A legfrissebb inflációs statisztika alapján feltételezhető, hogy túl vagyunk az árrobbanás nehezén. Bár ez nem azt jelenti, hogy csökkenésnek indultak volna az árak februárban, csupán azok emelkedésének mértéke már nem gyorsul - látszólag tetőzött az infláció. Hogy ez tényleg így van-e, azt majd a következő hónapban érkező statisztika támaszthatja alá, mindenesetre van ok a bizakodásra.
A januári tetőzés utáni forduló a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció esetén is megfigyelhető: az első havi 27,4 százalék után éves bázison februárban már "csak" 26,9 százalékkal emelkedtek az árak.
Ez azonban még nem volt elegendő ahhoz, hogy az első két hónap vonatkozásában egy másik aspektusból is trendfordulót lássunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az árak robbanása továbbra is jobban sújtja a társadalom legidősebb rétegét, mint mondjuk az aktívakat.
Vagyis a január-februári átlagos általános infláció 25,6 százalékos mértékével szemben a nyugdíjasok kosara alapján kalkulált index 27,2 százalékos.
Ez olyan jelentős áremelkedési ütemet jelent, hogy azt képtelen fedezni az év eleji nyugdíjemelés mértéke. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy erre még akkor sem képesek az ellátások, ha időarányosan figyelembe vesszük a 13. havi nyugdíjat. Pedig Orbán Viktor egy évvel ezelőtt az eredeti elképzelések alapján járó kétheti rész helyett már a teljes havi pluszellátás kiutalásáról döntött, ezzel segítve a nyugdíjasok helyzetén az emelkedő inflációs környezetben - pedig akkor még csak egyszámjegyű volt az árindex mértéke.
Az átlagos nyugdíj januártól kezdve 205 ezer forint lett a 15 százalékos év eleji emelést követően, tehát ennek megfelelő összeg érkezett az átlagnyugdíj szintjén 13. havi ellátás címén februárban is. Ha ezt a pluszjuttatást 12 hónapra leosztjuk, hozzáadjuk a havonta érkező nyugdíjhoz, akkor a 13. havi nyugdíjjal korrigálva az átlagnyugdíj szintjén 24,5 százalékos növekedést kapunk.
Ezzel szemben a nyugdíjasok kosara alapján számolt infláció 27,2 százalékos, ami azt jelenti, hogy még ha az év során egyenlő részletekben is használnák fel az érintettek a 13. havi ellátást, akkor is 2,1 százalékos reálszintű értékcsökkenést szenvednek el a nyugdíjasok. Vagyis ennyivel kevesebb termékre és szolgáltatásra futja az ellátásukból az egy évvel ezelőtti viszonyokhoz képest. Amennyiben a 13. havi nyugdíjjal történő kiegészítést nem hajtjuk végre, akkor ennél is nagyobb a veszteség, reálszinten 9,6 százalékos.
Noha Orbán Viktor célja, hogy év végére egyszámjegyűre mérséklődjön az infláció, minden esély megvan arra, hogy az egész év vonatkozásában az év eleji, 15 százalékos nyugdíjemelést meghaladó mértékű legyen a fogyasztóiár-index mértéke, ami felveti, hogy idén is szükségessé válik a nyugdíjak korrekciója.
