Egy tavaly augusztusban a kormany.hu-ra véletlenül kikerült dokumentum szerint, melyet a közfoglalkoztatással összefüggő rendeletek módosítására irányuló rendelettervezethez csatoltak, a Belügyminisztérium 2019-ben sem nyúlna a közmunkás bérekhez. Ezzel kapcsolatban nem is gondolták meg magukat egy frissen közzétett tájékoztató szerint.
A tárca közfoglalkoztatási oldalán közzétette a Mi mennyi 2019-ben? tájékoztatóját, mely szerint a 8 órás közfoglalkoztatotti bér változatlanul bruttó 81 530 forint lesz idén (nettó 54 217 forint), a szakképzett közmunkás bér pedig bruttó 106 555 forint (nettó 70 859).
Ez azt jelenti, hogy immár harmadik éve változatlanul nettó 54 217 forintot vihetnek haza azok, akik az állami foglalkoztatási programban dolgoznak. A közmunkásbér 0 százalékos növekedésével párhuzamosan ugyanezen időszak alatt a nettó minimálbér 16,8 százalékkal nőtt, a kumulált infláció pedig meghaladja az 5,5 százalékot is. Utóbbi azt jelenti, hogy a közmunkások keresete reálszinten veszített értékéből.
A számok alakulása azonban összhangban van a kormányzat szándékával. A fokozódó munkaerőhiány miatt egyrészt szűkíteni kezdték a közfoglalkoztatási programokat annak érdekében, hogy aki végzettségéből és szaktudásából fakadóan el tudna helyezkedni, az inkább az elsődleges piacon találja meg a helyét. Másrészt a közmunkás bér befagyasztásával az álláskeresésben kevésbé aktív és motivált közmunkásokat ösztönözné az elsődleges piaci részvételre. A közmunkában elérhető fizetés és a kötelezően adandó legkisebb fizetés között ugyanis egyre nagyobbra nyílik az olló.
Míg 2011-ben még a nettó minimálbér 77,6 százalékát vihették haza a közfoglalkoztatottak, mára ez már csak 54,7 százalék, vagyis lassan a piacon elérhető legkisebb bér felét kaphatják kézhez a közmunkások.
Noha ez ösztönző elemként jelenik meg a rendszerben, valójában a munkaerőpiac kétarcúsága miatt az ország egyes megyéiben semmi mást nem eredményezhet csak romló életszínvonalat. Miközben a nyugati országrészekben lassan szabad munkaerőt is nehéz találni, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben szinte nincs is más lehetőség, mint a közfoglalkoztatás. Így ezeken a részeken már eleve problémás a programok szűkítése is, a fizetések befagyasztása pedig az életszínvonalat csökkenti. Itt tehát az anyagi motiválóeszközök rendszerbe történő beépítése a munkaerő-kereslet jellege miatt nem tudja betölteni eredeti funkcióját.
