A pandémia egyik tipikus hatása a megugró egészségügyi költség. Ezen belül általában nagyobb hangsúlyt kap a kórházak működtetésének finanszírozása, az adósságállomány alakulása, de szépen kirajzolódik a járvány lefolyása a táppénz folyósításában is. A megfertőződés, pláne a megbetegedés ugyanis elzárja a munkavégzéstől a dolgozókat, akik meghatározott esetekben táppénzre jválnak ogosulttá.
Lapunk vizsgálata szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a keresőképtelenség idejére nyújtott táppénz és a járvány esetgörbéje között. Alábbi ábránkban a 2019-es és 2020-as évek havi kiadásait lehet összevetni a 2021-es (tört) évvel.
Látszik, hogy míg a 2019-es évben 10 és 13 milliárd forint közötti havi táppénzkiadást rögzített a Magyar Államkincstár, a rákövetkező két évben már egyértelműen többet kellett erre a célra fordítani az egészségbiztosítási kasszából. A kiadások első ütemben tavaly tavasszal - tehát a járvány első hullámakor - ugrottak meg, aztán a nyári hónapokban, amikor csillapodott a veszélyhelyzet, a ráfordítások is mérséklődtek - de ebben a periódusban is nagyobbak voltak a havi tételek, mint a békeévnek számító 2019 hasonló időszakában.
Tavaly ősszel aztán ránk szabadult a járvány második hulláma, komoly kihívás elé állítva az egészségügyet, próbára téve a kórházi kapacitásokat. Az előző év decemberében már 17,9 milliárd forintot kellett táppénzre fordítani, miközben egy évvel korábban erre elég volt 12,6 milliárd is.
Ezen a ponton meg kell jegyeznünk, hogy a táppénz mindenkori összege összefüggésben áll a minimálbér mindenkori összegével: a táppénz napi maximum összegét a minimálbérből kiindulva állapítják meg, a hatályos szabályok alapján ez a teljes munkaidőben adható legkisebb bér kétszeresének harmincad része. Vagyis az év eleji minimálbér-emelés hatással van a kifizetendő táppénz összegére is, Ezt is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy tavaly a Covid dobhatta meg érdemben a táppénzkiadásokat, azt pusztán a minimálbér év eleji 9 százalékos növekedésével nem magyarázható, ha az év végi eltéréseket vizsgáljuk.
Ábránkon a zöld vonal jelzi a 2021-es év eddig eltelt szakaszát. Ennek a görbének van egy eltérő tulajdonsága a többihez képest: nem követi le egy az egyben a járvány akkori, harmadik hullámát. Ezzel februártól szembesült Magyarország, márciusban pedig már szükség volt újabb korlátozó intézkedésekre.
Ehhez képest márciusban volt eddig a legalacsonyabb a kiadás idén - erre egy magyarázat lehet, hogy idén - a korábbi évekkel ellentétben - mérsékeltebb maradt a hagyományos influenzajárvány.
Ezen az ábrán egyebek mellett azt lehet nyomon követni, hogyan alakult az aktív fertőzöttek száma a pandémia alatt.
Ez alapján idén februárban kezdődött a második hullám berobbanása, márciusban pedig már csúcsokat ostromoltak az adatok. A táppénzkiadás mégis mérsékelt maradt, a februári felfutás ellenére is, amit az előbb említett okkal (visszafogott influenzajárvány) lehet leginkább magyarázni.
Ezt követően idén is megtapasztaltuk azt, amit tavaly nyáron, hogy a meleg idő beköszöntével visszaszorul a vírus, ráadásul a mostani évtől már az átoltottság is érdemben befolyásolja, hogy mennyien betegednek meg.
Megvan tehát arra az esély, hogy az év második felében mérsékeltebb táppénzkiadásokra lesz szükség, mint tavaly, és inkább a 2019-es évhez hasonló havi kiadási tételeket fogunk látni majd az államkincstár kimutatásában. Szakértők szerint bár elkerülhetetlennek tűnik a negyedik hullám kialakulása, de az átoltottság miatt jóval kevesebb embert veszélyeztet a Covid okozta súlyosabb betegség kialakulása az előttünk álló hónapokban.
A Deloitte tanácsadó cég ebben az áprilisi cikkében szedte össze, hogy mely esetekben jár a táppénz a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Ilyen eset, ha valaki igazoltan fertőzött, vagy bizonyos esetekben az is, ha fertőzöttel érintkezett a munkavállaló, ezért kényszerül az otthona négy fala közé.
