Az Orbán-kormány által történelminek nevezett és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kedden bemutatott gazdasági mentőcsomag gyakorlatilag egyik elemét sem tartalmazza annak a válságkezelő javaslatcsomagnak, amit a turisztikai és vendéglátó szakmai szervezetek küldtek meg a kormánynak annak érdekében, hogy rövid időn belül ne kényszerüljenek tömeges elbocsátásra az ágazatban.
"A vállalkozások bevétel nélkül, munka nélkül gyakorlatilag nem tudnak bért fizetni a munkavállalóknak, így rövid időn belül tömeges elbocsátásokra kerülhet sor az ágazatban. Nincs munkajogilag olyan státusz, amelyben 3 hónapon keresztül munkavégzés nélkül megtartható az alkalmazott munkavégzés nélkül, úgy, hogy a társadalombiztosítási jogviszonya megmaradjon, és a létfenntartásához egy minimális szociális támogatást kapjon" - írta például a Magyar Vendéglátók Ipartestülete. A szállodaszövetség is csatlakozott ahhoz az elképzeléshez, hogy rendkívüli munkajogi státuszt vezetett volna be: bérfizetés helyett szociális támogatásban részesíthessék volna a munkavállalókat, a munkaadó pedig később az ezen a címen kifizetett szociális támogatásokat (a következő 3 éven keresztül) a szociális hozzájárulási adóból levonhatná.
Ezt kérte tehát a szakma annak érdekében, hogy ne legyenek tömeges elbocsátások. Ehhez képest a kormány történelmi csomagjában mindössze annyi szerepel, hogy rövidített munkaidőre, 70 százalékban átvállalja a bérköltséget az állam 3 hónapra. A turizmusban, vendéglátásban viszont nincs rövidített munkaidő, egy pincér, szobalány egyáltalán nem tud dolgozni, hiszen a szálloda, étterem hónapokig bezárt. Így maximum látszólagos munka színleléséről lehetne szó: úgy tesznek papíron, mintha a pincér dolgozna, miközben igazából otthon ül. Így pedig igazából a munkaadó és az állam is munka nélkül fizetne ki bért a munkavállalónak, ezt pedig vélhetően számos vállalkozó nem engedheti meg magának.
Szintén javasolta az ágazat a 4 százalékos turisztikai hozzájárulás fizetési kötelezettségének eltörlését a veszélyhelyzet megszűnését követő 12 hónapig, de legalább 2020. december 31-ig. Ez sem történt meg, maradt a június 30-ig érvényes engedmény. Szintén szükségesnek tartották volna a járulék- és adókedvezmények határidejének meghosszabbítását legalább 2020. december 31-ig. Ez sem történt meg, maradt a június 30-ig érvényes engedmény. Kérte a szakma a kormánytól, hogy a helyben fogyasztásra érvényes kedvezményes (5 százalékos) áfa-kulcs átmenetileg az elvitelre történő értékesítés és a házhoz szállítás esetén is alkalmazható legyen a vendéglátóhelyek számára. Ez sem történt meg.
Ehelyett a kormány bejelentette, hogy év végéig eltörlik az idegenforgalmi adót. Ez egy helyi adó, ami az önkormányzatok költségvetését gyarapította, nem a központi költségvetést. Így az önkormányzatok esnek el bevételektől. Másrészt ezt a vendégek fizették minden éjszaka után, de mivel minden hotel eleve zárva, így jelenleg amúgy sem fizetne senki idegenforgalmi adót. A turizmus beindulása után pedig nem érthető, hogy miért marad 0 százalékos az idegenforgalmi adó. Nincs olyan vendég, akit az idegenforgalmi adó mértéke tart vissza vagy éppen motiválna utazásra.
A külföldinek nincs SZÉP-kártyája
A belföldi turizmust valóban élénkítheti majd, hogy 17,5 százalékról 4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját. A csökkentés elsősorban a munkaadók számára lesz könnyebbség. Ez az intézkedés már szintén arra az időszakra vonatkozik, amikor már lehet utazni, kinyitnak a szállodák. Azt azonban érdemes tudni, hogy bár a SZÉP-kártyás költések valóban kimagaslóan pörögtek, az erről érkező bevételek csak eltörpülő részét alkották a hazai szállodaiparnak. A magyarországi vendégéjszakák 40-45 százaléka Budapesten realizálódik, ahol minimális a belföldi vendég, ellenben az árbevétel közel kétharmada külföldi utazótól származik, akik nem tudnak SZÉP-kártyával fizetni. Így a hazai turizmus akkor menekül meg, ha a fő küldőpiacaink (Németország, Ausztria, USA, Olaszország, Nagy-Britannia) úgy vészelik át a válságot, hogy marad pénzük és bizalmuk az utazáshoz.
Szintén új bejelentésnek szánták, hogy a turizmusban fejlesztési és felújítási hitelprogramok lesznek, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak nyújtani az iparágban dolgozó cégek az újrainduló ágazátban - ezekre 600 milliárd forintot szánnak. Eddig is volt ilyen hitelprogram, Kisfaludy programnak hívják. A kormány még 2017-ben hirdette meg a Kisfaludy programot 300 milliárd forintos keretösszeggel 2019 és 2030 között. Azóta több szállodát építenek, illetve újítottak fel a segítségével, a pénzből sokszor kormányközeli tulajdonosi körök szálláshelyei szépülhettek meg kormányközeli építőipari cégek segítségével. A turizmus azonban leállt a koronavírus-járvány miatt és nem valószínű, hogy a jövőben sok új szállodára lenne szükség az országban. Ennek ellenére arról nem hallani, hogy a Kisfaludy programot felfüggesztették volna. Sőt, a kormány március közepén úgy döntött: a program keretösszegét 300 milliárd forintról 581,3 milliárd forintra emelte. Ez pedig az a 600 milliárd forint lehet, amit Palkovics László bejelentett, mint újdonságot.
