2018. november 27. 15:06
mfor.hu

Annyira erős a szén-, olaj- és gázlobbi, hogy a világ legfejlettebb gazdaságaiban nem csökken a károsanyag-kibocsátás. Ha ebben nem áll be sürgős változás, akkor nagyon súlyos következményei lesznek.

A politikai döntéshozók miatt a világ 20 legnagyobb gazdaságának mindegyike túl kesztyűs kézzel bánik a fosszilis tüzelőanyagok iparágával, annak ellenére, hogy a klímakutatók már jó ideje kongatják a vészharangot, mutat rá egy friss klímaügyi jelentés.

A G20-nemzetek klímaváltozást visszafogó tevékenységét ellenőrző Climate Transparency kutatása kimutatta, hogy a csoportosulás tagjai közül 15-nél tavaly még emelkedett is a károsanyag-kibocsátás mértéke, ahelyett, hogy csökkent, vagy legalább stagnált volna. A globális partnerség vizsgálata azt találta, hogy ezekben az országokban a megtermelt energia 82 százaléka még mindig a szén-, olaj- és gáziparból származik. Ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben nagyjából 50 százalékkal nőtt ezen iparágak állami támogatása ezekben az országokban, miközben a szél-, a nap- és egyéb megújuló energiák mind olcsóbbak nála.

A G20-ak 2016-ban 147 milliárd dollárnyi támogatást juttattak az iparágakhoz, annak ellenére, hogy egy évtizeddel ezelőtt ígéretet tettek arra, hogy környezetkímélőbb alternatívákra cserélik őket.

A kormányok ígéreteit egyelőre nem követték tettek, így a jelentés szerint most egyenes az út az iparosodás előtti állapothoz képest 3,2 Celsius fokos globális hőmérséklet-emelkedésig, ami több mint kétszerese a párizsi klímaegyezménybe foglalt alacsonyabb, 1,5 Celsius fokos küszöbnek. Ez az a küszöb, ami a klímakutatók szerint az utolsó esélyt jelenti arra, hogy megmentsük a korallzátonyokat, a sarkvidéki jeget, és végső soron a még szélsőségesebb időjárás és az emelkedő tengerszint megelőzésésvel magát az emberiséget.

A kutatás azt találta, hogy szétbontva a G20-ak közül jelen állás szerint egyedül India fogja tartani a párizsi egyezmény megengedőbb, 2 Celsius fokos határértékét (a plusz fél fokos emelkedés már önmagában súlyos következményekkel járhat), míg a legvétkesebb országok, Oroszország, Szaúd-Arábia és a Törökország úton vannak a 4 Celsius fokos melegedés felé.

Kína, a világ jelenlegi legnagyobb károsanyag-kibocsátója az elmúlt évekre csökkentette ugyan a szénfüggését, és stabilizálta az emisszióját, de a pozitív trendnek tavaly vége szakadt, amikor ismét följebb szöktek az értékek.

Indonézia és Argentína megígérte ugyan, hogy leállítja az erdőirtásokat, de semmi jele nincs annak, hogy ez valóban megtörtént volna. Brazíliában pedig az elmúlt évek kedvezőbb, erdővédőbb időszaka után ismét felberregtek a motoros fűrészek, ráadásul a klímaváltozásra fittyet hányó új elnök, Jair Bolsonaro alatt hamarosan még tragikusabbra fordulhat a helyzet. Pedig már tavaly is másodpercenként egy futballpályányi erdő pusztult el a világon.

Nagy-Britannia néhány évvel ezelőtt gyorsan mozdult, és 2012 és 2015 között 7,7 százalékkal csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, de a jelentés szerint a csökkenés megakadhat, mert a kormány eltörölte a saját megújuló energiát előállító épületek, az energiahatékonyság és a nulla széndioxid-kibocsátású otthonok támogatását.

A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a G20 országokban működő lobbi, mely a politikai döntéshozókat a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának bővítésére kapacitálja, aláássa a klímaváltozás-ellenes erőfeszítéseket.

"A fosszilis tüzelőanyag-ipar óriási harcot folytat az olcsó megújulók ellen. A régi gazdaság jól szervezett, és óriási lobbinyomás alá helyezte a kormányokat, hogy az adófizetők pénzét a régi világ támogatására fordítsa."

- mondta Jan Burck, a tanulmány egyik szerzője.

Ez a lobbitevékenység várhatóan csak nőni fog a közeljövőben, miután a kormányok újabb feladata lett, hogy a szállítmányozó és a mezőgazdasági szektorra is terjesszék ki az emisszió-csökkentő lépéseket.

A jelentés szerint a G20-országok károsanyag-kibocsátásának két éven belül el kell kezdenie csökkenni, 2030-ig pedig meg kell feleződnie, ha el akarjuk kerülni a 1,5 Celsius fokot meghaladó globális hőmérséklet-emelkedést. Eddig ehhez egyetlen ország sincs sínen a csoportosulásból.

Az ENSZ decemberben esedékes, Katowicébe szervezett klímacsúcsán elindul egy kétéves folyamat, mely végén a kormányoknak teljesíteniük kellene azokat az ígéreteket, melyeket az emissziócsökkentés ügyében tettek.

(Guardian)