Nem tervez jelentős változtatást a Beszerzési Menedzser Index (BMI) számításának módszertanában a Magyar Logisztikai-, Beszerzési- és Készletezési Társaság (MLBKT). Annak ellenére sem, hogy áprilisra nagyarányú bővülést jelzett előre az indexük, ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mégis óriási recessziót mutatott ki – derül ki a társaság lapunknak adott válaszában.
Az MLBKT közlése szerint áprilisra ugyanis a BMI értéke 61,9 pont lett, vagyis a feldolgozóipar jelentős fellendülését vetítette előre. Az érték magasabb lett, mint a hosszútávú e havi átlag (52,6) és az előző három év e havi értékeinek átlagát is meghaladta (52,2).
Ezzel szemben a KSH arról tájékoztatott, hogy áprilisra az ipari termelés volumene 8,3 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás egy hónap alatt, 2023 márciusához mérten 2,5 százalékkal csökkent.
Az üvöltő ellentmondás természetesen az elemzőknek is szemet szúrt. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy fogalmazott,
„a Beszerzési Menedzser Index által mutatott pozitív ipari kép hosszú hónapok óta a közelében sincs a valóságnak”,
illetve
„semmiképpen sem nevezhető reprezentatívnak vagy irányadónak sem a BMI értéke, sem pedig annak mozgása”.
Virovácz szerint a mérés során erősen felülreprezentáltak az exportorientált nagyvállalatok.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy fogalmazott,
„a várt konszolidációval szemben tehát a teljesítmény tovább esett a második negyedév kezdetén, ami komoly ellentmondásban van a hazai BMI indexek viszonylag kedvező alakulásával”.
A BMI alakulása:
Az ipari termelés alakulása:
Az elemzői vélemények miatt megkerestük az MLBKT-t, kíváncsiak voltunk arra, tervezik-e, hogy jelentősen átalakítják a BMI meghatározásának módszertanát, hogy az megbízhatóbban jelezze előre a várható folyamatokat. Válaszában Kőhegyi Anita, az MLBKT ügyvezetője elismerte,
„az eltéréssel kapcsolatos aggályok valósak”,
és azok őket is elgondolkodtatták. Ám – fűzte hozzá az ügyvezető – a BMI-t készítő munkatársak tájékoztatása szerint az eltérések módszertani oldalról nem magyarázhatók. Ígéretet tett arra, a jövőben részletes elemzésnek fogják alávetni a BMI tartalmának viszonyát az egyéb elemzésekhez.
A BMI-t készítők által adott válaszban a társaság lapunkkal közölte, az indexet ők 1995 óta publikálják, aminek módszertanát az amerikai Institute for Supply Management (ISM) dolgozta ki. Az MLBKT is az ISM által közölt és fenntartott módszertani követelményeket követi.
Metodikájuk szerint telefonon és e-mailen keresik meg több mint 100 hazai feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetőjét. A megkeresések telefonos és e-mailes kapcsolattartás útján történnek. A havi megkérdezések egy nagyobb mintaszámú vállalati keret alapján történnek, amelyből a társaság tájékoztatása szerint a havi felmérések során száznál nagyobb válaszadói számot érnek el. Mint írják, a válaszadók között vannak állandó válaszadók és új kitöltők is. A keretet – és ezáltal a mintákat is – folyamatosan frissítik.
Az MLBKT szerint a reprezentativitás megfelel az ISM-módszertannak és a nemzetközileg alkalmazott indexeknek és azok gyakorlatának is.
„Mintánk a hazai feldolgozóipari ágazatok GDP-hozzájárulása szerint reprezentatív, mely összérték 2022-ben a KSH adatai szerint a teljes magyar GDP 29,3 százalékát adta”
– emelte ki levelében a társaság. Hozzátették, a meghatározott vállalati listát és az ágazatok reprezentáltságát folyamatosan felülvizsgálják, annak érdekében, hogy a vállalatméretre is tekintettel legyen a minta: nagyvállalatok és kkv-k egyaránt részét képezik a mintának.
Az MLBKT azt is elárulta, hogy áprilisra a feldolgozóipari mintaelemszámok 30-30 százalékát a gépipar, valamint az élelmiszer- és dohányipar adta, 14-14 százalékot képviselt a fa-, papír- és nyomdaipar, valamint a kohászat és fémfeldolgozás, 6 százalék volt a nem fém ásványi termékek feldolgozására szakosodott feldolgozóipar, 4 százalék a textil-, ruha- és bőripar, 2 százalék pedig a vegyipar aránya.
A BMI módszertani számításához a logisztikai ernyőszervezet hozzáfűzte, az egy öttényezős mutatószám, melyben az egyes tényezők különböző súllyal esnek latba. Eszerint:
- az új rendelések számát 0,3,
- a termelési mennyiséget 0,25,
- a foglalkoztatást 0,2,
- a szállítás átfutási idejét 0,15,
- a vásárolt készletek mennyiségét 0,1
súllyal veszik figyelembe, a vállalatok által adott válaszok pedig az előző hónaphoz viszonyított változást jelzik. Az index kiszámítása a válaszok százalékos megoszlásán alapul: a pozitív (nőtt) válaszok százalékos arányához hozzáadják a változatlan válaszok felét.
Az így kapott index 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, ez alatti értéke pedig a recesszió irányába való elmozdulásra utal
– avatott be a kulisszatitkokba az MLBKT.
A szervezet hozzátette, nyitottak arra, hogy az elemzők által felhasznált adatokból, mintákból is információt szerezzenek, amennyiben adekvát adatokat is közzétesznek. Ám úgy vélik, a vélemény megfogalmazása általános, nem pontos véleményt tükröz.
Mfor-kommentár
Az elemzői vélemények és az MLBKT által alkalmazott metodika közti konfliktusban nem tisztünk állást foglalni, és nem is kívánunk ilyet tenni. Az azonban tény, hogy az ISM-módszertan alapján tett előrejelzés és a KSH által közzétett statisztikai tény között szignifikáns az eltérés, aminek okát a BMI hitelességének megőrzése érdekében muszáj lesz kivizsgálniuk és orvosolniuk.
