Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Az ügy háttere: már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., de közbeszerzési eljárás nyomára nem lehetett bukkanni.
A képviselő szerint a két legfontosabb kérdés:
- Ha nem volt szükség az adatközpontra, akkor miért költöttünk el rá 16 milliárdot?
- Ha szükség volt rá, miért lopták el a rá adott pénzt és mi lesz helyette?
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, akár névtelenül is. A hivatalnak akkor van vizsgálati hatásköre, ha uniós közpénzeket – akár az EU bevételét vagy kiadását, akár az uniós intézmények tulajdonában lévő eszközöket – kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja merül fel. Az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, hogy vizsgálatai után az EU vagy a tagállami hatóságok milyen lépéseket tegyenek. Ilyen ajánlás lehet, hogy
a szabálytalanul felhasznált összegeket térítsék vissza.
