Csak átmenetinek bizonyult a hazai készpénzállomány decemberről januárra történő csökkenése. Februárban ugyanis ismét nőtt a forgalomban lévő cash, ráadásul nem is kevéssel, csaknem 250 milliárd forinttal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A bővülés eredményeként pedig az összállomány soha nem látott mértéket ért el, ráadásul 2022 második havának végére egy fontos lélektani szinthez érkezett: megközelítette a 8 ezer milliárd forintot.
Ez tízszer nagyobb az 1998-as értéknél, ami az azóta elszenvedett infláció ismeretében első ránézésre még nem is tekinthető annyira durvának. Az már figyelemreméltóbb, hogy míg 2015-öt megelőzően 7-8 év kellett a hazai készpénzállomány duplázódásához, addig ezúttal ehhez hajszállal több mint hat esztendő is elég volt.
A növekedési dinamika fokozódásához alapvetően a 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel járult hozzá. Ezek hatására ugyanis a magyar háztartások egy-egy alkalommal a 2013 előtti esztendőkhöz képest jelentősen nagyobb összegű készpénzt vesznek fel annak érdekében, hogy csökkentsék a banki költségeiket. Miközben nem kevesen vannak, akiket az éveken át rendkívül alacsony, nullához közelítő kamatok arra vittek, hogy ne bankbetétbe tegyék a pénzüket, hanem otthon tartsák, „párnacihában vagy a befőttesüvegben”.
Éppen az az érdekes a legfrissebb, februári adatokban, hogy az MNB az infláció elleni törekvéseinek jegyében tavaly júniusban kamatemelési ciklusba kezdett – mely során 0,6 százalékról az alapkamat 3,4, míg az egyhetes betéti kamat 5,85 százalékra ment fel –, mégis nagyot lódult a készpénzállomány.
Igaz, a kereskedelmi bankok nem olyan mértékben érvényesítették a kamatemeléseiket, mint ahogyan azt a jegybank szerette volna – derült ki Virág Barnabás, monetáris politikáért felelős MNB-alelnök február közepén megfogalmazott kritikájából.
Kétségtelen, hogy a legfrissebb jegybanki adatok alapján a háztartások 2022 januárjában átlagban 1,97 százalékos kamatra helyezhettek el betét a kereskedelmi banknál, szemben az egy évvel korábbi 0,28 százalékkal. Amelyek az irányadónak tekinthető egyhetes betétek januári, 4,3 százalékos mértékéhez képest valóban alacsonyaknak tűnnek, ám arányaiban nem maradnak el jobban, mint egy éve, amikor még 0,9 százalék volt a jegybanki irányadó ráta.
A közel 8 ezer milliárd forintos február végi készpénzállomány akkor is jelentős, ha annak csak a kisebbik része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobbik egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki. Márpedig az MNB adatai szerint a magyar háztartások készpénzben tartott vagyona 2021 végén meghaladta a 6400 milliárd forintot.
Az abszolút mennyiségi értéknél azonban lényegesebb, hogy a készpénzállomány a GDP hány százalékát teszi ki. Nos, e téren sem fényes a helyzet. Azon 35 európai ország közül, amelyről ilyen adat rendelkezésre állt, Magyarország 2019 végén a mezőny végefelé helyezkedett el, mindössze hét országnak volt magasabb e rátája, közülük öt tagja az EU-nak. (2019 véginél frissebb adatok nem elérhetők, de a tendenciák az utóbbi két évben aligha változtattak számottevően az arányokon és a rangsorokon).
Pedig az azonnali fizetési rendszer két évvel ezelőtti, 2020 márciusi bevezetésétől azt várták, hogy annak hatására majd jobban visszaszorulnak a készpénzes tranzakciók. A Magyar Bankszövetségnek – a gazdaság „kifehérítésének” szándékával is – a készpénzhasználat csökkentését szorgalmazó, még 2019 novemberében megfogalmazott nyolc javaslatai közül pedig csak egyet tett magáénak az Orbán-kormány. Azt, amely értelmében az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes (kártyás vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetési lehetőséget. Igaz, ezen előírás megszegésének nincs jogszabályi szankciója, nem csoda, hogy – e sorok írójának tapasztalatai szerint is – számos kereskedő még most, több mint egy évvel bevezetése után sem alkalmazza a már nem is olyan új előírást.
A nagyobb áttöréssel kecsegtető másik két bankszövetségi javaslat, a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel eltörlése egyelőre süket fülekre talált a kormányzatnál. Pedig a Bankszövetség 2019 novemberi számításai szerint a javaslatai – vagyis nemcsak a már említett három, hanem további öt – elfogadása esetén összességében a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Más kérdés, hogy ez is csak kevesebb mint egytizednyit faraghatna le a 2022 február végi készpénzállományból.
