Ha csak azt vesszük alapul, hogy a balatoni szállodák átlagos kihasználtsága 2019-ben mindössze 56 százalékos volt és a külföldi vendégéjszakák száma 2,5 százalékkal csökkent, ellenben a bruttó átlag szobaár 6,5 százalékkal növekedett, akkor nehéz megérteni, hogy mi végre ez a nagy szállodaépítési-láz a Balatonnál. Pedig a tó északi és déli partján is átvették, illetve átveszik a hatalmat a teherautók, amelyek a vissza nem térítendő állami százmilliókból, milliárdokból épülő luxusszállodákhoz hordják a matériát.
Bár Hernádi Zsolt MOL-vezér, aki egy esztergomi szállodához kapott 2,8 milliárd forintos segítséget, a napokban elárulta: azért kell az állami támogatás, hogy a piaci alapon veszteséget termelő új szállodák nyereségesek legyenek, így pedig fellendítsék az olyan turisztikai értelemben leszakadt városok turizmusát, mint Esztergom. Ebből a logikából viszont az következik, hogy bár a Balaton a magyar turizmus fellegvára, még ott sem lehet piaci alapon nyereséges új szállodát nyitni. Pedig Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója legutóbb tavaly októberben beszélt arról, hogy aranykorát éli a magyar turizmus.
Balatonfüred, Siófok, Szántód, Balatonszemes - csak néhány település, ahol az MTÜ által adott vissza nem térítendő költségvetési százmillókból, milliárdokból épül új szálloda. Ez tényleg aranykor, bár nem mindenki élvezheti. Minden bizonnyal aranykor köszönt például a Paralelbau Kft.-re, amely a zalakarosi SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft. beruházását kivitelezi 2,7 milliárd forintból. Bár az Ott Balázs tulajdonában lévő cég a referenciái szerint dolgozott már stadionoknál és 2015-ben a milánói világkiállítás magyar pavilonján is, a komplett új szálloda kivitelezésével akkorát kaszálhat, mint még soha a cég történetében: eddig a 2017-es egymilliárd forintos árbevétel volt a csúcs.
Dolce vita
Az aranykort az adófizetők finanszírozzák, hiszen az építkezésre 1,7 milliárd forintot adott az MTÜ az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft.-nek. A cég nevében szereplő SZ.Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltán vállalkozót fedi, aki tavaly március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnöktől és másik cége, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. Az építkezés helyszíne is pikáns: az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető Balatontourist Kft. által üzemeltetett kemping területén épülhet fel a hotel. A projektről annyi tudható, hogy vitorlás hajóval is érkezhetnek majd a megfáradt vendégek, akik 80 szoba közül választhatnak, és közpénzből épített bel-, kültéri élménymedencében, jakuzziban, szaunában regenerálódhatnak.
Apró érdekesség csupán, hogy a Paralelbau Kft. logójával két helyszínen is találkozhatnak majd a balatonfürediek, hiszen a cég elnyerte az MTÜ közbeszerzését is, így 295 millió forintból ők újíthatják fel a műemléki védettségű Huray villákat is. Így összességében az MTÜ-től két úton is pénzt kapnak, és ki sem kell mozdulniuk Balatonfüredről. Persze a rivális Siófok sem akar lemaradni, ahol egy új hotel miatt változtathatnak a helyi építési szabályokon is.
A Napi.hu írta meg, hogy az egyik nyertes pályázó (a Barna Sándor üzletemberhez köthető Palace Garden Hotel Vendéglátó Kft.) ugyanis arra kérte a helyi önkormányzatot, hogy a tervezett szálloda építéséhez az érintett övezetben jelenleg megengedett 40 százalékos beépíthetőséget 50 százalékosra, a megengedett 6 méteres legnagyobb építménymagasságot pedig 14,5 méterre emelhesse. Minderre közel 800 millió forintot kaptak az MTÜ-től, a szállodát pedig az Omnion Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. építheti fel 1,2 milliárd forintért. Tehát a költségek mintegy kétharmadát az adófizetők állják.
Dübörögnek a teherautók Szántód és Balatonszemes utcáin is. Mindkét településen az építkezéseknél kihelyezett és a kormányzati támogatást megköszönő táblák tanúskodnak az aranykor eljöveteléről. A bajnok a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., amely a Balaland élménypark és szálloda építésére összesen 5,9 milliárd forintot kapott az MTÜ-től. A tulajdonos pedig Szepesi Richárd, akinek anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Balatonszemesen pedig az OTP tulajdonában lévő üdülőt bővítik közpénzből (már tart a művelet), hiszen a bank mintegy 500 millió forintot kapott erre a célra a közösből.
Az építkezésekben nem csak az a közös, hogy közpénzből finanszírozzák őket, hanem az is, hogy az új hotelek többsége a Balaton partján áll majd. Ez azért érdekes, mert a Miniszterelnökség irányításával éppen most készül az új Balatoni vízparti terv, amelynek célja, hogy "összehangolja a természet-, környezet- és tájvédelmi érdekeket a vízpart turisztikai hasznosításával. Biztosítsa a vízhez való eljutást a szabadidős tevékenységeknek lehetőséget nyújtó, meglévő és kialakított zöldterületeket, kempingeket és strandokat, valamint további zöldterületek kialakítását szorgalmazza a vízminőség megóvása, a nádasok és a magántulajdon sérelme nélkül" - áll a hirbalaton.hu által leközölt, a Miniszterelnökség által a balatoni polgármestereknek írt levélben.
Megvédik a természetet is az építkezésekkel
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára is azt válaszolta március 3-án egy ellenzéki képviselő írásbeli kérdésre, hogy: még szóbeli egyeztetések várhatók a helyi önkormányzatokkal, de a kormány elkötelezett a Balaton és a természeti környezetünk megóvása mellett. Nos, Balatonfüreden éppen egy kemping helyén épül az új szálloda, Szántódon pedig a nádas látta kárát az építkezésnek. A legtöbb balatoni településen pedig mindezzel párhuzamosan folyamatosan pusztulnak egy másik aranykorban, a Kádár-rendszerben épített panelszállodák és üdülők kihasználatlanul.
A turizmus aranykorának bizonytalanságát pedig a koronavírus-ügy is jól mutatja, hiszen egy váratlan járvány is pillanatok alatt megváltoztaja a világ turizmusát, dönti romba a szállodások rövid távú üzleti terveit. Csak a kínai és az olasz turisták hiánya néhány hét alatt jelentős visszaeséseket okozott szerte a világon és Magyarországon is. A belföldi nyaralások viszont népszerűbbek lehetnek, de az új balatoni luxusszállodák szobaárait nem feltétlenül a magyar átlagbérhez viszonyítva alakították ki.
