Éppen a legrosszabbkor érte a koronavírus-járvány miatti válság a hazai turizmust: a turisztikai ágazat elől minden akadályt eltakarított a kormány, 2020. január 1-től a szállásáfa 18-ról 5 százalékra mérséklődött, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által elindított 300-600 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból pedig vissza nem térítendő állami támogatás zúdult a turisztikai vállalkozókra, köztük kormányközeli szállodásokra is. Tehát épp beköszöntött az aranykor: minimális adó, maximális állami támogatással, minden elő volt készítve a jelentős profitok learatására, és új szállodák építésére, amikor váratlanul beütött a járvány.
"A turizmus tüdőlövést kapott" - mondta Orbán Viktor kormányfő április 17-én. Ellenben a turisztikai ágazat kormányzati szervezetét, az MTÜ-t vezető Guller Zoltán már április 7-én, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének bejelentése után úgy vélekedett: minden feltétel adott a turizmus újraindításához. Ezzel sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem értettek egyet, számos új javaslattal próbálták jobb belátásra bírni a kormányt, aminek meg is lett az újabb eredménye. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára április 20-án bejelentette: a kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése most már tényleg alkalmas a munkahelyek megőrzésére.
Ennek lényege: a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető, valamint a vállalkozások 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra. Tehát a munkaadó szemezgethet: valakit elküld, mást viszont bértámogatással megtarthat. Emlékeztetőül: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ márciusi összesített adataiból kiderült, március 14-én zuhant be a szállodák vendégforgalma.
A legtöbb hotel március 22-től zárt be, a kijárási korlátozást pedig március 28-tól vezették be. Tehát a mindenki által jónak vagy elfogadhatóbbnak tartott bértámogatási rendszert egy hónappal a válság utánra sikerült kidolgozni. Magyarországon március 4-én jelentették be az első igazolt koronavírusos megbetegedést és a kormány jelenlegi tudása szerint május 3-án fog tetőzni a járvány. Tehát majdnem a válság közepére jutunk el oda, hogy talán már nem fogják naponta négyezrek elveszíteni a munkájukat.
"Ahhoz képest, hogy a turizmus a GDP 11-13 százalékát biztosítja és a NER-lovagok is szívesen fektettek az ágazatba, a mentőcsomag közel sem akkora, mint amilyenre számítani lehetett volna" - mondta lapunknak az ágazatra évtizedek óta rálátó forrásunk még a bértámogatási rendszer módosítása előtt.
Sorba vettük, hogy eddig milyen segítséget kapott a turizmus.
- az év végig nem kell a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak hiteltörlesztést fizetni,
- tilalom a bérleti szerződések felmondására és a bérleti díjak emelésére,
- a munkáltató mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól,
- június 30-ig nem kell 4 százalékos turisztikai hozzájárulást fizetni,
- nem kell idegenforgalmi adót fizetniük a vendégeknek, de az állam kifizeti a rá eső részt az önkormányzatoknak,
- összesen 600 milliárd forintot biztosítanak a turizmus védelmét célzó programra,
- június 30-ig a SZÉP-kártyákra utalt juttatások mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól,
- a szálláshely alszámlára pedig 225 ezer helyett 400 ezer forintot, a vendéglátás alszámlára pedig 150 ezer forint helyet 260 ezer forintot lehet tenni,
- kibővült munkahelyvédelmi bértámogatás: napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető
- mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek a vállalkozások
Így első ránézésre már szép nagy csomagnak tűnik, főleg, hogy egy olyan ágazat kapta, amelyik az elmúlt években rekordot rekordra halmozott. Kérdés, hogy nem túl későn érkezett-e meg a teljes csomag, hiszen a szektorban már jelentős leépítések történtek. Összességében gyakorlatilag nem fizet adót a szektor, a hitelt nem kell visszafizetni a bankoknak, az alkalmazottakat pedig már elküldték vagy a megmaradtak bérét az állam fizeti és kedvezményes hitel is felvehető rá. Ez közel van már a nullszaldóhoz: semmi bevétel, de semmi kiadás is. Így a szállodatulajdonosok nagyobb veszteség nélkül úszhatják meg a válságot.
