<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben. Hogy pontosan mennyivel, az majd a Központi Statisztikai Hivatal november 9-én publikálandó adataiból derül ki.

Az inflációs alapfolyamatokban körvonalazódik a fordulat – kezdte Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök mai sajtótájékoztatóját. Egy órával azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa úgy döntött, nem nyúl a 13 százalékos jegybanki alapkamathoz.

Ez a döntés nem ért senkit sem váratlanul, hiszen Matolcsy György jegybankelnök egy hónappal ezelőtt, ugyancsak a Monetáris Tanács ülését követően bejelentette, az akkori, 125 bázispontos szigorítással véget ért a 2021 júniusábanl, még 0,6 százalékos irányadó rátánál elkezdődött alapkamat-emelési ciklus.

Ezt erősítette most meg Matolcsy alelnöke, amikor azt mondta, a 13 százalékos alapkamat szintje a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján megfelelő az inflációs kockázatok kezelésére. A tanács e döntésében külső tényezők – a háborús fejlemények, az energiaválság, a nagy jegybankok szigorításai és a befektetői hangulat – mellett az EU és a kormány közötti tárgyalásokat, illetve a folyó fizetési mérleg alakulását vette figyelembe.

Hosszú hónapok után végre valami biztatót is halhattunk Virágtól, nevezetesen, hogy a belső kereslet lassulása és a globális nyersanyagárak csökkentése egyaránt az infláció lassulását vetítik előre. Mindössze az élelmiszerárak emelkedése folytatódhatott októberben – az alelnök szerint a tojás- és a krumpli drágulásának mértéke okozhat meglepetést a KSH november 9-én publikálandó adatai között. Ám a korábbiakkal szemben ezúttal Virág tartózkodott attól, hogy megbecsülje, mekkora is lehet az éves fogyasztóiár-index ebben a hónapban.

Ezúttal nem becsülte meg az e havi infláció várható mértékét Virág Barnabás. Fotó: MTI
Ezúttal nem becsülte meg az e havi infláció várható mértékét Virág Barnabás. Fotó: MTI

Mindenesetre az energiaárak látványos csökkenése – a köztük is kiemelt szerepet játszó gázárak tőzsdei jegyzése éppen tegnap zuhant be a 100 euró/mWh-ás szint alá, miközben augusztusban még a 350-et karistolta – egy olyan nettó energiaimportőr ország esetében, mint Magyarország, az infláció mérséklődése irányába hat. 

Az emiatt alacsonyabb végösszegű energiaszámla az elmúlt hetekben jelentős mínuszba fordult folyó fizetési mérlegen hiányát is mérsékelheti. Az MNB alelnöke úgy véli, a mélyponton már túlvagyunk, a mérleg a vártnál gyorsabban javulhat. Érdekes, hogy a jegybank a legutóbbi, szeptember végén publikált Inflációs jelentésében még a mostaninál kétszer magasabb, 200 euró/mWh-s gázárral számolt.

Az is elősegítheti az infláció fékeződését, hogy az árak elszaladásának hatására a belső kereslet lassulni kezdett – ennek biztos jele, hogy az online pénztárgépek forgalma csökkent. Emellett a hazai elektromos hálózat terhelése is mérséklődött, ami meg arra utal, hogy a drágulás nyomán megindult az energiatakarékosság.

Ám az infláció ellen még bőven van mit tenni. Erre utal az is, hogy Virág kijelentette, az MNB huzamosabb ideig fenntartja a szigorú monetáris kondícióit, mivel az biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását. Nemcsak a jegybanki alapkamatot hagyják 13 százalékon, hanem az október 14-én bevezetett egynapos betéti gyorstendereket – melyeken a jegybank 18 százalékos kamatra az utolsó fillérig befogadja a kereskedelmi bankok által felajánlott összegeket – is folytatják. Mindaddig, amíg az szükséges, amíg nem javul az ország kockázati megítélése, mert – mint az MNB alelnöke fogalmazott – az árstabilitás a piaci stabilitással érhető el. 

De ha majd egyszer kivezetjük az egynapos betéti gyorstendert, azt fokozatosan, kellő körültekintéssel tesszük – helyezte kilátásba.

Ha kevesebb szabadon kihelyezhető pénz van a kereskedelmi bankoknál, akkor az inflációcsökkentő tényező. Márpedig Virág tájékoztatása szerint jelenleg a bankok 10 ezer milliárd forintra tehető forrásainak közel 60 százaléka van tartósan lekötve, a többi egynapos betétekben szunnyad.

Újságírói kérdésre az MNB alelnöke elmondta, hogy az Európai Központi Bank csütörtökre várható döntésének (ami 75 bázispontos kamatemelés lehet) nagy részét már a mai és az elmúlt hetek döntéseiben figyelembe vették.

Annak megítélését pedig, hogy mintha kezdene kialakulni egy árbér-spirál, Virág korainak tartotta. Érvelése szerint mindenhol feszes a munkaerőpiac és gyorsan nőnek a nominális bérek, de a világ most jutott el oda, hogy kezdi ezt kezelni, 

ami a reálbérek csökkenéséhez, az pedig a kereslet visszaeséséhez vezethet, ami az eddig látott áremelkedési ütemet is mérsékelheti.

Azzal a felvetéssel az MNB alelnöke nem értett egyet, hogy a magyar infláció elszakadt volna a régió többi országáétól (noha laptársunk, a Privátbankár.hu kimutatta, hogy augusztusról szeptemberre Magyarországon nőtt a legjobban az éves fogyasztóiár-index Európában). Mint ahogy Virág stagflációtól sem tart, mondván, ilyen helyzetről akkor beszélhetünk, amikor több éven keresztül tartósan alacsony a növekedés, magas inflációval. Ám szerint ez csak a jövő évre lehet igaz, amikor a hazai GDP kétségtelenül csak 0,5-1 százalékkal emelkedhet, utána azonban, tehát 2024-től már ismét 4-5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Azt nem tudni, hogy Virág szavai mennyire győzték meg a befektetőket, mindenesetre a forint euróval szembeni árfolyama közel két egységgel romlott ahhoz képest, mint amikor az alelnök elkezdte a sajtótájékoztatóját, az akkori 412-es szinttel szemben fél 5-kor már közel 414 forintért cserált gazdát az uniós fizetőeszköz.