magyar kormánypárt EP-képviselői és hazai politikusai is vég nélkül azt mantrázzák, hogy bár a háborút elítélik, az energiaszankciókat semmilyen formában nem támogatják, ugyanis az aránytalanul nagy terhet jelentene a kelet-európai térség, köztük Magyarország számára. (E retorikától és a nemzeti konzultációtól függetlenül Magyarország megszavazta az Oroszország elleni szankciós csomagokat, köztük a legutóbbi, október elején elfogadott nyolcadik csomagot is, amely a többi között az olajembargót szigorítja, bár kivételeket enged a csővezetéken érkező olaj és a nukleáris energiához kapcsolódó tevékenységek számára, ami hazánknak könnyítést jelent.)
A magyar kormány azonban elfelejti megemlíteni, hogy azok az országok, amelyek korábban lépéseket tettek az orosz energiahordozóktól való függőségük csökkentésére sokkal megnyugtatóbb helyzetben várják a telet, és főként a jövő telet. A balti országok már egyáltalán nem importálnak orosz energiahordozókat, Lengyelország pedig már egy évtizeddel ezelőtt elindított egy programot, amely jelentősen lecsökkenti az orosz függőséget. Ennek eredményeképpen építették meg a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító vezetéket. Magyarország viszont eddig nem tett semmit az orosz gáz kiváltására, de ennél is nagyobb probléma, hogy a kormányzat máig alapvetésnek tekinti, hogy az olcsó energia a gazdasági fejlődés alapja. Ennek fényében nem is várható lényegi elmozdulás a magyar szankciós álláspontban.
Az Európai Bizottság kedden, az uniós vezetők október 20-21-i csúcstalálkozója előtt tesz javaslatot a válság kezelésére irányuló energetikai intézkedésekre. Uniós diplomaták szerint azonban több, a gázárak korlátozását támogató ország aggódik amiatt, hogy a Bizottság az általuk javasolt lehetőségeket nem fogja előterjeszteni.
„Egyre nő a türelmetlenség a tagállamok között” – mondták. „Ezért mindent, ami szóba került az asztalra tettünk. Így akarunk nyomást gyakorolni a Bizottságra, hogy a lehető legkonkrétabb javaslatokkal álljon elő.”
A csúcstalálkozón minden bizonnyal megvizsgálják a földgázra vonatkozó ideiglenes dinamikus árfolyosó lehetőségét, amíg nem lesz alternatív uniós gázár-összehasonlító referenciaérték.
Belgium, Görögország, Olaszország és Lengyelország árfolyosót szeretne a nagykereskedelmi ügyletekre, ami egy olyan ársávot jelentene, amelynek középértéke a piaci ár alatt van, és amelyen belül a következő hónapban a kötési árak egy nap alatt felfelé vagy lefelé mozoghatnak. Ettől a gázárak csökkenése mellett a volatilitás és az orosz ármanipuláció hatásának korlátozását várják.
A vezetők emellett megvizsgálnának egy ideiglenes uniós keretrendszert, amely a villamosenergia-termelésben használt gáz árának olyan szinten történő korlátozására szolgálna, amely segít csökkenteni a villamosenergia-árakat anélkül, hogy a gázfogyasztás általános növekedéséhez vezetne.
A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint konszenzus alakulhat ki a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árának felső határértékéről, amelyet a Spanyolország és Portugália által júniusban bevezetett rendszer után „ibériai modellként” emlegetnek, bár egyesek attól tartanak, hogy ez növelheti az EU gázkeresletét.
Az egyik diplomata szerint az, hogy a csúcstalálkozó témái között több lehetőség vizsgálata szerepel, nem jelenti azt, hogy ezek közül bármelyikről feltétlenül megállapodás születik. Az elképzelés célja az volt, hogy a vezetők találkozója előtt ne vesszen el semmilyen megoldás.
Az uniós nagykövetek hétfőn késő este rendkívüli találkozót tartanak Luxemburgban, hogy megvitassák a többi között az energetikai kérdéseket – mondta a diplomata.
