<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Arról, hogy miért bukta el a Fidesz a 2019-es önkormányzati választást. Kormányinfó 2.0.

A mai Kormányinfón négy kérdéssel fordultunk Gulyás Gergely miniszterhez, ebből kettő végül nem hangzott el, így értelemszerűen válasz sem született rájuk. Mégis ezekkel kezdjük a beszámolónkat, mert a hallgatást is üzenetnek tekintjük.

Gulyás Gergely tájékoztat. Biztos nem fért bele az időbe (Fotó: MTI)Gulyás Gergely tájékoztat. Biztos nem fért bele az időbe (Fotó: MTI)

Szóval az alábbi két kérdés maradt a fiókban:

  • Lázár János azt nyilatkozta lapunknak, hogy az online élelmiszer-kiskereskedelmet nemzeti kézben kell tartani, és állami támogatást kell nyújtani a magyar kézben lévő bolthálózatoknak, a Coop-nak és a CBA-nak. Mi erről a véleménye, a kormány támogatni tudja ezt a javaslatot?
  • Szintén Lázár János mondta az interjúban, hogy "2019-ben a Fidesz elvesztette az önkormányzati választást", súlyos presztízsveszteséget szenvedett a fővárosban és a nagyvárosokban, és a Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez. Egyetért ezzel a megállapítással?

Különösen a másodikról lett volna érdekes megismerni Gulyás Gergely véleményét, de Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ezt a kérdést inkább nem olvasta fel a Kormányinfón. A 2019-es választás kétségtelenül érzékenyen érintette a jobboldali politikai közösséget, Budapest mellett több nagyvárost is az ellenzéki erők vittek el. Az, hogy Gulyás nem vállalkozott párttársa, miniszter elődje (Lázár János vezette ugyanis a Miniszterelnökséget 2018-ig, őt követte Gulyás ezen a poszton, ideértve a Kormányinfók vezetését is) a párt szempontjából kétségtelenül önkritikus álláspontjának értékelésére (amit interjúnkban fejtett ki), megítélésünk szerint azt jelzi, hogy a Fidesz még mindig nem tud jó válaszokat adni a miértekre, a két éve ősszel tartott önkormányzati választás eredményére.

Ennél kevésbé lett volna rizikós válaszolnia az élelmiszer-kiskereskedelmet érintő lázári felvetésre - a nemzeti tulajdon megtartása, bővítése kormányzati stratégia -, ám ezt a kérdést sem kapta meg a kormányszóvivő tolmácsolásában.

Amire viszont alkalmat kapott válaszolni, az a következő két kérdés volt:

  • Az MSZP törvényjavaslatot nyújtott be a minimálbér adómentessé tételéről. Mi erről a véleménye, és milyen változtatásokat tervez a kormány az szja-rendszerben 2022-re? Csökken a jelenleg 15 százalékos kulcs? Ha igen, mennyire?
  • Milyen feltételekkel és mennyien vehetnek részt a labdarúgó Európa-bajnokság magyarországi helyszínén rendezett mérkőzéseken?

Gulyás a válaszában kifejtette, hogy "a szocalisták Gyurcsány Ferenc vezetésével csődbe vitték az országot nyolc éves kormányzásuk alatt". Míg ők akkor a minimálbért mindössze 23,5 ezer forinttal emelték (50 ezerről 73,5 ezerre), addig a Fidesz-korszakban mintegy 100 ezer forintos emelést hajtottak végre (jelenleg 167 400 ezer a minimálbér bruttója). Egyébként is mindenkinek jobb szerinte, ha a minimálbért emeli a kormány, mintsem az adó oldalán növelik a dolgozók nettóját, utóbbi ugyanis a multik érdekeit szolgálja - fejtette ki álláspontját - ezért az adómentesség nem hoz olyan sokat, mint a folyamatos minimálbéremelés (itt vélhetően arra gondolt a miniszter, hogy az adózás módosítása nem érinti direkten a vállalati bérköltséget, a bruttó összeg meghatározása ellenben igen).

Arról, hogy mi a terve a kormányak az szja-val 2022-re, viszont egy szót sem szólt a miniszter.

A másik kérdést pedig idő előttinek titulálta. Mint mondta, erről a kérdésről még egyeztetnek az UEFA-val, nincs döntés, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai rendezésű mérkőzésekre júniusban kerül sor, márpedig május második felére elérhető, hogy mindenki be legyen oltva idehaza, vagyis kialakul a társadalmi védettség. (Foci témában egyébként egy másik kérdésre elégedettségét fejezte ki, hogy elbukni látszik a Szuperliga.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.