„Május közepére leállnak az oltások, mert kifogyunk a regisztráltakból, és marad 5,5 millió magyar, aki bármikor megfertőződhet, Covid-osztályos ellátásra szorulhat és meghalhat. Az orvosi eskünk azt is tartalmazza, hogy nemcsak gyógyítani, hanem megelőzni is kötelesek vagyunk. Ha itt van a kezünkben egy megoldás, amivel megelőzhetnénk a tömeges megbetegedést és elhalálozást, miért nem használjuk ki?” – teszi fel a kérdést dr. Apostol János orvos, aki pár kollégájával együtt kampányt indított annak érdekében, hogy legyen kötelező a koronavírus elleni vakcina Magyarországon.
Pedig még egy hónapja, április elején is úgy fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, hogy „ha valamire rákényszerítenek, még akkor is, ha az jó, kritikusan állunk hozzá. Így Magyarországon nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás, de az operatív törzs azon dolgozik, hogy adhatnak-e kedvezményeket a beoltottaknak”. Azóta érvénybe is léptek a 4 millió beoltott után bejelentett engedmények, melyek mintha mégiscsak egyfajta indirekt kötelezettséget jelentenének.
Dr. Apostol János úgy véli, hogy ha kötelezővé tennék Magyarországon a koronavírus elleni védőoltást és július végére beoltanának minden felnőttet, akkor augusztus végére le lehetne szerelni a Covid-osztályokat, és az ott dolgozók visszamehetnének az eredeti munkájukhoz, végre lenne más beszédtémánk is, mint a vírus, és visszatérne a régi életünk.
„Ha a gyerekeinket beoltathatjuk a Covidnál kevésbé fertőző betegségek ellen, akkor a felnőtteket miért nem? Tudom, kényes kérdés, de itt nemcsak az egyén jogát kell nézni, hanem az oltás össztársadalmi hatását is, ami épp ezért ebben a helyzetben felülírhatja a szuverén indokokat" – véli dr. Apostol.
Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet (TASZ) jogásza a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy ő épp az ellenkezőjéről van meggyőződve: szerinte a védőoltás kötelezővé tétele jelentős beavatkozás az egyén magánszférájába és önrendelkezésébe, s ha ez megtörténne, akkor az egészségügyi törvényen alapuló pontos szabályozásra lenne szükség.
A kötelezőség mellett voksoló orvosok szerint a jóval riasztóbbnak hangzó ebolában alig több mint 12 ezer ember halt meg a világon, míg koronavírusban csak Magyarországon ezidáig 27 ezren. És akkor még a post-Covid vagy a pandémia miatt el nem látott betegeket, azaz a járulékos haláleseteket még hozzá sem számolták, ami feltehetően a többszöröse a közvetlen Covid-halálozásnak. Az orvos azt mondja, tavaly, az első hullám idején műtétekre váró betegek közül többen nem voltak már életben, amikor augusztusban újrahívták volna őket az elhalasztott beavatkozások miatt.
Magyar Orvosi Kamara: folyik a szakmai vita
A koronavírus elleni védőoltások kötelezővé tételének javaslata már a Magyar Orvosi Kamara vezetőségének asztalán van, de a vezetőség egységes álláspontot még nem alakított ki, lapunknak azt jelezték, hogy „jelenleg szakmai vita tárgyát képezi a felvetés”. Kétségtelen, hogy egy egész társadalmat érintő oltás bevezetése számtalan kérdést felvet, s bár sok állam gondolkozik erről, egyelőre mindössze a lengyelországi Walbrzyvh város önkormányzata döntött az ott lakók és ott dolgozók kötelező oltásáról a 4. hullám megelőzése érdekében – szúrta ki a napi.hu. A döntést a képviselők többsége támogatta.
„A kötelezőségen belül természetesen adott lenne, hogy melyik csoportnak melyik vakcina alkalmas, a teljesen egészségesek pedig akár választhatnának a palettáról, ahogy lassan az előfoglalási rendszerben ez meg is valósul. Mi ebben szívesen segítünk, de ha a kormány szeretne kijelölni egyetlen vakcinát, azt is jobbnak tartjuk, mintha semmit nem kapnak azok az emberek, akik nem érzik át ennek a jelentőségét” – teszi hozzá dr. Apostol János.
