Az egyre csak súlyosbodó munkaerőhiányt a kormány részben a rendelkezésre álló munkaerőtartalék segítségével szeretné megoldani. Ide tartoznak a közfoglalkoztatottak, a kismamák és a nyugdíjasok is. Utóbbiak foglalkoztatásának elősegítésére több intézkedést is hozott, ám úgy tűnik, hogy az igazi nagy áttörés még várat magára a statisztikában. Friss változásként januártól lépett hatályba a nyugdíj mellett dolgozók keresetének járulékmentessége, a bérből már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük a dolgozó időseknek. Ennek hatása még nem mutatkozik meg a statisztikában, kérdés, hogy az év hátralévő részében megtörténik-e az áttörés.
A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévre vonatkozó adatai egyelőre némi csalódást okozhatnak a kormánynak. Igaz, hogy a 15-74 évesek foglalkoztatása csúcson van, sőt a 20-64 éves korosztályban is sikerült elérni az Europa2020 stratégiában célként kitűzött 75 százalékos foglalkoztatási rátát, de az idősebbek fogalkoztatását écélzó intézkedések még nem értek be. A 65-74 év közötti népesség körében ugyanis a dolgozók száma érdemben nem változott, sőt a január-márciusi háromhavi átlagban az előző, december-februári időszakhoz viszonyítva némileg még csökkent is, ezzel kisebb mélypontra juttatva az adatot. A mostani év ráadásul eltérést is mutat a korábbiakhoz képest, az év ezen időszakában ugyanis sokkal inkább a létszám stagnálása figyelhető meg, mint az érdemi pozitív vagy negatív irányú változás.
A friss adat szerint 67 ezren dolgoztak január-március között, ami igaz, hogy 14 ezerrel több dolgozót jelent az előző évihez képest, de ennek okát nem az év eleji jogszabályváltozásokban kell keresni, a létszám igazából az előző év folyamán emelkedett. Az idei havi közlések alapján úgy tűnik, jelenleg ennyi - 14 ezer - a maximum létszám, mi bevonható a munkaerőpiacra.
A leglátványosabb növekedés az idősek körében ugyanis tavaly június-augusztusban volt: akkor hirtelen 5300 nyugdíjas állt vissza a munka világába egyetlen hónap alatt. Hasonló mértékű növekedésre azonban azóta sem volt példa. Ráadásul a folyamatok is a kormányzati szándékkal ellentétes változásokra utalnak.
Ugyan növekszik a 65-74 éves népesség a statisztika szerint, az újonnan a korcsoportba lépők láthatóan nem kívánnak tovább a munkaerőpiacon aktívan jelen lenni és az inaktívak táborát gyarapítják. A nyugdíjas inkatív népesség létszáma ugyanis történelmi csúcsra ugrott, 1,011 millióan vannak, ami havi szinten 3100 fős, éves viszonylatban pedig 11,9 ezres növekedést jelent.
Mindeközben a korcsoport népessége 1,079 milliós. Ők elméletileg jelenthetnék a tartalék egy részét - egészségi állapottól függően -, de a munkavállalásuk elősegítésére irányuló kormányzati intézkedések nem jelenten kellő motivációt az idősek számára.
Egy negyedév adatai alapján hosszú távú következtetést nem kívánunk levonni, de egyelőre a statisztika nem igazolja vissza a kormányzati erőfeszítések hasznosságát.