Tavaly ismét rekordot döntött a magyar turizmus, a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, a vendégéjszakák száma megközelítette a 31,3 milliót. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szálláshelyi összbevétel meghaladta az 550 milliárd forintot, ami 8,8 százalékos növekedést jelent 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tehát egy olyan ágazatról van szó elve, amelyik tavaly 550 milliárd forint forgalmat ért el és ebből számos vállalkozás szép profitot is tudott termelni. A teljesség igénye nélkül a Hunguest Hotels például 3,4 milliárd forint nyereségnek, az alsópáhoki Kolping hotel 170 millió forint nyereségnek, a felsőtárkányi Bambara hotel 200 millió forint nyereségnek, az egerszalóki Shiraz hotel 230 millió forint nyereségnek örülhetett, de az Audi által szponzorált győri Hotel Famulus is 90 millió forint nyereséget könyvelhetett el, pedig Győr nem is tartozik a turisták kedvenc célpontjának. Tehát bőven akadnak olyan szereplői a piacnak, akinek az elmúlt években szép tartalékot sikerült összehoznia, így elvileg kevésbé rázza meg őket, hogy néhány hónapra be kell zárniuk. Egy elhúzó járvány miatt azonban azok is bajba kerülhettek volna, akik látszólag jó helyzetből indultak és korábban nyereségesen működtek.
Összességében 3500 milliárd forint marad az embereknél és a cégeknél ebben az évben - mondta Guller Zoltán, az MTÜ vezére.
A szakember szerint tehát a hitel- és kamatfizetési moratórium a turizmusban dolgozó magánszemélyeknek és vállalkozóknak is óriási könnyebbséget jelent. Ez valóban segítség, hiszen korábbi válságok idején számos hotel került vissza banki tulajdonba, mert a vállalkozó nem tudta törleszteni a részleteket. A Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó tulajdonában lévő Hunguest Hotels szállodalánc például a 2018-as beszámolója szerint 10,1 milliárd forint hosszú lejáratú hitelállománnyal rendelkezett. Ezt a hitelt az Erste Bank és az Eximbank adta a szállodás cégnek.
"A Budapesten indult, főleg hitelből finanszírozott szállodafejlesztések közül biztos, hogy több elmarad vagy évekkel később valósul meg" - mondta a szállodaipari forrásunk.
Vidéken azonban egyelőre más a helyzet. Csak Balatonszemesen két hotel is épül vagy bővül, mindkettő állami támogatásból. Az OTP mintegy 500 millió forintot kapott a Kisfaludy pályázatokból a balatoni szállodájának bővítésére: az építkezés dübörög, még szombaton és vasárnap is az egész falu élvezheti a munkagépek zaját. Valamint azt hinné az ember, hogy minden hotel bezárt az országban, ezért kell őket megmenteni, de azért vannak kivételek.
Szállodánk NYITVA van, készen áll az Önök fogadására, nyugodt és csendes, körbezárt környezetben. Reméljük Ön is úgy gondolja, meglátogat minket, mi tárt karokkal várjuk Önt! - szól a szemesi Szindbád hotel ajánlata, amely egész tavasszal akciós áron várja a vendégeket.
Tehát olyan hotel is megkapta a kormány mentőcsomagját, amelyik be sem zárt még a kijárási korlátozások idején sem.
A csomag része a bérleti szerződés felmondásának tilalma nem azt jelenti, hogy a bérleti díjat ne kéne megfizetni, akkor is ha a szállodásnak, hostelesnek éppen egy fillér bevétele sincs. A turisztikai hozzájárulási adó elengedése jelképes: a bevétel 4 százaléka az adó, de mivel bevétel nincs, így eleve nem kellett volna adó fizetni. A bértámogatás korábbi konstrukciója nem nyerte el a turizmus és vendéglátás szereplőinek tetszését, de a korrigált változat már jelentősebb terheket levett a vállakról, de sok esetben már későn.
