A jövő évi költségvetésben tovább szűkítette a kormány a közfoglalkoztatásra fordítható előirányzatot, így mindössze 180 milliárd forint jut majd a Start-munkaprogramokra.
"A 2019. évi előirányzat a jelenlegi közfoglalkoztatási bérekkel számolva - amelynek emelésére az előterjesztő nem tesz javaslatot - közel 123 ezer álláskereső közfoglalkoztatását tenné lehetővé" - olvasható a kormány.hu-ra feltöltött, közfoglalkoztatással összefüggő rendeletek módosítására irányuló rendelettervezet mellékletében.
A Belügyminisztérium, mint előterjesztő tehát jövőre is befagyasztaná a közmunkás béreket, melyek így már 2017 óta változatlanok maradnának. Az idei évig egyáltalán nem volt példa arra, hogy a kormány változatlanul hagyta volna a közmunkás béreket. Most azonban úgy vélik, a befagyasztott bérek is egyfajta ösztönzőként hathatnak a közmunkásokra, akik így - látva a piacon elérhető egyre magasabb minimálbért és fizetéseket - nagyobb késztetést érezhetnek az elsődleges piacon történő elhelyezkedésre. A probléma azonban nem ennyire egyszerű, hiszen az ország keleti megyéiben alig van más munkalehetőség, mint a közfoglalkoztatás, így ott inkább új munkahelyek létesítésével lehetne csökkenteni a közfoglalkoztatás súlyát.
A jelenlegi elképzelések szerint a közmunkás bér szakképzetlen dolgozók esetében maradna bruttó 81,5 ezer forint (nettó: 54,2 ezer), a szakképzett foglalkoztatottak esetében pedig bruttó 106,5 ezer, ami nettó 70,8 ezret jelent. Bár a jövő évi minimálbér-emelésekről egyelőre nincsenek információk, azzal kapcsolatban majd csak ősszel kezdődhetnek el a tárgyalások a kormány, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek között, mi a becslés kedvéért egy óvatos 5 százalékos emelést feltételeztünk. Ebben az esetben már 42 ezer forintos differencia lesz a minimálbér és a legkisebb közfoglalkoztatotti bér között, miközben 2017-ben (ekkor emelték utoljára a közmunkás bért) még "csak" 30 ezres volt a különbség.
Arányaiban vizsgálva, 2011-től kedve a mai napig a nettó minimálbér 51 százalékos emelkedése mellett a közmunkás bér mindössze 15 százalékkal lett magasabb. Ezzel szemben az árak kumuláltan 20,5 százalékkal emelkedtek, vagyis reálszinten a közmunkások fizetése sokat veszített értékéből.
Mégis lesz, aki többet kereshet
A benyújtott előterjesztés szerint a kormány úgy hagyhatja változatlanul a béreket, hogy közben mégis lesz, aki többet kereshet. Ennek egész egyszerűen az a feltétele, hogy a közfoglalkoztatott szakképesítést szerezzen. Ezen a téren könnyítene a kormány a végzettségi korlátok feloldásával.
"Ezáltal a közfoglalkoztatott munkavállaló részére a garantált (szerk.: magasabb) bér abban az esetben is megadható lenne, ha az egyén nem rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, de az állam által elismert szakképesítést (OKJ) megszerezte, függetlenül attól, hogy azt iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívül szerezte" - olvasható az indoklásban.
Továbbá ez egy újabb motivációt jelenthet az érintetteknek, hogy szerezzenek egy állam által elismert szakképesítést. Ezzel ugyanis amellett, hogy magasabb bért kaphatnak, a piacon is nagyobb eséllyel indulhatnak álláskeresőként.
