Mosóczi László kiemelte, hogy a vasútnak nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van, hiszen míg a 19. század közepén a vasút a szekér alternatívája volt, ma a környezetbarát közlekedésé, mert a kibocsátott károsanyag 25 százalékáért a közlekedés a felelős.
Az álamtitkár szerint a kormány stratégiai célja a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az autózással szemben. Az ITM intézkedéseivel a helyközi közlekedés gerincét adó vasúthálózatok előnyét, elsőbbségét szeretnék érvényre juttatni, amelynek érdekében a nemzetközi kapcsolatok minőségét, és a hazai hálózatok átjárhatóságát is javítani kell.
Kiemelte, hogy a magyar vasút program kiemelt céljai közé tartozik a nagysebességű kapcsolat megteremtése a környező országok fővárosaival, hogy hazánk földrajzi adottságaival élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon.
Részletezte, hogy megkezdődött a tervezése a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kapacitás bővítő korszerűsítésére. A szükséges források rendelkezésre állnak, a Soroksár és Kelebia közötti szakasz rekonstrukciója 2025-re elkészül. Hozzátette, hogy a kormány a közelmúltban biztosított forrást a Szeged és Szabadka között megújuló vasúti összeköttetés hazai szakaszának korszerűsítésére.
Kitért arra is, hogy a következő évtizedben kiépülő Budapest-Varsó gyorsvasút a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze és egy ausztriai leágazással a nyugat-európai nagysebességű vasúti hálózatba is beköti a térséget. Mindezek mellett tervben van a budapesti repülőtéri vasút és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megvalósítása is - mondta Mosóczi László.
