Ha munka van, minden van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből pedig az következik a kormány szerint: ha viszont nincs munka, semmi sincs. Ez a kormány filozófiája, amit már 2015-ben is kifejtett a kormányfő. Ez vissza is tükröződik abból a gazdaságvédelmi akciótervből, amelynek részleteit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be április 7-én. A terv lényege: a kormány nem hisz a segélyekben. A gazdaságvédelmi akciótervben nincs szó a munkanélküliekről, nincs szó az álláskeresési ellátásokról, nincs szó a közmunkaprogramról, nincs szó a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (ebből fizetik a közmunkásokat és a munkanélkülieket) bármilyen mértékű emeléséről.
Senkit nem hagyunk az út szélén - szól a kormány másik hangzatos szlogene. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 2020-ra eredetileg 83 milliárd forint szerepelt az álláskeresési ellátások (álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély) finanszírozására. Ennek mintegy ötöde-hatoda uniós forrás. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) idén januári - tehát még a koronavírus-járvány és a tömeges elbocsátások előtt - kimutatásában pedig 250 ezer álláskereső szerepelt. "A tárgyhónapban 135 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,6 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,4 százaléka pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők közel fele (46 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban" - szerepel az NFSZ januári jelentésében. Decemberben pedig 130 ezren kaptak pénzbeli ellátást. Tehát a kormány úgy kalkulált, hogy havonta mintegy 130-135 ezer embernek kell álláskeresési járadékot fizetni.
A 83 milliárd forintos éves keret egyhavi részlete mintegy 7 milliárd forint, amit 135 ezer ember között szétosztva átlagosan havi 51 ezer forintot kapunk. Ez egy átlag, hiszen az álláskeresési járadékot és az egyéb szociális jellegű támogatásokat minden álláskereső esetében egyedi módon számítják ki. Attól függ, hogy az igénylést benyújtó naptári naptól kezdve hány napot dolgozott az illető az elmúlt egy esztendőben, és mennyi munkaerőpiaci járulékot fizetett be. Magyarán egy elbocsátott bankárnak nagyobb lesz az álláskeresési járadéka, mint mondjuk egy minimálbérre bejelentett pincérnek. Meggazdagodni senki nem fog, hiszen a törvényben rögzített maximum nettó összeg is csak havi 64 ezer forint lehet (minimálbér 60 százaléka). Az álláskeresési járadék bruttó összeg, ugyanúgy terhelik a közterhek.
A kormány annyit már bejelentett, hogy a 2020-as költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik. Erre szükség is lesz, mivel például havi 130-135 ezer munkanélkülire tervezték a 83 milliárd forintos foglalkoztatási keretet. A munkanélküliek száma viszont ennek duplája, triplája is lehet, így a 83 milliárd forintos keret szeptemberre kiürülhet. Ennek pótlását költségvetési átcsoportosítás vagy a bruttó bérből levont 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék emelése fedezhetné. A kormány egyelőre a 2020-as költségvetés teljes átírását, illetve például a bankadó megduplázását jelentette be.
A plusz forrásokat viszont az eddig elhangzottak alapján nem arra fogja költeni a kormány, hogy az elbocsátott százezreknek több "segélyt" adjon. Nincs szó arról, hogy 90 napnál tovább folyósítanák a maximum 64 ezer forintos álláskeresési járadékot, vagy annak kiszámítását úgy módosítanák, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az embert, amikor megtudja, mekkora összeget várhat a munkaügyi központtól. A kormány becslései szerint 30-40 ezer munkahely szűnhetett meg csak márciusban. Áprilisban még több álláshely szűnhet meg. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint összesen biztosan 100 ezres lesz az új munkanélküliek száma, a kérdés csak az, hogy hány százezres.
Bizonytalan ideig
"Szállodánk 2020. március 17-től bizonytalan ideig zárva tart." - ilyen, és ehhez hasonló mondatokat lehet olvasni az összes bezárt hazai szálloda honlapján. Gulyás Gergely korábban pedig elmondta: június-júliusra tetőzhet a járvány itthon. Ez pedig tetőzést jelent, ekkor lesz a legtöbb beteg Magyarországon, és nem azt, hogy júniusban nyugodtan kinyithatnak a szállodák, éttermek. Ebből pedig következik, hogy a 90 napig folyósított álláskeresési járadék nem lesz elég például a turizmusból, vendéglátásból elbocsátott embereknek. Ennek az ágazatnak a kormány által bejelentett bértámogatási csomag sem segít.
Annak lényege: nem a teljes, hanem csak a kieső munkaidőre járna a 70 százalékos állami bérpótlás a részleges leállással érintett cégeknél. A kormány csak a munkaterhelés 15-50 százalékát elveszítő cégek költségeit vállalná át három hónapra. Ez egy bezárt éttermen, szállodán egyáltalán nem segít. Hiszen egy pincér munkaideje nem 50 százalékkal csökkent, hanem 100 százalékkal. Ennek ellenére például a kormányzati felügyelet alatt dolgozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint a kormány gazdaságvédelmi csomagja minden szükséges feltételt tartalmaz, amelyre a turizmus újraindításához szükség van.
Minden megy tovább
"Fontos kiemelni, hogy a fejlesztések, beruházások nem állnak le a turizmusban, semmilyen, eddig meghirdetett programot nem mondtunk vissza, minden megy tovább" - mondta Guller Zoltán a Magyar Nemzetnek. Ez így igaz. A Napi.hu írta meg például, hogy a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt a Grabarics Építőipari Kft. építheti, nettó 8,5 milliárd forintért. Az MTÜ 2,9 milliárd forinttal támogatta a beruházást. A Balaland a DLHG Invest Zrt. érdekeltsége, amely Szepesi Richárdhoz köthető: az üzletember anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. A kivitelező Grabarics Kft. pedig ugynazon a budapesti címen, a Budapest V. kerület, Reáltanoda utca 5. szám alatt székel, ahol az építtető DLHG; így nem kellett messze keresni a közbeszerzés győztesét. Csak remélni lehet, hogy mire az adófizetők pénzéből épülő luxusszálloda felépül, addig a koronavírus-járvány véget ér, és a dolgozók is olyan kondícióban lesznek, hogy tudnak újra napi 12 órát melózni.
