2023-ban a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 55 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – a legmagasabb számot Hollandiában (83 százalék) és Finnországban (82 százalék) jelentettek. Magyarországon ebben a korosztályban 58,9 százalék rendelkezik alap digitális készségekkel, ami meghaladja az európai átlagot - áll az Eurostat legfrissebb felmérésében.
Először fordul elő, hogy Magyarországon európai átlagot meghaladó számot mértek. 2021-ben még 49, míg 2022-ben 49,1 százalék rendelkezett alap digitális készségekkel az érintett korosztályban.
Hogy melyek a digitális készségek? A digitális írástudás öt digitális kompetenciaterületet és összesen 21 digitális kompetenciát határoz meg. A digitális kompetencia területek közé tartozik az információs és adatműveltség, a kommunikáció és együttműködés, a digitális tartalomkészítés, a biztonság és a problémamegoldás.
A digitális írástudást a digitális készségek mutatója méri, amely az egyének által az interneten az adott területeken végzett tevékenységeken alapuló összetett mutató. Ezek alapján 2021-től a készségeket a következő kategóriákba sorolják: nincs készség, korlátozott készségek, szűk készség, alacsony képzettség, alapkészségek és alapkészség felettiek.
A legújabb kutatások szerint pedig a következő tíz évben tízből kilenc munkahely betöltéséhez nélkülözhetetlenek lesznek az ilyen típusú kompetenciák.
2023-ban Európai Unió-szerte továbbra is jelentős különbségeket mértek a romániai 28 százaléktól a magyar 58,9 százalékon át a holland 83 százalékig, Az eredményekben óriási szerepe van az oktatásnak, amely jelentősen befolyásolja az egyének digitális készségeinek szintjét. Ebből a szempontból a statisztika szerint tavaly többek között megelőztük Litvániát, Olaszországot, Szlovéniát és Németországot.
Az alapvető digitális készségek terén a magasan képzett egyének (80 százalék) és a formális iskolai végzettséggel nem rendelkezők (34 százalék) között az EU-ban 46 százalékpontos különbség volt. A legnagyobb eltéréseket Portugáliában (66 százalékpont), Görögországban (63 százalékpont) és Máltán (59 százalékpont) jegyezték fel. Ezzel szemben Észtországban (12 százalékpont), Finnországban (14 százalékpont) és Litvániában (22 százalékpont) volt a legkisebb eltérés.
Idősebb korosztály: alacsonyabb digitális készségek
Mind a férfiak, mind a nők körében alacsonyabb digitális készségeket regisztráltak az idősebb korcsoportokban. Például a 65-74 évesek körében a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkező férfiak aránya több mint a felére csökkent a 25-34 évesekhez képest (69 százalék, szemben a 34 százalékkal).
A különböző korcsoportokba tartozó nők között még szembetűnőbb volt a kontraszt: a 25-34 éves hölgyek 71 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, míg a 65-74 évesek mindössze 25 százaléka.
A 16-24, 25-34 és 35-44 éves korcsoportban több nő rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel, mint férfi társaik. A 45 év felettiek körében fordított a helyzet, a férfiaknál magasabb volt az arány – az idősebb korcsoportokban nőtt a nemek közötti különbség.
DESI-felmérés: van még mit javítanunk
A digitális készségeket mérő mutató azonban nem azonos az uniós országok digitális felkészültségét vizsgáló Digital Economy and Society Index-szel (DESI), amelyben 2022-ben hazánk nagy lemaradást mutat a vállalkozások digitális felkészültségét mérő „Digitális technológiák integráltsága” dimenzióban.
A 2022-es eredmények alapján ebben a dimenzióban hazánk csak a 25. helyet foglalta el.
A DESI-felmérés szerint továbbra is rendkívül alacsony a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k, a nagy adathalmazokat feldolgozó, a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevő vagy mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalkozások aránya.
