<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Hosszú cikkben foglalkozik Orbán Viktorral és kormányával a CNN. A magyar olvasónak nincs sok újdonság a felidézett sztorik között, de mindenképp figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok és a világ egyik legismertebb hírcsatornája ekkora terjedelmet szentel a magyar belpolitikai történéseknek.

Leginkább az a vonal érdekli a CNN-t a magyar belpolitikából, aminek az USA külpolitikájához is van köze: a Fudan egyetem ügye. Felidézik: a magyar miniszterelnök "populista kormánya" egy neves sanghaji egyetem kampuszát hozná Budapestre a magyar adófizetők pénzéből. Az ellenzék közösen tiltakozik a terv ellen, és összefogva próbálják legyőzni a kormánypártot a jövő évi választásokon - tudhatják meg az amerikai olvasók a cikkből. 

Emlékeztetnek az elmúlt évek tüntetéseire, amelyeket a demokratikus szabadságjogok elleni támadások miatt szerveztek Magyarországon; a CNN szerint Orbán Viktor, "a keresztény értékek önjelölt európai védelmezője korlátozta az állampolgári szabadságjogokat a bevándorlók és az LMBTQ-kisebbségek  jogaitól a média szabadságáig, valamint az igazságügyi és akadémiai függetlenségig." Ezek a tüntetések azonban egyáltalán nem rengették meg Orbán Viktor politikai helyzetét, a Fidesz jelentős győzelmeket aratott a választásokon, Budapesten kívül nem akadt komoly kihívója sem. A lap szerint azonban a Fudan egyetem ügye most új helyzetet teremt.

A Fudan Egyetem és a kormány ellen tüntetők az Andrássy úton (fotó: MTI) A Fudan Egyetem és a kormány ellen tüntetők az Andrássy úton (fotó: MTI)

Orbán ugyanis komoly politikai tőkét kovácsolt abból, hogy a "hagyományos" magyar értékeket hirdette. Míg korábban a szuverenitás legnagyobb védelmezőjének szerepét öltötte magára (az Egyesült Államoktól, Brüsszeltől, Berlintől való függetlenségét), most tágra nyitja az ajtót a kínai érdekek előtt - ezt pedig nehéz megmagyarázni a választópolgároknak, nyilatkozta a CNN-nek Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. A Kínáról alkotott kép nem túl kedvező Közép-Kelet-Európában, ezt pedig könnyen kiaknázhatja az ellenzék - véli a szakértő.

A cikk ismerteti a Fudannal kapcsolatos magyar ellenérzéseket is: a projekt nagyobb összeget emészthetne fel, mint a teljes magyarországi felsőoktatásra szánt keret. Mindezt az információk szerint egy kínai banktól felvett hitelből fedeznék a magyar adófizetők. A CNN-nek ezzel kapcsolatban nem válaszolt a Fudan. A magyar kormány hosszú állásfoglalást küldött a témában a lapnak, de ők sem kommentálták a projekt feltételezett költségeit. A költségek mellett sokan az akadémiai szabadság csorbulásától is félnek az egyetem és a Kínai Kommunista Párt szoros kapcsolata miatt és attól is, hogy ha az egyetem megépül, a gazdag kínai diákok elvehetik a megfizethető lakhatási lehetőségeket a fővárosba tanulni érkező magyar diákok elől.

A cikk emellett bemutatja az ellenzéki pártok közös fellépését a 2022-es választásokon és a kínaiak magyarországi térnyerését a "keleti nyitás" ideájának köszönhetően - itt olvasható teljes terjedelmében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.