A koronavírus-járvány egyszerre okoz keresleti és kínálati sokkot több termék és szolgáltatás piacán – prognosztizálja a Takarékbank Agrár Elemzési Központ. A légi közlekedés és a turizmus már drasztikusan érintett, de nem maradnak ki a szintén globálissá vált élelmiszer-ellátási láncok sem, még ha náluk a sokk mértéke várhatóan kisebb is lesz.
Persze aki az utóbbi hetekben megtapasztalta itthon vagy a világ más pontján a tartós és száraz élelmiszerek felvásárlását, az alapélelmiszerek kapcsán némely bolt üres polcait és a pánikvételeket, az másként gondolhatja. Az elektronikai termékeknél ugyanis nem kígyóztak sorok. Ám a valóság az, hogy az élelmiszergyártók és -kereskedők pár nap alatt leküzdötték az átmeneti készlethiányt.
A pánikjellegű, átmeneti többletkereslet is sokként értelmezhető és két egyértelmű hatása várható még az idén. A kiskereskedelmi forgalom az alapélelmiszerek esetében az első negyedévben várhatóan kiugróan magas lesz, de a második negyedévből hiányozni fog az előrehozott vásárlás. A második biztos hatás az élelmiszer pazarlás/veszteség átmeneti növekedését jelenti majd, ugyanis a megszokottnál nagyobb tartósélelmiszer-készletek tárolására nem minden háztartásban van szakszerű lehetőség.
A keresleti sokk második, tartósabb hatása általában a fogyasztói magatartást érinti majd. A várható rendkívüli helyzetre készülve ugyanis a háztartások pénzügyileg is tartalékolnak és visszafogják a fogyasztásukat a nyugati országokban, ami a prémium élelmiszerek előállítóinak piaci lehetőségeit is korlátozza majd. Kína esetében a gazdasági sokk hatására nemcsak az ottani fogyasztók vásárlási kedve lankadhat, hanem várhatóan a költőpénzeik is csökkenhetnek, hiszen a gazdaságban zsugorodnak a jövedelmek.
A kínálati sokk kevésbé elméleti, fogyasztói magatartási kérdés, inkább az áruk és szolgáltatások fizikai mozgásával, a gyártás és kézbesítés logisztikai kihívásaival függ össze. Kínában a vírus visszaszorítása érdekében bevezetett karanténintézkedések és korlátozások súlyosan érintették a közúti áruszállítást is, amely végső soron ahhoz vezetett, hogy a hűtőkonténerekben lévő import sertést már nem tudták megfelelő időben és mennyiségben a fogyasztókhoz eljuttatni. A tengeri szállítás is akadozott, a tengerészek élete is nehézzé vált, mert kevés kikötő és ország kockáztatta meg, hogy a legénységváltás náluk legyen, emiatt növekedtek a szállítás költségei. Kínában a vírus megfékezésére tett intézkedések mellékhatásaként sok állattartó telep is lezárt körzetbe került, nem volt, aki takarmánnyal ellássa az állatokat, így egy részüket kényszervágni kellett.
A nemzetközi szállítmányozás korlátozása igen komolyan érintheti a hazai agrártermelést is, mivel a növényvédőszerek, műtrágyák és az állatgyógyászati anyagok komoly hányada Kínából érkezik hazánkba is. Konkrét példa erre a glifozát hatóanyagú gyomirtók köre, amelyek több mint kétharmadát kínai generikus gyártók állítják elő a világon. Az agrárium egyes szereplői már itthon is érzékelik, hogy a megrendelt árut nem biztos, hogy azonnal és teljes értékben átveszik a vevőik, miközben a termeléshez szükséges inputok ellátása sem zökkenőmentes. A megtorpanás oka, hogy megnőtt a bizonytalanság, egy esetleges árcsökkenés valószínűsége a mezőgazdasági árukat illetően is.
Jó hír, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint normalizálódik a helyzet Kínában. Az objektíven mért közúti forgalom, pontosabban az időbeli torlódások, forgalmi dugók mértéke a városokban hihetően mutatja a gazdasági aktivitást. Eszerint a nagyobb kínai városokban visszatérnek a hétköznapok a megszokott kerékvágásba, de hétvégente még mindenki otthon marad, mert feltehetően kötelezően vagy önkéntesen kerülik a rendezvényeket, szórakoztató eseményeket. Még egy olyan jól kontrollált közegben is, mint Kína, nagy a kockázata egy újra fertőződésnek, a déli féltekén pedig most van ősz, így a hidegebb időszakkal együtt a vírus ott is jobban terjedhet. Ez sajnos azt is jelentheti, hogy valószínűleg a nyárral csak átmenetileg csökkenhet az északi féltekén a vírus nyomása, a következő hideg időszak bekövetkeztéig, kivéve, ha sikerül közben hatékony oltást találni.
Amint lehet, a Takarékbank agrár elemzői a koronavírus-járvány ár és mennyiségi hatásait is igyekeznek megbecsülni az agrártermékek piacán, de még kevés információ áll rendelkezésre – közölték lapunk érdeklődésére. Fokozottan figyelik mind a nyugati, mind pedig a keleti fogyasztási adatokat. Mivel az egy főre jutó fogyasztási kiadásban Kína még messze elmarad a nyugati országoktól, az élelmiszerfogyasztás-célú költésben is több mint három új kínai vásárló kell egy nyugati országbéli fogyasztó pótlására. Így, ha csökken a nyugati fogyasztási kedv, az is drasztikus keresleti hatással jár, amit a feltörekvő országok növekedése, fogyasztása nem tud ellensúlyozni.
Az újonnan kialakuló, végső keresleti szintekhez alkalmazkodnak majd az árak, azt követően pedig a mennyiségek is. A nemrég megjelent Agrárláz 2020 című kiadványban az elemzők elsősorban a Kínában lévő sertéshúshiányt emelték ki, mint árfelhajtó, keresleti sokkot, és a legfrissebb piaci adatok alapján ár előrejelzéseik pontosabbnak bizonyultak az átlagos piaci várakozásoknál.
