„Azt hiszem, ez volt az utolsó csepp a pohárban. Elég volt. Hiába vagyok 53 éves, s hittem azt, hogy innen megyek nyugdíjba, hátat fordítok az egészségügynek” – meséli a Covid három hullámát végig küzdő, vidéki egészségügyben dolgozó Nóra (nevezzük őt így, miután nem akarta felfedni a kilétét).
Tavaly ő, és a férje is megfertőződött koronavírussal, a párja elég komoly csatát vívott a betegséggel. Arra viszont jó volt a fertőzés, hogy hihetetlen magas ellenanyagot termeljen a szervezetük, amelyet két havonta rendszeresen ellenőriztetnek azóta is, és az még mindig hihetetlenül magas.
„Az immunrendszerünk nagyszerűen működik, viszont látom az oltottakat, akik kórházba kerülnek. Nem a Covid miatt, hanem a trombózisuk, tüdőembóliájuk, stroke-juk következtében. Van, aki a begyulladt nyirokcsomói miatt kerül be, másnak az autoimmunbetegségét lobbantotta be az oltás. Nem vagyok oltásellenes, de a mindenáron való oltást nem támogatom” – jelenti ki a többgyermekes édesanya.
Úgy gondolja, amikor az oltást kötelezővé tették az egészségügyi dolgozók számára, senki nem gondolt a természetes úton szerzett védelemmel rendelkezőkre. Azokra, akik a fertőzés következtében szereztek sejtes immunitást, s pont emiatt nem szeretnének oltóanyagot a szervezetükben tudni. Szerinte meg kellett volna teremteni a lehetőségét annak, hogy antitest-szintmérés után születhessenek egyéni döntések a dolgozók oltásáról. Elmondása szerint ennek ellenére még így is sokan vannak, akik minden akaratuk ellenére mégis az oltás mellett döntöttek. Például mert alig van hátra idejük a nyugdíjig. De volt, aki zokogva ment közülük az oltásra.
„Csalódott és elcsigázott vagyok. Azt gondoltam, a szakszervezetek majd kiállnak azokért a dolgozókért, akik szeretnék megőrizni a szabad akaratukat. Azt sem gondoltam volna, hogy egyszer mutogatni fogunk egymásra, te beoltott vagy, te meg nem. Ám mégsem csak az oltás a kilépésem oka, hanem hogy elég volt a hullámokból. Vagy abból, hogy mást látok a tévében, mint ami az élet. Arról például senki nem beszél, hogy a szociális otthonokban azért voltak komoly gócpontok, mert több esetben Covidosan engedték vissza a lakókat. Vagy hogy az egész nap szkafanderben dolgozó mentősök nem tudtak inni, emiatt most van, aki az urológiára jár a rossz vesefunkciói miatt. Elég volt, inkább távozom” – mondja Nóra.
Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is támogatja. Sőt, még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint is nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók munkavégzése ne jelentsen egészségügyi kockázatot sem rájuk, sem a betegekre nézve, s indokoltnak gondolja az oltás kötelezővé tételét a számukra. Január 20-án az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos arról számolt be, hogy már 120 ezer egészségügyi dolgozót beoltottak, de a létszám még nem teljes.
„Lehetett volna differenciáltabb megoldás is”
„Korábban a szakma tíz százaléka nem kérte az oltást. Most mégis nehéz lenne számszerűsíteni az egészségügyi dolgozók aktuális átoltottságát, hiszen nemcsak a közegészségügyben, hanem a magánszolgáltatóknál, a szociális intézményekben, de még az önkormányzatoknál is dolgoznak a szféra munkavállalói. Úgy gondolom, sok függ a helyi menedzsmenttől, például a Semmelweis Egyetemen mindenki megkapta már az oltást” – feleli a határidő lejárta miatt felmerülő kérdésünkre Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője.
A szakember egyetért azzal, hogy differenciáltabb megoldást is ki lehetett volna dolgozni az egészségügyisek számára, meghagyni a választást, hogy oltással vagy teszteléssel dolgozzon-e bárki.
„Ebben a kérdésben viszont nincs kompetenciánk bármit is lépni a tiltakozókért, mert ez orvosszakmai kérdés, és mi nem orvosi szervezet vagyunk, hanem szakszervezet. De igazság szerint egyelőre nem is találtak még jobb megoldást a súlyos betegség megelőzésére, mint az oltás” – mondja a vezető.
Úgy véli, hogy az a bizonyos természetes védettség sajnos folyamatosan csökken, miközben a delta-variáns egy jóval agresszívabb koronavírus, mint a tavalyi. Szerinte az oltás egy szükségszerű dolog, amit azért is érdemes megkapniuk az egészségügyben dolgozóknak, mert így nem vonhatók felelősségre, hogy miattuk kapta el valaki a vírust. Amibe még senki nem gondolt bele, az az, hogy akár komoly kártérítési perek is a nyakukba zúdulhatnának az oltatlanság miatt.
„Tudunk róla, valóban jópáran tervezik, hogy felállnak, kérdés, hányan lesznek végül. Van, aki ezért hozza előre a nyugdíjazását. A rendelet szerint a munkáltató köteles megszüntetni a dolgozó munkaviszonyát, ha a felszólítástól számított 15 napon belül nem mutatja be az oltásról szóló igazolást vagy az arról szóló igazolást, hogy valamilyen okból nem oltható. Ha akkor sem tudja bizonyítani, azonnali felmondással megválhatnak tőle, márpedig akkor se felmondási idő, se végkielégítés nem jár. Csupán az előző havi munkabérüket kapják meg” – figyelmeztet Soós Adrianna az eljárás módjára.
Görögországban, Franciaországban és Olaszországban szintén kötelező az egészségügyi dolgozóknak az oltás, utóbbiban a tanároknak is. Szaúd-Arábiában minden állami és magánszektorbeli munkavállaló számára kötelező, míg Indonézia és Türkmenisztán minden lakosának (kivéve a gyerekek érintett részét). Libanonban az éttermekbe, kávézókba, kocsmákba és strandokra látogatóknak igazolniuk kell az oltást vagy a negatív ellenanyag-teszt eredményét. Angliában november 21-étől minden szociális intézményben dolgozónak kötelező lesz az oltás. Az Egyesült Államokban szeptember 15-éig a hadsereg minden tagjának kötelező az oltás, de sok államban már a munkáltatók is megkövetelik nemcsak a dolgozóiktól, hanem az ügyfeleiktől is a védettséget.
Természetesen az egészségügyi dolgozók átoltottsági adataira vonatkozó kérdésünkkel megkerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) is, amint megérkezik a válaszuk, frissítjük cikkünket. De a határidő kitolásából arra lehet következtetni, hogy a döntéshozók nem elégedettek az egészségügyi szektor átoltottságával, s abban bíznak, hogy a további két hét alatt még emelkedhet a beoltottak száma.
FRISSÍTÉS: az OKFŐ válasza megérkezett, levelükben azt írják, hogy
"Az egészségügyi dolgozók döntő többsége már az év elején felvette az oltást, és az oltás lehetősége folyamatosan nyitva áll a még beoltatlan egészségügyi dolgozók számára is, a negyedik hullám közeledtével saját érdekük a mielőbbi oltás, a delta vírusmutáns ugyanis rendkívül fertőző.
Az állami fenntartású egészségügyi intézményekben eddig senkinek nem mondtak fel még azért, mert még nincs beoltva, zajlanak a felmérések a még beoltatlan egészségügyi dolgozók szándékáról."
