Elvileg július elsejétől kellett volna hatályba lépnie az "Egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről" szóló törvénynek, de a tavaly októberben benyújtott javaslat tárgyalása elakadt a törvényalkotási bizottságnál. Ami azt jelenti, hogy a bírósági perekben - legyen szó közigazgatási vagy büntetőügyről - részt vevők számára egyelőre nem áll rendelkezésre törvényileg biztosított módja a kelleténél hosszabbra nyúló eljárások miatti károk rendezésére.
A parlament honlapjáról nem derül ki. hogy miért fékezett be a jogalkotási folyamat. Az előterjesztést még Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter fogalmazta meg, de az októberi benyújtást követően csak egy hónapig járta a szokásos útját a dokumentum: novemberben aztán a törvényalkotási bizottság eljárását kezdeményezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, azóta pedig nem történt előrelépés az ügyben.
Így jutottunk el oda, hogy magunk mögött hagytuk a törvényjavaslatban szereplő hatályba léptetési időpontot, július elsejét. Vagyis már alkalmazni kellene a jogszabályban foglaltakat az érintett peres esetekben, de erre nem kerülhet sor, mert nincs parlamenti áldás a dokumentumon.
A javaslat lényegéről ebben az áprilisi cikkben számoltunk be, jelezve, hogy vészesen közel van a hatályba lépés tervezett ideje. A jogszabály elfogadásával nemzetközi kötelezettségnek tenne eleget a magyar országgyűlés, mint az kiderül az indoklásból. Az Emberi Jogok Emberi Európai Bírósága számos esetben marasztalta el Magyarországot a rendezetlen jogi helyzet miatt: az intézmény döntései alapján 1992. novembere és 2018. májusa között több mint 1,868 milliárd forint kártérítést volt kénytelen kifizetnie a magyar állam az ide tartozó esetekben.
Az Igazságügyi Minisztérium egyébként áprilisi cikkünk óta nem válaszolt lapunknak a témában feltett, a késlekedés okát firtató kérdéseinkre.