Információink szerint a legnagyobb rendezvényszervező cégek százával küldték már el az embereket. A vendéglátóiparra rálátó forrásunk szerint a kormány bértámogatási intézkedésével az volt a baj, hogy azt feltételezte, egy piaci alapon működő cégnek van arra tartaléka, hogy 600 embernek munka nélkül kifizessen havi bruttó 250 ezer forintot. Ez 150 millió forint lenne havonta, miközben nulla forint a bevétel. Ezt az egy hónapot tehát csak az húzhatta ki elbocsátások nélkül, akinek volt tartaléka.
Új bejelentésnek szánta a kormány, hogy a turizmusban fejlesztési és felújítási hitelprogramok lesznek, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak nyújtani az iparágban dolgozó cégek az újrainduló ágazátban - ezekre 600 milliárd forintot szánnak. Eddig is volt ilyen hitelprogram, Kisfaludy programnak hívják. Csak most átnevezték gazdaságmentő csomagnak.
Tömve lesznek a kártyák
A SZÉP-kártya keretének emelése is jól hangzik, segíthet fellendíteni a belföldi turizmust: már tavaly is 30 milliárd forintot költöttek erről az emberek. A járvány végére az emelés nélkül is jelentős összegek halmozódnak fel a kártyákon: a húsvéti és a május 1-i hosszú hétvégén is zárva lesznek a hotelek, pedig ilyenkor rengeteget szoktak költeni a magyarok. Így a nyárra bőven marad pénz a kártyákon, főleg ha a szálláshely alszámlára 225 ezer forint helyett már 400 ezer forintot lehet majd feltölteni. Ez majdnem dupla akkora költést feltételez. Ez pedig már akkora tétel, amiért a nyáron elképesztő verseny lesz a vidéki szállodák között: vélhetően a múlt nyári árakhoz képest olcsóbban lehet majd szállást találni. Ha a külföldi vendégek esetleg csak lassabban is térnek majd vissza Magyarországra, az olcsóbb hazai nyaralást a SZÉP-kártyások százezrei választhatják. Ez már nem lesz annyira aprópénz, bár a hazai szállodaipar árbevétel közel kétharmada külföldi utazótól származik, akik főleg Budapesten költik el a pénzüket.
Azt már tudjuk, hogy a kormány akcióterve a GDP 18-22 százalékát fogja érinteni. Ez a tavalyi, több mint 46 ezer milliárd forintos nominális GDP alapján azt jelenti számításaink szerint, hogy a mentőcsomag értéke a 10 ezer milliárd forintot is elérheti. A turizmust érintő mentőcsomag pedig így nézhet ki forintosítva:
- 3500 milliárd forint hitelmoratórium
- 600 milliárd forint fejlesztési támogatás
- a turisztikai hozzájárulási adó mintegy 20 milliárd forint lenne, ha normálisan lenne turizmus
- a SZÉP-kártya költés is legfeljebb mintegy 20 milliárd forinttal növekedhet
- a munkabérek utáni közterhek alóli mentesülés akkor lenne igaz, ha van munkabér egyáltalán. Az ágazatban 200 ezer ember dolgozhat, bruttó 212 ezer forint volt az átlagkereset a szektorban, ami nettó 141 ezer forintot jelent, ez havi 14 milliárd forint, és 3 hónapra 42 milliárd forint közteher elengedést jelenthet
Így összességében a turisztikai mentőcsomag 4 ezer milliárd forintnál is nagyobb lehet. A járvány után nehezebb is lesz talpon maradni: már fizetni kell majd a törlesztőt, az adókat, a béreket, ellenben az utazási szokások alaposan megváltozhatnak a turizmusban. Ez pedig a NER-lovagoknak is fájhat, akik becslések szerint a hazai szállodaipar (mintegy 1100 szálloda) mintegy 10-15 százalékát birtokolhatják, és ezen már késve érkezett mentőcsomag sem nagyon enyhíthet.
