Július 30.-án ülésezik utoljára a kormány, aztán három hétre nyaralni mennek a miniszterek, hogy legközelebb augusztus 21.-én üljenek újra össze, megkezdve az őszi politikai szezont - közölte a legutóbbi Kormányinfón kérdésünkre Gulyás Gergely miniszter.
Arra már nem tudott válaszolni, hogy a parlament mikor kezdi meg az őszi ülésszakot, mivel ez az Országgyűlés illetékességébe tartozik. Lapunk korábban felvetette, hogy amennyiben az idén tavaszi európai parlamenti választáshoz hasonlóan a parlament az őszi önkormányzati szavazás miatt is berekeszti a munkát, másfél hónapra a voksolást megelőzően, akkor szeptember helyett csak október végén tarthatják az első ülésnapot. Vagyis a törvénygyár csak az ősz második felében indul be, tekintettel arra, hogy az önkormányzati választásokat októberben tartják.
A másfél hónappal megnyújtott nyári szabadságra elvileg lehetőséget ad, hogy az alapvető fontosságú törvényeket - mint a jövő évi költségvetés, vagy az adócsomag - már a tavaszi ülésszakon elfogadták a képviselők.
Ezzel együtt fontos előterjesztések várnak tárgyalásra. Az őszi törvényalkotási program szerint olyan javaslatok kerülnek a parlament elé az év hátralévő idejében, mint a közlekedési tárgyú törvények módosítása, amely egyebek mellett megteremti a közös elektronikus jegyrendszer bevezetésének feltételeit, vagy az energetikai csomag, amely részben a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra ad választ az energiahatékonyság területén. Szintén ősszel tárgyalnák a képviselők a kisgyermekes anyák foglalkoztatását támogató, valamint a nagyszülői gyed bevezetésével kapcsolatos munkajogi szabályokat. Valamint a szakképzési rendszer teljes megújítását is ebben az időszakban kellene törvénybe foglalnia a parlamentnek.
A döntés joga azonban a parlamenti házelnöké, hogy mikorra hívja össze a képviselőket. Kövér László döntését nyilván befolyásolja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választásnak. A tavaszi EP-választás előtti másfél hónapos kampány jelezte, hogy a kormánynak, illetve a kormánypártoknak nagyon fontos volt a minél jobb szereplés. A most esedékes voksolásnak nincs nemzetközi politikai tétje, viszont elmozdulást hozhat a belföldi erőviszonyokban, elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban. Kérdés, ennek van-e akkora tétje, hogy a parlament ismét egy hosszabb szünetre vonuljon el - pontosabban a megszokottnál később kezdje el a munkát.
Ilyen hosszú szünetekre egyébként a korábbi választások alkalmával nem volt példa, általában pár napra vagy egy hétre függesztették fel a parlamenti munkát.