A kötelező védőoltásért kampányoló orvosok szerint nem is jöhetett volna jobbkor az Európai Emberi Jogok Bíróságának (EJEB) ítélete, miszerint egy demokratikus társadalomban kötelezővé lehet tenni az oltásokat. A bíróság kizárta, hogy a kötelező oltásokkal megsértették volna a magánélethez fűződő jogokat, s ez a szervezet első ilyen jellegű döntése. A szabadeuropa.hu-nak Nicolas Hervieu, az EJEB jogi szakértője úgy nyilatkozott, hogy az ítélet „megerősíti a kötelező oltás lehetőségét a jelenlegi Covid-19-járvány körülményei között.”
Zeller Judit jogász ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek kötelező védőoltásainál (Magyarországon jelenleg 12 védőoltás kötelező), azt látjuk, sokszor a szülő sincs rendesen tájékoztatva, nem tehet fel kérdéseket, az információhiány pedig szorongást okozhat. Van olyan ország, ahol nincs kötelező védőoltás, hanem tájékoztató anyagokkal kapacitálják az embereket, és ez hatásos. Szerinte a hiteles kommunikáció az állampolgárok felé fontosabb, mint az elvárás megfogalmazása.
„Nyilván lehetne retorzióval, tiltással, büntetéssel emelni az oltási hajlandóságot, de egy alkotmányos jogállamban ezt nem tartom szerencsésnek, inkább a polgárok felelős döntését kellene abba az irányba terelni, hogy vállalják az oltást, amennyiben ez nekik nem jelent különösebb kockázatot” – javasolja a jogász.
Az országos tisztifőorvos rendelhetné el
Korábban Szlávik János infektológus azt mondta, akkor lenne értelme kötelezővé tenni az oltást, ha a vírust így végleg el lehetne vele pusztítani, a koronavírus azonban velünk marad, időnként fel fog bukkanni más betegségekkel.
Dr. Apostol János álláspontja szerint azonban az oltás kötelezővé tételének akkor is igen nagy lenne a jelentősége, ha a koronavírus továbbra is velünk maradna, mert az oltottakban a vírus legfeljebb csak kórházi ellátást nem igénylő, minimális tünetekkel jelentkező megbetegedést okoz. Így az elhalálozások elkerülhetők lennének, ami mindenképpen óriási nyereség lenne a jelenlegi katasztrofális állapotokhoz képest.
„Óriási a különbség aközött, hogy valakinek az életéért kell küzdenünk, vagy csak egy lázcsillapítót kell felínunk neki otthonra” – mondja az orvos.
A MOK titkára, Nagy Marcell a szabadeurópa.hu-nak januárban azt nyilatkozta, minden lehetőség megvan rá, hogy az oltást kötelezővé tegyék, ennek elrendelése az országos tisztifőorvos hatásköre Magyarországon.
„Az, hogy az oltást országosan mindenki számára kötelezővé tegyék, ugyanakkor nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági, politikai, jogi szakkérdés is – a társadalom minden szeletére hat, éppen úgy, ahogyan maga a járványügyi védekezés általánosságban” – tette hozzá.
A kötelező Covid-oltáshoz való hozzáállás jelenleg is igen vegyes a világban. Az Ipsos év eleji közvélemény-kutatása szerint 14 országból 9 támogatta ennek bevezetését (Mexikó, Brazília, Dél-Korea, Spanyolország, Kína, Olaszország, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália).
A Pénzcentrum januárban készített egy felmérést, amelyben 13 ezren szavaztak a koronavírus elleni oltás témakörében. Ebből az derül ki, hogy 58,55 százaléka gondolja úgy, bizonyos munkakörökben szükséges lenne kötelezővé tenni az oltásokat. Első helyen az egészségügyben, majd a közoktatási intézményben dolgozóknak írnák ezt elő, őket követnék az élelmiszerüzletekben foglalkoztatottak, majd a szociális munkások és a vendéglátóiparban alkalmazottak. A 64 év felettiek 67 százaléka értene egyet a kötelező vakcinával, és 8,9 százalékuk utasítja el azt egyértelműen.
