Az Európai Bizottság javaslatot tett közzé az uniós utazási szabályok egységesítéséről. A javaslat célja, hogy a jövőre nézve egységesítsék az Unión belüli utazás feltételeit a járvány idejére, és minden tagállamban ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek. Azokra, akik az új feltételeket teljesítik, a terv szerint semmilyen további korlátozást nem lehetne alkalmazni, nekik tehát sem kötelező tesztelést, sem karantént nem írhatnának elő a tagállamok. Az egységes szabályozás a hangsúlyt az egyénre, és nem a régiókra helyezné, így aztán az oltottsági státusz is kiemelt szerepet kapott benne.
„A legfőbb célunk annak elkerülése, hogy Unió-szerte eltérő intézkedések szülessenek. Ez a megerősító oltások kérdésére is vonatkozik, amelyek alapvető fontosságúak lesznek a vírus elleni küzdelemben – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülési biztos, majd hozzátette, hogy a javaslat „elfogadása döntő fontosságú lesz az előttünk álló hónapok, valamint a polgárok biztonságos szabad mozgásának védelme szempontjából”.
Kell a harmadik oltás
De ki is utazhatna hát szabadon? A legfontosabb változtatás talán az, hogy korlátozzák az EU-s Covid-igazolványok érvényességét. A javaslat szerint ezek a korábbi védettséget biztosító oltás (jellemzően tehát a második dózisok) felvétele után 9 hónapig maradnának érvényesek. Ez idő letelte után viszont már csak megerősítő oltás (tehát az egydózisú oltások kivételével a harmadik dózis) beadatásával lennének érvényesek, és biztosítanák ezáltal tulajdonosuknak a szabad utazást. Az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos, Sztella Kiriakídisz szerint ez elengedhetetlen a járvány elleni küzdelem hatékonyságának növeléséhez:
„Annak érdekében, hogy mindenki a lehető legbiztonságosabb módon utazhasson és élhessen, jóval nagyobb átoltottsági arányt kell elérnünk – sürgősen. Emellett megerősítő dózisokkal kell növelnünk a lakosság immunitását.”
A javaslat alapján bevezetett szabályozások életbe lépésének 2022. január 10-ét jelölték meg. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy aki idén április 10-e előtt kapta a második oltását, az ettől a naptól már nem utazhatna szabadon az Unió területén, hanem csak negatív teszt felmutatásával léphetne más ország területére. Kivéve persze, ha addig felveszi a megerősítő (harmadik) oltást is. Arról, hogy ez mennyivel tolná ki az igazolvány érvényességét, majd a megerősítő oltások hatásosságára vonatkozó újabb eredmények függvényében, később születik döntés.
Magyar szemmel jó hír viszont, hogy a javaslat szerint érvényesnek fognak elfogadni minden WHO-jóváhagyással rendelkező vakcinát. A világszervezet pecsétjével már most is rendelkezik a kínai Sinopharm-vakcina, de az elmúlt hetek hírei alapján a jövő év elején a Szputnyik is megkaphatja ezt a jóváhagyást, hiába húzódik látszólag végeláthatatlanul az orosz vakcina európai engedélyeztetési folyamata. A keleti vakcinákkal oltottakra így ugyanazok a feltételek vonatkozhatnának, mint a nyugatikkal oltottakra, nem lenne tehát további szükség a Gulyás-Merkely-féle Janssenes trükkre a szabad utazáshoz. A javaslat szerint a 12 év alatti gyermekektől továbbra sem kérnének Covid-igazolványt, ahogy vonatkoznak majd mentességek a határok mellett élő ingázókra, illetve például a fuvarozókra is.
Sötétvörös régiók, figyelem!
Fontos változás, hogy ezeket az egységes szabályokat fel lehet függeszteni az olyan régiókból utazók esetén, akik az Európai Betegségmegelőzési és Kontroll Központ (ECDC) aktuális térképén a legsúlyosabb helyzetet jelző, sötétvörös színnel jelölt régiókból érkeznek. A tagállamok dönthetnek majd úgy, hogy számukra további beutazási feltételeket írnak elő. Az ECDC legfrissebb térképein egész Magyarország sötétvörösben pompázik.
A színkódok meghatározásában a továbbiakban figyelembe veszik majd az átoltottság mértékét, illetve az elvégzett tesztek számát, és ezek között a pozitív tesztek arányát is, Magyarország egyik tekintetben sem tartozik éppen az éllovasok közé. Magyar szempontból sajnos nem tűnik a közeljövőben túl érdekesnek, de a zöld színnel jelölt régiókból viszont még Covid-igazolvány nélkül is szabadon lehetne utazni.
Komoly jelentőségre tehet még szert az a változtatás, ami az úgynevezett vészfék-mechanizmust érinti. Ez azt az eljárást tenné hatékonyabbá, amelyet egy új vírusvariáns megjelenése, illetve a járványhelyzet valamelyik tagállamban történő rendkívüli súlyosbodása esetén lehet követni. Ebben az esetben a tagállamok akár az érintett országokon átnyúlva, az Európai Bizottság kezdeményezésére is válságstábban ülnének össze, és így dönthetnének a közösen követendő lépésekről. Akár arról is, hogy az érintett tagállammal szemben egységes, szigorúbb korlátozásokat vezetnek be.